A közösségi összefogás megható példája

A közelmúltban fejeződött be a világosi római katolikus templom toronysüvegének és a torony homlokzatának a felújítása. A templom utoljára 1991-ben volt felújítva, de akkor a torony csak félig lett lefestve, mert a világosi hívek önkéntes munkában festették, nem volt mester, aki a fenti részt is befejezhette volna. Mivel a fenti rész nagyon leromlott állapotban volt, az egyháztanács két évvel ezelőtt elhatározta a templomtorony felújítását. Nyitottak két bankszámlát, egyiket euróban, a másikat lejben, ugyanakkor szponzorokat is kerestek. Idén nyár elején összeszámolták a begyűlt pénzt, és kiderült, hogy nagyjából összegyűlt a szükséges összeg: a világosi hívek és a szponzorok összeadtak 2875 eurót, a hívek ehhez még hozzájárultak mintegy 8000 lejjel. Erre a célra fordították az egyházi földeknek a hasznát is. A rendszerváltás után csupán 5 hektárt adtak vissza az egyházközségtől elvett 12 hektárból. Később sikerült további 5 hektár földet visszaszerezni, de arra egyelőre nem kaptak birtokívet azzal együtt, hogy a községházán két évvel ezelőtt kérvényezték. Utoljára tavasszal érdeklődtek felőle, amire azt a választ kapták: legyenek türelmesek! Szerencsére, az utóbbi négy évben 10 hektár után kapták a jövedelmet, ami további 15 ezer lejjel bővítette a felújítás pénzkeretét. Tehát a világosiak valamivel több, mint 33 500 lejt adtak össze, de Világos Község Tanácsa és Arad Megye Tanácsa is támogatta a 63 500 lej összértékű templomfelújítási munkálatokat. A mintegy 15 ezer euró értékű munkálatok két és fél hónapig tartottak, mindenszentek ünnepére fejezték be azokat.

Az aradi építővállalat vezetője, Stoinicu Clemens komoly, szavatartó embernek bizonyult, megbeszélték vele, hogy a templom külsejét szakaszonként, a begyűlt pénz arányában fogják felújítani, reményeik szerint, 3 év alatt az egész templom-külső megújul.

A hívektől begyűlt összeg eszmei értéke nagyban megnő, ha figyelembe vesszük: manapság Világoson, mintegy 50 római katolikus hívő él. A templom előtt álló 3 feszület közül a középsőn lévő magyar feliratból csak annyit lehet kiolvasni, hogy a szenvedő Jézusnak ajánlották a helybeli hívek 1893-ban.

Ugyanakkor a közelükben sorakozó kálvária 14 stációjának a képei is felújításra szorulnak, ha élnek és sikerül egy új projektet megnyerniük – mondta el érdeklődésünkre az egyháztanács elnöke, Benghian Anna, az 1944-ben halálra ítélt, de csodával határos körülmények között megmenekült Varga Gábornak a leánya.

A templom toronysisakját és a torony homlokzatát emberfeletti erőfeszítéssel újíttatta fel az 50 fős közösség

Tiszta, rendezett temető

A felújított tornyú templom szemléje után meglátogattuk a helybeli temetőt, ahol ugyancsak a maroknyi katolikus újította fel a II. világháborúban a településen kivégzett 14 honvédnek a nyughelyét, az új betonkeretet és ugyanolyan burkolatot kapott a közös sírhely közepén álló Bécsi Gábor díszmű-kovács remekmű-keresztje, melynek a lapján olvasható: „Itt nyugszik 14 magyar katona, meghalt 1944. szeptember 19-én”. 

Egy másik sírkereszten azt írja: „Itt nyugszik Herling István élt 56 évet, Herling György élt 16 évet. Hősi halált haltak 1944. szeptember 25-én. Nyugodjanak békében” készíttette: Herling Istvánné.

A Bohus-kápolnában megtaláljuk az 1944 szeptemberében kivégzett civilek tiszteletére Csiszmadia Sándor révén megrendelt márványtáblát, amivel régebben már foglalkoztunk. 2013. április 19-én és 20-án, 69 éve történt a világosi magyar tragédia címmel, a Nyugati Jelenben kétrészes riportot közöltünk az 1944. szeptember 19-én félkatonai bandák révén Világoson kivégzett 10 ártatlan lakos drámájáról. A riport megjelenése után az egyik elszenvedő, Csiszmadia Sándor – aki mindkét szülőjét elveszítve, 3 kiskorú testvérével árván maradt – megrendelt egy márványtáblát, amire rávésette a kivégzett emberek névsorát, és csupán annyit szeretett volna, hogy a táblát engedjék elhelyezni a világosi római katolikus templomban.

A lapon ezt írja: „Hősi halált szenvedtek 1944. szeptember 21-én: Csiszmadia Gizella, Csiszmadia Sándor, Kiss György, Strempler Gyula, Frajna István, ifj Frajna János, Herling István, ifj, Herling György, Roth Antal, Lovász Antal”.

A Bohus-kápolna mellett álló kőből faragott obeliszken olvasható: „Itt nyugszik Váradi Baranyai György honvédszázados, az 1848-as szabadságharc áldozata, élt 35 évet, béke poraira”.

Önkéntesen, önerőből

A világosi római katolikus temető gondozását évekig a helybeli polgármesteri hivatal alkalmazottjai végezték, ahogy végezték. Tekintve, hogy a hívek elégedetlenek voltak az ottani állapotokkal, elhatározták, hogy önkéntes alapon kitakarítják a temetőt. A munkában többen részt vettek, legtöbbet azonban Mahler Rosa dolgozik, aki a temető bekerítéséhez munkásokat keresett, továbbá az elhagyatott sírok és a sétányok gyomtalanításából is alaposan ki szokta venni a részét.

Augusztusban ugyancsak önkéntes munkával újították fel a helybeli temető kerítését közel 100 méter hosszan. A hívek összeadták az anyagvásárláshoz szükséges pénzt, a munkát Lemhényi Antal végezte el, akinek a munkában legtöbbet Mahler Rosa segített, miközben Kalapis Sándor a kerítés oszlopainak a gödreit ásta ki. Ugyanő készítette el a 14 honvéd sírhelyének a felújítását, Frajna Edit és Benghia Anna anyagi támogatásával.

A szépen rendbe tett világosi római katolikus temetőben megcsodálhattuk a néhai Bécsi Gábor lakatosmester csodaszép díszmű-kovács síremlékeit. Jövőbeli terveikben szerepel a Bohus-kápolna felújítása, ugyancsak közadakozásból és önkéntes munkával.

Legújabb tervük a Bohus-kápolna felújítása, a lépcsőjén a mindenes, Benghian Anna (jobbról) és a fő segítség, Mahler Rosa

A mára mintegy 50 fősre csökkent világosi római katolikus hívek, magyarok és németek vegyesen, a nemzeti hagyományaik és hitük ápolásában, az örökség megtartásában kifejtett áldozatvállalása példamutató lehet mindannyiunk számára.

***

A tudósításból sajnálatos módon kimaradt ft. Erős Miklós, Világoson is szolgáló gyoroki plébános neve, aki természetesen mindenben közreműködött, segített, a munkáját megköszönjük. A hibáért elnézést kérünk.