A járvány leküzdése mindennapi feladat

Tóth Csabának, Arad megye kormánymegbízottjának gratuláltunk volt, amikor az RMDSZ jóvoltából, 100 év után először lehetett magyar prefektusa a megyének. A kormányátalakítás után azonban a PSD belépésével kevesebb prefektusi tisztség maradt a magyarság számára, ezért tisztségének a megtartásához újra gratulálnunk kell.

– Tulajdonképpen nem kellett újra elnyerni, mert a kormány kinevezhet, illetve leválthat prefektusokat. Tény, hogy Arad megyében maradt a felállás. Pillanatnyilag úgy áll a helyzet, hogy október óta egy alprefektus kollégával dolgozom. Amikor a kormányhatározat megszületik a második alprefektus kinevezéséről, akkor az ő beiktatása is megtörténik, és ő is velünk tevékenykedhet. A sajtóhírek, illetve a politikai tárgyalások ellenére, egyelőre egy PNL-s alprefektus, illetve én vezetem a hivatalt. Nem tudom, hogy a döntés mennyire volt könnyű vagy nehéz, mert ezek a kinevezések teljes mértékben a központi vezetőségek közötti tárgyalásoknak az eredményei. Tavasszal valószínűleg könnyebb volt, hiszen akkor olyan kormánykoalíció állt fel, amelyben az RMDSZ-nek a súlya is nagyobb volt, a PNL és az USR mellett nagyobb volt a szavunk. Tudtommal a tárgyalások alatt nem volt könnyű az eredeti pozícióinkat megtartani. Úgy gondolom, hogy a siker mindenképp a szövetségi elnök, Kelemen Hunor és a tárgyaló csapat munkáját dicséri, hiszen szinte az eredeti kormánymegbízott, illetve helyettes létszámot sikerült megtartani, tudták hozni a nehezebb koalíciós feltételek között is.

– Ezek szerint, az eredmények bizonyítják, hogy a magyarság érdekeit a legmagasabb szinten is a legmegfelelőbb emberek képviselik?

– Valóban ez a véleményem.

– Térjünk vissza a megyébe: a koronavírus-járvány elhúzódása, az omikron variáns fenyegetése mit jelent a prefektúra munkájában?

– Amióta a járvány elkezdődött, illetve azóta is, amióta mi itt vagyunk, a helyzet ugyanaz: a hullámok során vannak olyan csúcspontok, amikor a helyzet még nehezebbé válik, de alapvetően a járvány elleni védekezés kitölti a mindennapjainkat. Még akkor is sok a tennivaló, amikor nem éppen egy újabb hullám tetőzik nálunk. Akkor is van oltási kampány, illetve négy határátkelő, ami többlet gondot jelent. Mert a határrendőrség feladatai mellett ott vannak az egészségügyi alkalmazottak, akik szükség esetén karantént rendelhetnek el, ami tovább bonyolítja a helyzetet. Hála Istennek, leszámítva a karácsony előtti hét végét, amikor a határátkelő-helyeken nagyon feltorlódtak a hazatérők, a határrendőrséggel közösen jól tudtuk kezelni a helyzetet. Leszámítva a jelzett hét végét és a Nagylak 2. átkelőhelyet, amely a legzsúfoltabb, a várakozási idő nem haladta meg az 1 óra 20 percet. A jelzett hétvégén maximális kapacitással kellett dolgoznunk azzal együtt, hogy a járvány elleni védekezés mindennapi feladatnak számít.

– Mi a helyzet a védőoltásokkal?

– Arad megyében közel 155 ezer személy már felvette mindkét oltást, közel 40 ezren a harmadik oltáson is túl vannak. Ezzel párhuzamosan, az oltóközpontokat is meg kell szervezni, a hatóanyagnak is a helyszínekre kell jutnia. Jelenleg közel 2 ezer olyan Arad megyei személyről tudunk, akik karantén-kötelesek, ezért az ő ellenőrzésüket is a rendőrséggel közösen végezzük. Mindent összevetve, a járvánnyal kapcsolatban mindig vannak feladataink is. A kormánnyal történ legutóbbi videókonferencián tudtuk meg, hogy január közepén hozzánk is elérhet a következő hullám, ami Nyugat-Európában már jelen van.

Készülni a következő hullámra

– Ezek szerint, a járványt illetően, nem rózsásak a jövőbeli kilátások?

– Abból indulok ki, amit kormánymegbízottként eddig tapasztaltunk: tehát az őszi, téli időszakban a vírushelyzet nehezebb, hiszen a vírusos megbetegedések amúgy is gyakoribbak. Ezt tapasztalhattuk idén is. Miután lement a márciusi–áprilisi hullám, utána szeptember végéig csendesebb időszakot éltünk meg, minimális korlátozások voltak érvényben. Abban reménykedem, hogy a következő időszakban is úgy lesz, miután lemegy a következő hullám, tavasszal kissé fel tudunk lélegezni. Az újabb variánssal kapcsolatban eléggé ellentmondásosak az információk, ezért pontosan nem lehet tudni, milyen mértékben lesz veszélyes az emberekre. A legnagyobb gondot az egészségügyi rendszer leterheltsége okozza. Ha a következő variánst 2-3 napi kis lázzal, otthon üléssel átvészelnénk, nem okozna túl nagy gondot. Az utóbbi hullám idején az okozta a legnagyobb gondot, amikor már olyan szintű túlterheltség volt a kórházakban, olyan sok ember szorult orvosi segítségre, hogy blokkoljuk az egészségügyi rendszert.

– Titok-e, hogy Arad megyében egyszerre hány betegnek az ellátására van hely, illetve lehetőség?

– Egy kórháznak nem az lenne a feladata, hogy csak koronavírusos megbetegedéseket kezeljenek. Erre van egy terv, amit rendszeresen felülvizsgálunk, és amikor szükséges, életbe léptetjük. Eddigi tapasztalataim szerint azt mondanám: 250-280 vírusos betegnek az egyszerre való ellátása nem okoz gondot az egészségügyi rendszer számára, hogy az elláthassa a többi feladatát is, a krónikus, illetve a sürgősségi ellátást is biztosítsa. A szűk keresztmetszete az intenzív osztály (ATI), ahol 30-37 hely létezik. Itt sokkal komplexebb ellátást kell biztosítani, illetve szakorvosokat kell alkalmazni. Arad megyében 40 intenzív osztályos helynél többet nem tudunk biztosítani. Amint említettem, normális helyzetben 250-280 hely áll rendelkezésre, de a legutóbbi hullámban elértük a 400 beteget is, ezért Borosjenőben, Borossebesen és Lippán is berendeztünk COVID-osztályokat.

Bepillantás a Prefektúra intézményébe

– Belülről hogyan néz ki a Prefektúra?

– Jó kérdés, mert sokan azt hihetik, hogy a Prefektúra vezeti a megyét, noha az intézményünk és a helyi önkormányzatok, valamint a megyei tanács között együttműködési viszony létezik. A községi, városi vagy megyei tanácsi határozatokat jogszerűségi szempontból megvizsgáljuk. Leszögezem: nem én vagyok a polgármesterek főnöke, hanem együtt kell működnünk velük. Sokan megkeresnek mindenféle panaszokkal, amelyeket jogszerűségi szempontból kivizsgálunk, de nincs alárendeltségi viszony.

– Milyen méretű a prefektúra?

– Ez nem nagy intézmény, jelenleg mintegy negyvenen vagyunk velem, az alprefektussal, illetve a főtitkárral együtt. Van egy sor, románosan dekoncentrált intézmény, amihez a rendőrségen, a tűzoltóságon és a fogyasztóvédelmen keresztül több tucat intézmény tartozik, akikkel kapcsoltban van alárendeltségi viszonyunk is, és akiken keresztül intézkedéseket is foganatosítani tudunk. Példának okáért, a koronavírus kapcsán a karantén ellenőrzést nem a prefektúra, hanem a rendőrség és a csendőrség állománya végzi a mi koordinálásunkkal. A kollégák megértették, hogy szükség van szemléletváltásra, aminek mutatkoznak eredményei, ugyanis a visszajelzések bizonyítják, hogy az intézmény munkája elindult afelé, hogy lakosság-orientált legyen. A beiktatásomon is elmondtam: nem az emberek vannak értünk, hanem mi vagyunk a lakosságért, és ezt éreztetni is kell. Jó irányba indultunk el, csakhogy a pluszban adódó feladatok a dolgot kissé akadályozzák, de jó úton haladunk.

– Jogszerűségi szempontból hogyan ellenőrzik a tanácsi határozatokat?

– Azokat normakontroll alá vetjük abból a szempontból, hogy törvényesek-e. Más szempontból nem vizsgáljuk. Vagyis nem mondhatjuk, hogy a döntés jó-e vagy ellenkezőleg, a helyi közösség érdekét képezi-e vagy nem. Csakis azt ellenőrizzük, hogy az éppen érvényben lévő jogszabályoknak megfelelnek-e vagy nem. Erre van egy procedúra, a kifogásainkat tudatjuk az önkormányzatokkal, amelyeknek lehetőségük van a változtatásra.

– Törvényességi szempontból hogyan fest az önkormányzatokban zajló munka?

– Voltak olyanok, ahol kerültek gondok, de a legtöbbnél rendben folyik a munka. Ha ugyanis az önkormányzat nem ért egyet a döntésünkkel, az ügy a Közigazgatási Bíróságra kerül, ahol megállapítják, kinek van igaza.

– A magyar többségű önkormányzatok e tekintetben hogyan festenek?

– Azokkal az önkormányzatokkal, ahol polgármestereink vannak, nem voltak ilyen jellegű gondok. Ahol mégis kerül ilyen, fontosnak tartjuk a határozatoknak az átláthatóságát és a megfelelő publicitását, illetve a tanácsi határozatokat nyilvános helyen ki kell függeszteni, amit a törvény is előír. Az ilyen jellegű gondok többnyire azért merülnek fel, mert főként kisebb önkormányzatoknál a jelzett procedúra külön forrásokat igényel. Törvény szerint minden településnek van egy hivatalos közlönye, amit elektronikus formátumban fel kell tölteni a weboldalára. Mindezek kisebb önkormányzatoknál anyagi nehézségekbe is ütközhetnek, ezért is próbáljuk egységesen kezelni. Tehát ez nem magyar kérdés, de olyan irányba próbáljuk terelni, hogy teljesítsük a törvényes előírásokat. A magyar többségű önkormányzatoknál törvényességi kifogásokat nem találtunk. Ebben nagy szerepük van a községi jegyzőknek, akik jól végzik a dolgukat.

Jövőbeli kilátások

– Mit vár a 2022-es évtől?

– Elsősorban azt várnám, hogy központi szinten legyen nyugalom, hiszen a kormányválság a mi munkánknak sem tett jót, arra is rányomta bélyegét a bizonytalanság. Abban bizakodom, hogy stabil időszak következik. Bízom abban, hogy lesznek olyan lehetőségek, hogy kormányzati szintről is támogatásokat lehessen nyújtani az önkormányzatoknak. Nem utolsó sorban abban is bizakodunk, hogy a közegészségügyi gondok, elsősorban a koronavírus-járvány alábbhagy, és másra is összpontosíthatunk. Jövőre a Prefektúrát is érdeklő tevékenység, a népszámlálás következik, aminek a lebonyolításához szükséges pontosan tájékoztatni, illetve mozgósítani az embereket, mert nem mindegy, hányan vagyunk. Ezzel kapcsolatban lesz egy olyan online felület, amelyen azok, akik nem óhajtanak senkivel kapcsolatba kerülni, megszámláltathatják önmagukat. Ha ezzel kapcsolatban ismerjük a részleteket, visszatérünk az ismertetésükre. Ugyanakkor bizakodunk, hogy Bukarestből megfelelő támogatásokat kapnak a helyi fejlesztési tervek. Minden olvasónak egy boldogabb új évet, jó egészséget kívánok!

– Köszönöm szépen a tájékoztatót!

– Én köszönöm a lehetőséget!