A Trianon 100 konferenciák temesvári könyvbemutatója

A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács szervezésében 2022. június 5-én a temesvári Magyar Házban került sor a Trianon 100 konferenciák című, kétkötetes összefoglaló kiadvány bemutatására. A Trianon vándorkonferencia 7 alkalmának az előadásait tartalmazó gyűjteményes kötetek bemutatására Gazda István lelkipásztor vállalkozott, a könyvbemutatót Tőkés László, a Kárpát-medencei Autonómiatanács elnöke nyitotta meg.

„Teológusként tanították nekünk, hogy a temetésen nem siratni, megríkatni kell az embereket, hanem megvigasztalni. A gyásznép az élet felsorakozó erőit jelenti a halál ellenében. Azt gondolom, hogy ez a filozófia érvényes Trianonra is. Van siratnivalónk és valóban gyásznap, de ezzel szemben az élet erőit kell állítanunk. A nemzeti összetartozás, a vigasztalás, az erőgyűjtés, a talpra állás hirdetésének a helye ez az évforduló” – mondta Tőkés László, aki a nemzeti összetartozás eszméjének a politikatörténeti vonatkozásait elevenítette fel. „Ennek a lelkiségnek és érzésvilágnak a kialakulásában kiemelkedő szerepet játszott az 1989-es temesvári népfelkelés, amelynek egyik legfőbb áldásaként az országainkat és nemzetünket egymástól elválasztó határfalak is leomlottak. Emlékezzünk az eufóriára, a felemelő lelkendezésre, amely a testvéri segítségnyújtásban öltött testet. Temesvárnak köszönhetően a nemzeti egymásra találás kézzelfogható valósággá vált a határok megnyitása után. Tulajdonképpen ez is komoly tényezője lett a magyar összetartozásnak, a nemzeti egymásra találásnak és még a magyar–román közeledés és megbékélés útját is elősegítette ez a lelkiállapot” – mondta Tőkés László, hozzátéve hogy a temesvári Magyar Ház felépítésével már 1930-ban a temesvári magyarság méltó módon adott választ Trianonra.

A Trianon 100 konferenciák előadásait bemutató gyűjteményes kötetekből néhány érdekességet, kevésbé ismert történelmi tényeket bemutató előadásokat ragadott ki Gazda István. Az első kötet a pécsi konferencia anyagával indít, amely Pécs szerb megszállásának gazdasági következményeit elemzi ki 1918-21 között, amiről ma már kevesen tudnak. A temerini konferencia kapcsán Gazda István azt a fő gondolatot emelte ki, amely szerint a „területért jogok járnak” a kisebbségi sorba kényszerített, területeitől megfosztott magyarságnak. A területi revízió alternatívája lehet a magyarság számára a közösségi autonómia. A kolozsvári konferencia kapcsán Gazda István kitért arra a tényre, hogy 1918. december 1-jén 1228 hivatalos román küldött fogadta el a gyulafehérvári határozatot, miközben december 22-én Kolozsváron a kelet-magyarországi magyarság több tízezres képviselete önrendelkezési jogot követelt a magyarság számára, és kimondták azt is, hogy nem kívánnak elszakadni Magyarországtól. A temesvári konferencia során került sor Borsi Kálmán Béla A temesvári diák összeesküvés, az ún. Leventeper 1919–20 történetének a bemutatására, amelynek kapcsán 44, többségükben német és magyar nemzetiségű fiatalt vádoltak a román állam elleni összeesküvéssel, de amelynek végén a vádlottak többségét felmentették.

A gyűjteményes Trianon 100 konferencia kötetek megszületésének technikai részét Bedő Árpád, a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács titkára ismertette, akitől azt is megtudtuk, hogy a mintegy 25 előadó közül csak azoknak az előadásai kerültek be a kötetekbe, akik ehhez hozzájárultak, és a jóváhagyásra kiküldött anyagot visszaküldték. Az előadók különben önkéntes alapon, honorárium nélkül vettek részt a konferenciákon, és a szervezők is szűkös keretekből gazdálkodták ki a szervezési költségeket. A Trianon 100 konferenciák I. és II. kötetéből a könyvbemutató résztvevői hazavihettek egy-egy tiszteletpéldányt, azzal a kéréssel, hogy más érdeklődőknek is a rendelkezésére bocsássák a kiadványokat.

(Pataki-fotó)