„A temesvári forradalom a román–magyar szolidaritás gyümölcse”

December 15. – A román–magyar szolidaritás napja címmel szerveztek „minikonferenciát” az 1989-es decemberi forradalom 32. évfordulója alkalmából a temesvári Mária téri református parókia Újvárossy Ernő gyülekezeti termében. A kétórás konferencia előadói között volt Tőkés László egykori temesvári lelkipásztor, a forradalom „szikrája” és Gabriel Andreescu közíró, egyetemi tanár, aki bejelentette a December 15. – a román–magyar szolidaritás napja Egyesület létrehozásának a szándékát.

A konferenciát Demeter Sándor lelkipásztor rövid áhítata vezette be. Tőkés László hozzászólásában leszögezte: „A rendelkezésünkre álló bizonyítékok, tanúvallomások és dokumentumok szerint az 1989-es romániai forradalom kitörésének hiteles dátuma december 15.” Alig 32 esztendő elteltével ezt sokan megkérdőjelezték, Bukarest magának próbálta kisajátítani az elsőbbséget, a forradalom kitörésének dátuma december 22-re került. „Időközben megjelent a december 16-ai időpont is, mintegy tagadva a református templomunkhoz kapcsolódó kezdő időpontot” – mondta Tőkés László, aki szerint a december 15-ei kezdőnap „legfőbb erkölcsi és politikai hozadéka, valóságos isteni ajándéka minden bizonnyal az a spontán összefogás, a kölcsönös szolidaritás volt, amely az elnyomó rezsimmel szembeszegülő románokat és magyarokat, reformátusokat és a román baptistákat, a város valamennyi nemzeti és vallási közösségét egymással összekapcsolta. A szabadságért való küzdelemben kialakuló szolidaritás tüneményes gyorsasággal bontotta le azokat a válaszfalakat, amelyeket a nacionálkommunista Ceaușescu-rendszer megosztó poltikája emelt a román többségi nemzet és az etnikai és vallási kisebbségek közé.” A lelkes egymásra találásnak a hatalomba visszatérő nacionálkommunista erők és sorait rendező szekuritáté rövid időn belül véget vetett. Alig több mint három évtized elteltével, „most itt állunk: a forradalmunkat ellopták, álmainkat és reményeinket szertefoszlatták, eszményeinket és eszméinket meggyalázták” – mondta Tőkés László. „Akárhogyan is legyen, a forradalom eszményeihez híveknek kell lennünk, és hűeknek kell maradnunk. Gabriel Andreescu tanár urat idézve, a forradalom a román–magyar szolidaritás gyümölcse, egy olyan szimbolikus érték, amely szilárd kiindulópontja lehet a folytatásnak, az újrakezdésnek.”

A következőkben Gabriel Andreescu politológus, egyetemi tanár vette át a szót, aki bejelentette a December 15. ‒ A román‒magyar szolidaritás napja Egyesület létrehozásának a szándékát. „Az egyesületünk nevét úgy választottuk meg, hogy mindenki számára világos legyen, miről is szól ez a kezdeményezés. Idézzünk a Szándéknyilatkozatból: Szervezetünk, amelynek elnevezése December 15. ‒ A román‒magyar szolidaritás napja Egyesület néhány román és magyar nemzetiségű személy kezdeményezése. Célja 1989. december 15-ét a romániai forradalom kitörésének napjaként elismertetni. Ez a történelmi tény kidomborítja: a forradalom azáltal vette kezdetét, hogy román és magyar nemzetiségűek az őket egyesítő szabadságvágy nevében szolidaritást vállaltak Tőkés László református lelkésszel és ellenzékivel. Az Egyesület azt szorgalmazza, hogy tekintsük a szolidaritás e szimbólumát a közös emlékezet alapértékének, a két közösség kapcsolatának szempontjából pedig iránymutatónak.  (...) Szilárd meggyőződésünk, hogy a méltóságteljes lét egyetlen járható útja a közösségek közötti jó viszony ápolása. Következésképpen a román–magyar együttélés alapjának a szabadság és a méltóság eszméinek, vagyis azoknak az értékeknek a szolidáris tiszteletét tekintjük, amelyek az 1989. december 15-én kitört forradalom idején a románokat és a magyarokat egybekovácsolták.”

A temesvári forradalom kezdete és az abban az időszakban tapasztalt etnikumközi és felekezetközi egymásra találás témájához hozzászólt Kincses Előd, Tőkés László egykori védőügyvédje, Florian Mihalcea, a Temesvár Társaság elnöke és Balaton Zoltán mérnök, egykori presbiter. A konferencia zárómozzanata volt Szilágyi Zsolt egykori temesvári egyetemista, 1990-ben már parlamenti képviselő hozzászólása volt, aki a bukaresti bányászjárások, a marosvásárhelyi fekete március eseményei és az Egyetem-téri maratoni tiltakozás szétverése közötti hasonlóságokat elemezte ki, amelyeket a Ion Iliescu vezette hatalmi struktúrák hathatós közreműködésével valósítottak meg.

A minikonferenciát követő sajtótájékoztató során Gabriel Andreescu felolvasta a „December 15. – A román-magyar szolidaritás napja” Egyesület jelen levő alapító tagjainak (Tőkés László, Gabriel Andreescu, Florian Mihalcea, Kincses Előd, Szilágyi Zsolt) Szándéknyilatkozatát, hozzáfűzve, hogy a nagyváradi székhelyű Egyesületet még nem sikerült bejegyezni, amikor ugyanis az Igazságügyi Minisztérium illetékes hivatalában megpróbálták lefoglalni a nevet, azt a választ kapták, hogy forduljanak a kérés véleményezése céljából a kormányfő titkárságához, a “román” szó használata miatt. Gabriel Andreescu ezt furcsállotta, miután számtalan olyan egyesület és baráti társaság van bejegyezve Romániában, amelynek a nevében szerepel a román szó. Újságírói kérdésre válaszolva Gabriel Andreescu azt is elmondta, hogy a bejegyzés után az Egyesület bekapcsolódhatna abba a perbe, amely a Tőkés László állami kitüntetésének visszavonása miatt folyamatban van, hiszen a Románia Csillaga kitüntetés visszavonása Tőkés Lászlótól támadás a forradalomnak szimbóluma ellen, amelyek képviseletére az egyesület létrejött.

Képszöveg (Pataki fotók)