Arad az Európa Kulturális Fővárosa címre pályázik

Meglepő hírt jelentett be mai sajtótájékoztatóján a város polgármestere: Arad pályázik az Európa Kulturális fővárosa címért a 2021-es évre, amikor az Európai Unió kalendáriuma szerint Románia és Görögország egy-egy városának jut ez a megtiszteltetés.

Az Európa Kulturális Fővárosa programot 1985-ben az akkori görög kulturális miniszter, a színésznőként bizonyára ismertebb Melina Mercouri javaslatára indította el az Európai Unió Tanácsa, s a kezdeti, kissé vértelen korszaka után egyre rangosabbá vált. Hosszú ideig az egy évre szóló címet csak egy város kapta meg, 2000-ben  – bizonyára a III. évezredbe való átmenet kapcsán – kilenc város is kulturális főváros lett, attól fogva évente két ország egy-egy városának jár ki a megtiszteltetés (bár volt azóta három év, amikor csak egy város kapta meg). Az Európai Unió „rendet teremtett” a pályázás ügyében, s hosszú időre meghatározta, hogy évente melyik két tagállam városai pályázhatnak. 2007-ben a romániai Nagyszeben már volt kulturális főváros, 2010-ben Arad testvérvárosában, a magyarországi Pécsett az európai fővárossággal járó különböző rendezvényeken sok aradi is jelen lehetett. Idén Guimarãesnek (Portugália) és Maribornak (Szlovénia) jutott a dicsőség, jövőre a franciaországi Marseille és a szlovákiai Kassa lesz kulturális főváros.

Na és Arad?

Kétség nem fér hozzá: nem kis merészségre vall egy ilyen cím megpályázása, hiszen egy éven keresztül a nyertes városon van „a világ szeme”, nagyon alaposan fel kell tehát készülni rá. Azt jó ideje tudjuk, hogy Temesvár pályázni akar, s Romániában aligha csak a szomszédvár lesz Arad ellenfele. Hogy mi minden kell a győzelemhez, azt hosszú lenne felsorolni, de az biztos: egy egész sor kritérium van, amelyeket hazai és külföldi kulturális szakemberekből, személyiségekből álló zsűri bírál el, és rengeteg szűrőn kell átmennie egy városnak ahhoz, hogy végül elnyerje a címet. Gheorghe Falcă polgármester úgy nyilatkozott: hazai (köztük aradi) és külföldi kulturális szakemberekkel, néhány politikussal folytatott megbeszéléseket követően döntöttek az indulás mellett, mert Aradnak lenne potenciálja egy ilyen rendezvényre – kulturális múltja és jelene, az európai népekkel fenntartott múltbeli (és jelenlegi) kapcsolata, a több nemzetiségű város léte stb. A polgármester szerint az infrastrukturális és gazdasági stratégia után a kultúra lenne a harmadik pillér Arad fejlesztése számára.

A mai sajtótájékoztatón a hangsúly a pályázás, mondjuk így, technikai részére esett, arra, hogy milyen eljárásokon milyen időpontban kell átesnie egy városnak az indulás érdekében. Erről csak annyit: a 2021-es esztendőre a „meghívás” a jelöltség leadására 2014 végén történik, több szakaszban folyó előválogatás és válogatás, majd sorozatos ellenőrzések után mondják ki a végső szót. Addigra azonban már nagyon komoly előkészületi eredményeket kell felmutatni. (Pécs példája, pályázati anyagai Arad rendelkezésére állnak.)

Hogy sikerül-e Aradnak vagy sem ez a nagyon ambiciózus terv, arra nincs válasz. Ami viszont biztos: a terv valamit elindít, mint ahogy eddig is számos, a címet elnyert város használta ki az alkalmat kulturális életének megújítására. De ha nem sikerül: Arad akkor is csak nyerhet, hisz már a pályázat kezdeti szakaszában eredményeket kell felmutatnia, amelyek alulmaradás esetén sem vesznek kárba.