A szervezet- és közösségépítést nevezte meg a következő időszak legfontosabb feladatainak a Magyar Ifjúsági Értekezlet aradi küldöttgyűlése.
Péntektől vasárnapig több mint kétszáz – az RMDSZ-szel együttműködő – romániai magyar ifjúsági szervezetet képviselő hatvan küldött vett részt a President szállóban a MIÉRT legfőbb döntéshozó fórumán, amelynek az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezete és az Aradi Magyar Ifjúsági Tanács adott otthont.
Hogy miért volt szükség ilyen hangsúlyosan kifejteni a szervezetépítés fontosságát, arra Bodor László MIÉRT-elnök választolt. „Az ifjúsági szervezetekre jellemző, hogy nagyon rövid belül cserélődnek a vezetők, ezért a szervezetépítés egy örökös és folyamatos munka. 230 tagszervezetünk van, és azon dolgozunk, hogy ha egyesek megszűnnek, jöjjenek létre mások, és amelyek megalakultak, folyamatos tevékenységet fejtsenek ki. A megyei tagszervezetek tagszervezetei is közösségépítő, érdekfeltáró és érdekképviselő munkát végeznek, de ahhoz, hogy ez hatékony legyen, az ifjúsági szervezeteket folyamatosan építeni kell” – magyarázta érdeklődésünkre.
Milyen jövőképe lehet egy fiatalnak?
A pénteki esti megnyitón Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RDMSZ szövetségi elnöke, Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Király András tanügyi államtitkár, az Arad megyei RMDSZ elnöke, Faragó Péter parlamenti képviselő, Bodor László és Bognár Levente aradi alpolgármester kívánt jó munkát a konferencia résztvevőinek.
A köszöntőbeszédek után Markó Béla tartott előadást az Erdélyi magyar fiatalok jövőképe címmel. A rendszerváltás utáni két évtized a demokrácia alapjainak építésével telt el, de a következő húsz évre nézve az a kérdés, hogy milyen Romániát képzel el magának a romániai magyarság, azon belül a fiatalság – fejtette ki. Szerinte ma már sem az RMDSZ, sem az ifjúsági egyesületeket tömörítő MIÉRT nem háríthatja el a jövőépítés és a jövőkép-ábrázolás feladatát azzal, hogy nincsenek eszközök a kezükben. Az érdekképviselet, és azon belül a fiatal generáció tagjai jelen vannak az önkormányzatokban és az államigazgatásban, kormánytényezőként, ha nem is irányítani, de bizonyos fokig befolyásolni tudják a döntéseket. Valós szemléletváltáshoz Romániában az új nemzedékre van szükség – hangsúlyozta. „Az én korosztályom tagjai mindig az 1989 előtti időszakhoz hasonlítják a mostani helyzetet, és azt mondják, hogy jobb, mint akkor volt, tehát mi a gond? Szükség van azokra a fiatalokra, akik azt mondják, hogy lehet, hogy jobb, de mi arra nem emlékszünk, mert gyerekek voltunk, akkor vagy azután születtünk, és egyelőre még rosszabb, mint tőlünk nyugatabbra, Bécsben, Brüsszelben vagy Párizsban. A fiataloknak ez a viszonyítási alap, és nem az, hogy mi volt itt 1989 előtt.” – mondta Markó Béla, aki szerint ki kell építenünk a mi, romániai magyarok sajátos igényei szerint működő társadalmat. „Ehhez nekünk felelős, jól felkészült, kulturált, Európában eligazodó és tájékozódó politikai rétegre van szükségünk. Akinek a politika csak mesterség vagy megélhetés, az erre ne vállalkozzék. A politika, ha nem is küldetés – hivatás. Mindenütt a világon, de annál is inkább Romániában, Erdélyben, és nekünk, magyaroknak. Aki nem azért vállalkozik politikára, mert úgy érzi, hogy képes ezt a társadalmat átgyúrni, jobbá tenni, az ne vállalkozzon rá!” – jelentette ki.
De nem lehet minden romániai magyar fiatal befutott politikus, nem kaphat szerepet a helyi vagy állami közigazgatásban. Nekik milyen jövőképet nyújt az RMDSZ és a jelenlegi romániai társadalmi helyzet? – tettük fel a kérdést Markó Bélának az előadása után. „Sok helyütt szegények a közösségek, sokan megélhetési gondokkal küszködnek, a fiataloknak nehéz elhelyezkedniük, és az elkövetkező hónapokban számítani se lehet arra, hogy csökkeni fog a munkanélküliség – válaszolta. – Viszont helyesnek tartom azt az irányt, amit az RMDSZ választott, és amit velünk együtt a MIÉRT is követ, hogy a romániai közigazgatást át kell építeni, a központosított államformát le kell bontani, valós erőt kell adni az önkormányzatok kezébe. Meggyőződésem, hogy ez segíti majd minden ember hétköznapjait is. Nem egyik napról a másikra, de viszonylag rövid idő alatt minőségi javulás lenne tapasztalható.”
Demográfiától a politikáig
Szombaton Kiss Tamás és Barna Gergő szociológusok, a Kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársai tartottak érdekes előadást a romániai magyarság (különösen a szórvány) demográfiai előrejelzéséről, a fiatalság szórakozási, médiafogyasztási, továbbtanulási szokásairól, érdeklődési köréről, egzisztenciális helyzetéről. Ezt követően Takács Csaba, az RMDSZ megbízott ügyvezető elnöke és Kovács Péter ügyvezető alelnök a Kós Károly Akadémia céljait ismertette a jelenlévőkkel, majd Horváth Levente Arad megyei alprefektus és Tóth Csaba Arad megyei tanácsos avatta be a hallgatóságot a szórványvidéki közigazgatás kulisszatitkaiba. Beszéltek arról, hogy mekkora súlyt jelenthet ilyen helyzetben az RMDSZ a politikai palettán, miként kell lavírozniuk a választott és kinevezett tisztségviselőknek a pártok útvesztőiben, mert a többségi koalíciós partner együttműködése gyakran csak gesztusokban merül ki.
Délután a küldöttgyűlési munkálatok zajlottak, melynek keretében – a beszámolók és jelentések mellett – felvették a MIÉRT tagjai közé a Nagybányai Ifjúsági Egyeztető Tanácsot. Este a Poly-Dy zenélt a küldöttgyűlés résztvevőinek és meghívottainak, vasárnap pedig az alapszabályzatban a külkapcsolatok hatáskörét, gyakorlatilag összhangba hozták az Európa 2020 programmal. A küldöttgyűlés a mellékelt zárónyilatkozat elfogadásával ért véget.
Pataky Lehel Zsolt
Zárónyilatkozat
A Magyar Ifjúsági Értekezlet Aradon megtartott országos Küldöttgyűlése a közösségépítésben, közösségfejlesztésben és közösségszervezésben vállalt feladatok ellátását tartja a következő időszak prioritásainak.
A Küldöttgyűlésen résztvevő tagszervezetek úgy gondolják, hogy a romániai magyar közösségen belül az ifjúságnak meghatározó szerepe kell legyen. Ezért, a MIÉRT kezdeményez és felvállal minden olyan ifjúsággal kapcsolatos elképzelést, amely közép- és hosszútávon alakítja az erdélyi magyar jövőképet.
A MIÉRT tagszervezetei számára fontos, hogy az újonnan megalapított Kós Károly Akadémia tevékenységében, valamint szervezeti felépítésében a Magyar Ifjúsági Értekezlet megfelelő súllyal képviselje a fiatalok igényeit, elvárásait. A szakmaiság jegyében, ez az az intézmény, amelynek hosszútávon biztosítania kell a felkészült fiatal utánpótlást.
A közösségfejlesztés szempontjából fontosnak tartjuk továbbá, hogy az Európa 2020 program eszköz legyen arra, hogy az erdélyi fiatalok számára a digitális társadalom elérhető legyen, növekedjen a foglalkoztatottság, és tudatosan éljünk környezeti erőforrásainkkal.
Üdvözöljük, a kormány által kidolgozott és előterjesztett tanügyi törvénytervezetet, és a benne foglalt – a tanügyi intézmények decentralizációs folyamatára vonatkozó – elképzeléseket. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy a tervezet jelenlegi formája nem tartalmaz olyan jogosítványokat, amelyek a diákszervezetek minden szintű döntéshozó testületben való képviseleti jogát biztosítanák.
A MIÉRT közel 9 éves fennállásának vezérelvei, a nyitottság, partnerség, szakmaiság mentén képes vállalni a feladatot, képes összetartani a fiatalokat és hasznos elemévé válni a magyar társadalmunknak. A tagszervezetek biztosították a Küldöttgyűlést arról, hogy a feladatot el fogják végezni.
A Magyar Ifjúsági Értekezlet Küldöttgyűlése
Arad, 2010. április 18.
Hozzászólások