A zarándokhely

Október 6-a minden magyar számára nemzeti gyásznap, de vannak, akiknek egyben zarándoklat is. Ezek az emberek a méltó megemlékezésért sokszor több száz és ezer kilométert tesznek meg, hogy szívük szavát követve az aradi vesztőhelyen hajthassanak fejet az itt nyugvó tábornokok előtt, és emlékezzenek milyen árat fizettek elődeink a szabadságért. 

Hétfőn ismét összegyűltek a szélrózsa minden irányából érkezett magyarok a tizenhárom vértanú vélt kivégzőhelyén, hogy megkoszorúzzák az emlékükre emelt obeliszket. A megemlékezés a román, a magyar, az Európai Unió és végül a székely himnusz eléneklésével indult, majd Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke felkérte Fábry Kornél magyar katolikus pap, címzetes guardialifierai püspök, esztergom-budapesti segédpüspököt, hogy a helyi egyházi vezetőkkel és a megemlékezőkkel együtt imádkozzon a hősökért. 

Ezt követően Fekete Károly sorban szólította az emlékművet megkoszorúzókat, hogy helyezzék el a kegyelet virágait. 

A tizenhárom vértanú leszármazottait követően Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter Magyarország kormánya nevében koszorúzott, Magyarország bukaresti nagykövetsége és kolozsvári főkonzulátusa nevében Kissné Hlatki Katalin nagykövet és Grezsa Csaba főkonzul helyezte el a kegyelet virágait. Koszorút helyeztek el Arad város és megye önkormányzatainak képviselői, a megye valamennyi magyar vonatkozású önkormányzatának képviselői, valamint több romániai és magyarországi tanintézmény képviselője és diákja, civil szervezetek és egyesületek képviselői. 

A kárpátaljai magyarság üzenetével Takár Károly (Katyó) borult térdre az obeliszk előtt: 

„Október 6-án a Kárpátokban zokognak a fák. A Kárpátokban sír a nagyvilág. Sír az erdő, sír a mező. Az egész nagy Magyarország egy nagy temető. Aki magyar szeresse egymást. Minden magyar tegyen egy nagy szent fogadást, hogy nem, nem, soha nem veszhet el a magyar tisztelete, becsülete, hűsége hazája, nemzete és magyarsága iránt… Jó emberek, magyarok június 4-én, az összetartozás napján ők fenn voltak velem, a magyarok nagy kapujában a Vereczkén, s a hét szentség oltárán e kép meg volt áldva. Hoztam két marék földet, onnan ahonnan kezdődött a haza, Vereczkétől ide a vesztőhelyre, mert összetartozunk. Őseink teremtettek hazát a Kárpát-medencében. Ők életüket adták a hazáért, a magyarságért” – mondta, majd az elhelyezett koszorúra a 13 vértanú megáldott és befóliázott képét, s a két marék földet tartalmazó kis batyut helyezve hajtott fejet.

A megemlékezők az arad-belvárosi katolikus templomba vonultak át, ahol a megemlékező szentmise zajlott.