„Adósunk Európa” – tényfeltáró előadás Magyarország jelenkori gazdasági szabadságharcáról!

A veszteseknek nincs könyörület-elven alapuló trianoni diktátum szellemisége, annak alkalmazása és utóélete bebizonyította, hogy a magyarság a győzők részéről nem számíthatott méltányos bánásmódra. 

A győztesek a „békeszerződés” paragrafusait csak szelektíven alkalmazták és tartották be, a kisebbségi sorsra ítéltek jogainak teljesítésétől eltekintettek. A trianoni békeszerződés ásta ki tulajdonképpen a II. Világháború lövészárkait.

A két világégés között a megcsonkított, kirabolt és megalázott Magyarország, Horthy Miklós kormányzása alatt, szellemiségében megerősödött, saját erejéből talpra tudott állni, olyannyira, hogy az elcsatolt területeinek egy részét diplomáciai úton sikerült visszaszereznie, azonban a II. világháborút lezáró „béke” az 1937. évi határok közé szorította vissza az országot.

Ellentétben a trianoni békediktátummal, a másodikat lezáró párizsi béke nem rendelkezik kisebbségvédelmi záradékkal, ami nagymértékben sújtja a győztesek érdek-szabásmintája mentén Csonka-Magyarország határain kívülre került, vétlen és védtelen magyarságot.

A párizsi béke a vesztes európai országokat, így a megcsonkított Magyarországot is a győztes országok javára kifizetendő hatalmas háborús jóvátételre kötelezte. A romjaiból felépítendő ország ezt a méltánytalan hadisarcot csak hosszú évtizedek alatt tudta megfizetni.

A bűnös nemzet fogalmát a köztudatba sulykoló kommunista rezsim bukása után a magyarság megmaradásáért vívott küzdelemben a rendszerváltó új hatalom egyetlen eszköze csakis a nemzetrészek erejének egyesítése jelenthette.

Kimondatlanul is, ez az elv vezérelte a Magyar Országgyűlést, amikor a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló, mindössze öt paragrafusból álló törvénnyel kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

Ezzel a törvénnyel az Országgyűlés megerősítette Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjai és közösségei kapcsolatának fenntartása és ápolása, valamint az európai gyakorlaton alapuló közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényünk mindenkori támogatása mellett.

A határok feletti nemzetegyesítő célkitűzéseket, az anyaországi életszínvonal fokozatos emelését csak egy erős, gazdaságilag stabil ország képes megvalósítani. A többszörösen kirabolt ország gazdasági stabilitása érdekében folyamatos hitelfelvételre szorul, mivel a régi és új hitelek pénzvilág-diktálta feltételei mellett a megtermelt javak sokszor még a hitelek visszafizetésére sem voltak elegendők.

Ebből az adósságspirálból többek között az új hitelek uzsorafeltételeinek módosításával, a kamatok racionális keretek közé való szorításával, nemzetgazdasági szinten pedig arányos teherviseléssel és a közpénzek felelős felhasználásával lehet csak kitörni.

Az új Fidesz kormány ezért hirdette meg gazdasági szabadságharcát, amellyel magára vonta a bankok és a pénzvilág hatalmasainak haragját.

Az ország így vált áldozatból az IMF vádlottjává és az E-hivatalnokok célpontjává. Míg Magyarországnak 3% alatti államháztartás-hiányt írnak elő, nagy valószínűséggel az Unió euró övezetének számos tagállama sem fogja ezt a szintet teljesíteni. Az E-bürokraták szerint, például, törvénysértő a mindenkori MNB-elnök fizetésének szabályozása, azonban a kollektív bűnösséget szentesítő Benes dekrétumok ízlésük szerint való.

Pedig a magyarok hosszú évszázadokon át védték Európa szerencsésebb részét a tatárok dúlásától, majd a török rabigától, biztosítva a Nyugat szabad fejlődését, miközben csak a tatárdúlások idején az ország lakossága szinte megfeleződött. ’56 októbere alapjaiban rengette meg a vörös diktatúrát, a tétlen Európa hagyta kivérezni a forradalmat. Több mint kétszázezer, többnyire magas képzettséggel rendelkező szakember menekült el az országból, gazdagítva a befogadó államok szürkeállományát. Az Európai Piknik nyomán pedig romba dőlt a gyűlölt Berlini fal, maga alá temetve Európa kommunista ideológiára berendezkedett államigazgatásait. A hatalmasságok megint átrajzolták Európa térképét. Államok szűntek meg, új, politikailag független államok születtek.

Bátran kijelenthetjük, hogy a magyar véráldozatok feledésére hajlamos Európa az elkövetett történelmi igazságtalanságok és a jelen időben alkalmazott kettős mérce miatt, a mindenkori magyarság erkölcsi adósa.

Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács aradi szervezete, a Nemzeti Összefogás Napján, 2012. június 4-én, 18.00 órai kezdettel, irodalmi, videovetítéssel egybekötött tényfeltáró előadást tart a Magyar Kormány jelenkori gazdasági szabadságharcáról.

Meghívott előadó: Varga István, a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának tagja, házigazda dr. Borbély Zsolt Attila politológus, az EMNT országos szervezetének jegyzője.

Minden kedves érdeklődőt sok szeretettel várunk.

Murvai Miklós