Nem újdonság, mindenki jól tudja, hogy egy kétszobás romániai tömbházlakás kétszer több hőenergiát használ el, mint egy hasonló a nyugat-európai országokban.
Ennek fő oka, magyarázata, hogy főként az 1950–1990 között épült tömbházak döntő többsége igen alacsony hőszigeteléssel készült, s a használatba adásuk óta eltelt évtizedek tovább rontották ezeknek az épületeknek az állagát. Mindezt legjobban a lakástulajdonosok jelentősen megnövekedett fűtésszámlái tükrözik. A néhány évvel ezelőtt beindított országos hőszigetelési program – amely hármas partnerségben valósult meg a tulajdonosi társulás, a helyi önkormányzat és a Regionális Fejlesztési és Lakásügyi Minisztérium között – célja éppen az volt, hogy e téren is próbáljunk felzárkózni a vonatkozó uniós követelményekhez.
Nem véletlen a múlt idő használata: a hármas partnerséget megszüntette a gazdasági válság. Az államnak, következésképpen a helyi önkormányzatoknak sincs meg a szükséges pénze a program folytatásához. Legalábbis egyelőre. Saját zsebre természetesen bármelyik lakótársulás elvégeztetheti a tömbház külső hőszigetelését, ám az egyáltalán nem olcsó munkálatok költségein kívül nekik (azaz a lakástulajdonosoknak) kell állniuk a különféle engedélyek beszerzésének taksáit is.
Ez magyarázza a lakástulajdonosok, a lakó/tulajdonosi társulások felháborodását, amit az váltott ki, hogy több határidő-halasztás után 2011. január elsejétől kezdődően kötelezővé vált az energetikai tanúsítvány felmutatása a blokklakás eladása vagy bérbeadása esetén (ha a bérbeadás törvényes bérleti szerződés alapján történik!) egyaránt.
Az ingatlanok adásvételének lebonyolításával foglalkozó közjegyzők szerint azonban nem kötelező a tanúsítvány beszerzése. (Egy ilyen okirat, amely A-tól E betűig osztályozza az ingatlant energetikai kvalitásai alapján, l50, 200, de akár 300 euróba is kerülhet és kizárólag az energetikai audit elvégzésére szakosodott, engedélyezett személy készítheti el.) A Romániai Közjegyzők Szövetsége (UNPR) tavaly decemberben meghozta a 335/2010-es határozatát, amellyel tulajdonképpen függetlenítik magukat a törvénytől. A határozat szerint ugyanis nincs szükség az energetikai tanúsítványra az adásvételi szerződés megkötéséhez. Az eladó és a vevő személyes ügye, hogy e tanúsítvány nélkül is lebonyolítják az adásvételt vagy nem!
A hírek szerint a szakminisztérium most egy olyan jogszabályon dolgozik, amely szankciókat is előír arra az esetre, ha az adásvételi szerződéshez nincs csatolva az energetikai tanúsítványt. Ennek hiányában a szerződést akár semmisnek is nyilváníthatják! Erre hívta fel figyelmünket Cziszter Kálmán mérnök, energetikai becsüs.
Az országban működő lakó/tulajdonosi társulások máris felemelték tiltakozó szavukat a szerintük teljesen haszontalan, bürokratikus tanúsítvány bevezetése ellen. Arion Vasile, az Arad Megyei Lakó/tulajdonosi Társulások Helyi Szövetségének alelnöke felteszi a költőinek egyáltalán nem nevezhető kérdést: – Miért akarják kötelezni a lakástulajdonosokat fölösleges pénzkiadásra, hogy azt bizonyítsák, amit valamennyien jól tudunk: régi, nagy energiafogyasztó tömbházakban lakunk, melyek építéséhez hasonló terveket használtak! A lakások döntő többsége a C, D vagy akár az E osztályba tartozik energiatakarékossági szempontból… Pénzbírságokkal való fenyegetés helyett inkább bizonyos kedvezményeket dolgoznának ki azon lakástulajdonosok számára, akik hatékony energetikai, hőszigetelési eljárásokat alkalmaztak lakásukban saját költségen.
Más vélemények szerint az energetikai tanúsítvány kötelezővé tétele bizonyos érdekcsoportok jól fizető üzlete. Arról már nem beszélve, hogy különösen a lakások bérbeadása esetén az érvényes, hitelesített lakbérleti szerződés nélküli bérbeadást fogja „elősegíteni”. Minek terhelni fölöslegesen a lakbért az energetikai tanúsítvány árával?!
Hozzászólások