A múlt év vége óta egyre gyakrabban találkozok gondterhelt arcú háziorvos-kollégákkal, akik a rendelők jövedelmének a csökkenéséről panaszkodnak. Ez, természetesen az egészségügyi személyzet jövedelmének a csökkenésével is jár. Sokuk nettó jövedelme az iparban dolgozó segédmunkások fizetésének a szintjére zuhant.
Az elektronikus nyilvántartás bevezetése, a kártyarendszer bevezetése sok esetben a munkaidő meghosszabbításával jár. A rendelőben jelentkező betegek száma csökken, miközben a többletköltségek tetemesen megnövekedtek. Akinek viszont nem sikerül minden pluszköltséget a hivatalos költségvetésbe beiktatni, alaposan ráfázhat a háziorvosi rendszer korszerűsítésére.
Mert az adóhivatallal nem ajánlatos packázni. A sokfajta típusnyomtatványok nem megfelelő kitöltése súlyos pénzektől foszthatja meg az orvosi rendelőt, aminek a munkájára, természetesen negatív kihatással van. Különösen érvényes e jelenség a 800 és 1500 közötti beteglétszámot kiszolgáló orvosi rendelők esetében, ahol ráadásul, a legjobb minőségű munkát tudják szolgáltatni a háziorvosi betegellátásban.
Mezőgazdasági hasonlattal élve, ők az egészségügy „kisgazdái”, akiknek
2 hektár földből kellene megélniük. Az egészségügyi biztosító új keretszerződése némi javulást ígér a jövedelmek növekedésével kapcsolatban, de a felmerült problémák megoldásától még nagyon messze vagyunk.
A tőlünk nyugatabbra fekvő posztkommunista országok, sokkal komolyabban foglalkoznak a háziorvosok jövedelmének a biztosításával. Egy roppant okos lépést tettek e téren: adómentessé tették a háziorvosi rendelőket.
Nálunk, ha nem is lehetne minden háziorvosi rendelőre kiterjeszteni, de legalább a 800 és 1500 beteget kiszolgáló rendelők esetében meg lehetne próbálni.
Véleményem szerint, egy valóban sikeres mentőöv-akció lehetne, amivel talán meg lehetne előzni a tömeges orvoselvándorlást, a háziorvosi rendelők elleni csődeljárások beindulását, a magánrendelők felszámolását. A visszatérést a privatizáció előtti állapotokhoz.
Dr. Bakos Károly
család-szakorvos, főorvos
Hozzászólások