Akár kétezer kutya is kóborolhat Aradon

Robbanásszerűen megnőtt a városban a kóbor kutyák száma, a Bodrogi úton lévő menhelyre egyre több felháborodott lakos telefonál be az utcákon falkákban csatangoló ebek miatt.

Constantin Moroşteş, az Aradi Településgazdálkodási Rt. (GCA) kóbor kutyákkal foglalkozó irodájának a vezetője a Nyugati Jelennek elmondta, főként az utóbbi két-három hónapban nőtt a reklamációk száma, a menhelyre állandó telefonhívások érkeznek a város különböző negyedeiből.

Az aradi mintegy 460 négyzetméteres menhelyen jelenleg 185 kutyát látnak el, de összesen 250 állatnak van hely. Moroşteş szerint azonban a jelenlegi személyzettel képtelenség minden kutyát befogni. De még a negyedére sem képesek, számításaik szerint a városban hozzávetőlegesen 1500-2000 kutya kóborol az utcákon. Ezenkívül pedig – szerződés alapján – még a Bihar megyei Felix fürdő környékéről is ők szállítják be az aradi menhelyre a kóbor kutyákat. „Naponta 7-10 hívást kapunk a felháborodott lakosoktól, nemrég a Ligeti-tó környékéről telefonált be valaki, hogy megharapta egy kutya. Mi szinte naponta járjuk az utcákat, de a kutyák egyik helyről a másikra vándorolnak. A tavaszi párzási időszakban pedig még nehezebb a nyomukba érni” – panaszolja lapunknak az irodavezető, aki szerint előfordul, hogy éjjel is kiszállnak terepen.

A kutyák befogására csupán két gépkocsi áll a rendelkezésükre; ezért a munkáért egy-egy sofőrt és két-két munkást (sintért) fizetnek. A GCA legutóbbi leépítései során általában elég sok személytől meg kellett válniuk, így még esély sincs arra, hogy az elkövetkezőkben új munkaerőt alkalmazzanak.    

A sintérek leggyakrabban panasz alapján mennek ki az utcára, és újabban a közösségi rendőrök is elkísérik őket. Ezt pedig azért, mert a falkákban kóborló kutyák egy részének van gazdája és nem egyszer fordult elő, hogy azok megfenyegették a GCA alkalmazottait. „Főként a roma negyedekben gyűlik meg a bajunk, mert ott vannak családok, melyek 4-5 kutyát is nevelnek, de kiengedik őket az utcára kóborolni. A kutyák pedig gyakran megtámadják a járókelőket. Embereinknek gyakran gyűlik meg a bajuk a háborgó, egyébként az ebekkel alig törődő kutyatulajdonosokkal. Én is szeretem az állatokat, de az a véleményem, hogy aki kutyát nevel, az tartsa a lakásában, vagy, ha sétálni viszi, vezesse pórázon. A törvény szigorúan leszögezi, hogy az utcán kóborló kutyákat be kell fognunk. Ez persze nem jelenti azt, hogy, ha valakinek kiszökik a kutyája az udvarából, akkor arra lecsapunk. Ha ez mégis megtörténne véletlenül, a kutyát ki lehet váltani a menhelyről” – mondta Moroşteş, aki szerint Kisszentmiklós és Újarad környékén különösen sok kóbor kutya van az utcán.  

Idén a GCA összesen 450 000 lejt különített el a menhely működtetésére, nem sokkal kevesebbet, mint tavaly. Az állatoknak két naponként ételmaradékokat visznek az idősek otthonából, a városi önkormányzat pedig havonta 1500 lejt, a tavalyi összeg felét utalja ki a száraz eledelre. Mindezek, a menhely vezetője szerint lefedik a minimális szükségleteket, csupán a munkaerővel állnak hadilábon.

A menhelyen tartott kutyákat bármikor örökbe lehet fogadni, volt is néhány példa erre. A négylábú lakókat 8 hónapos korukig ingyen, e felett pedig 54 lejért lehet kiváltani. Ez vonatkozik azokra az ebekre is, akiknek bár volt gazdájuk, elcsatangoltak és a sintérek befogták őket. A tulajdonosnak ilyenkor szintén ki kell fizetnie az 54 lejt, hiszen a menhely vezetője szerint eltartásuk sok pénzbe kerül.

Aki szeretne örökbe fogadni egy kutyát, esetleg panaszt kíván tenni, a 0257/214-211-es telefonszámon veheti fel a kapcsolatot a menhellyel. Hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön 8–14, pénteken 8–13 óra között fogadják az ügyfeleiket.  

„A gazdasági krízis beállta óta mintha sokkal több kutya lenne az utcákon. Az embereknek nincs pénzük eltartani az állatokat, és egyszerűen kidobják őket” – nyilatkozta Moroşteş elismerve azt is, hogy bizony nagyon gyakran nem is annyira a pénz, mint inkább emberség és felelősségérzet kérdése, hogy megválunk-e attól, akit egykor magunkhoz vettünk.