Aszály sújtja a kukoricát és a napraforgót

Manapság, amikor az aratásnak a nagy részét a gazdák befejezték, már pontos adatokkal szolgálhatnak a kalászosok termésével kapcsolatban. Ugyanakkor a szárazság közepette a kapásnövényeknek a fejlődése is közérdekű téma, ezért elbeszélgettünk néhány nagybani gazdálkodóval, akik Arad megye különböző vidékein tevékenykednek.

Molnár Imre vár a búza eladásával

Molnár Imre Bélzerind határában gazdálkodik mintegy 150 hektár termőföldön. A búzának az aratását nagyjából befejezte, az mintegy 4 tonnát adott hektáronként, ami valamivel kevesebb, mint más években. A kenyérgabonát minden évben elraktározza, s ez tavaly nagyon megérte, hiszen az őszi árhoz viszonyítva, az tavaszra szinte megduplázódott. Úgy döntött, idén is elraktározza a későbbi jobb felvásárlási árak reményében. Búzán kívül mintegy 30 hektár kukoricát, valamint 50 hektár napraforgót is vetett, ami jobban tűri a szárazságot, de a kukorica már most siralmas állapotban van. Nem csoda, hiszen kiadós eső május 27-én volt utoljára, amikor négyzetméterenként 30 liter esett. Az elmúlt héten Simonyifalván, a faluban 8 liter esett négyzetméterenként, onnan fél kilométerre, a határban azonban egy csepp sem. Ezzel párhuzamosan nagy melegek voltak, voltak 35 Celsius-foknál is melegebb napok. A kukoricán 5-6 levél a szárazságtól csövesedik, a talajban 30 centi mély repedések vannak, amitől az még inkább kiszárad. Azok a kukoricaföldek talaja, amelyeket megekéztek nincs annyira kiszáradva.

Majláthfalván május óta nem esett

Majláthfalván a Jövő Mezőgazdasági Társulásban már learatták a 700 hektárnyi kalászost, amiből mintegy 500 hektár búza volt, a többi sörárpa. A termés nem a legjobb, hektáronként 5,5 tonna volt. Manapság a búzának is a sörárpának is kilóját 1,65 lejben fizetik, utóbit eladták, miközben a búzát raktározzák a jobb felvásárlási árakra várva. Ami a kapás növényeket illeti, a 200 hektár napraforgó, illetve az 500 hektár kukorica szenved. Utóbbi olyan rosszul néz ki, hogy szinte semmi termés nem lesz. Molnár László elnök hirtelen meg sem tudta mondani, mikor esett utoljára, talán valamikor májusban volt egy kiadósabb eső. Amilyen szépen kikelt a kukorica, az a csapadékhiány miatt tönkre ment, miközben a napraforgótól remélnek egy fél termést, mert az jobban elviseli a szárazságot.

Horváth Imre elégedett a repce felvásárlási árával

Horváth Imre aradi nagygazda Németszentpéter határában gazdálkodik. A föld megművelését átadta két fiatalembernek, akikkel folyamatos kapcsolatban áll. Tavaly ősszel 400 hektár búzát vetettek, ami 4,5-5 tonna átlagtermést adott hektáronként. A kapásnövények közül a 300 hektár kukorica nagyon megszenvedi a szárazságot, de mivel optimális időben vetették el, a nagy szárazság kialakulásáig elég jól kifejlődött, mostanra megtörtént a porzás, ezért reménykednek egy elfogadható termésben. Ami az ugyancsak 300 hektár napraforgót illeti, az elég jól tűri a nedvességhiányt. Azt is optimális időben vetették el, ezért a szárazság beköszöntéséig megerősödött, így elég jó termésre számítanak. Ami a 150 hektár repcét illeti, az hektáronként 3,5 tonna termést adott, amit learattak. Ilyen jó árat, 3,5-4 lejt kilójáért még soha nem kaptak érte. Idén a repce bizonyult a legjobban fizető kultúrának, de sok munka is volt vele, hiszen a kártevő rovarok miatt tízszer meg kellett permetezni. Ha nem figyelik folyamatosan, a rovarok néhány nap alatt 30-40%-os kárt is tehetnek benne. Horváth Imre naponta elment a repceföldje mellett, és amikor szükségesnek látta, azonnal beavatkoztak.

Gyenge kukorica- és napraforgótermés Kisiratoson

Hallai János és fia, Attila Kisiratoson 250 hektár termőföldön gazdálkodnak, amiből 75 hektárba búzát vetettek, annak az aratásával két hete végeztek, 6,5 tonna átlagtermést takarítottak be. János elismeri, hogy régebben sokkal jobb terméseket arattak, de az aszály a búzát is sújtotta, későre kapott esőt, miközben a kukoricatermés olyan kevésnek ígérkezik, hogy talán nem lesz érdemes learatni. A 30 hektárnyi repce csak 2,2 tonna termést adott hektáronként. Mivel már egy hónapja nem volt eső, a kukorica és a napraforgótermés 3-4 tonnánál hektáronként nem lesz több. Sajnos olyan parcelláik is vannak, amelyeken az aszály miatt semmi nem termett meg.

Pécskán egyes parcellákra már hiába jön az eső

Bartok András és a fia, András Pécskán 500 hektárnyi termőföldön gazdálkodnak. A 200 hektár búzának az aratását befejezték, hektáronként 4-5 tonnát adott, de elvétve olyan parcellák is voltak, ahol kevéssel több termett. Mivel Pécska környékén nagyon kevés csapadék esett, a kukoricaföldek nagyon rosszul mutatnak, azokat a 38-40 Celsius-fokos kánikula tönkretette. A 120 hektár repce 2,2-3 tonna közötti átlagtermést adott, aminek örvendenek, mert a kukoricával kapcsolatos kilátások siralmasak. A napraforgó jobban viseli a szárazságot, ezért az szebben is mutat. Az eső nagyon kellene, de egyes parcellákra már hiába jönne, mert már a cső nem képes kifejlődni. A búzatermés egy részét eladják, mert szükség van a pénzre a többi kultúra termesztéséhez, más részét tárolják a jobb felvásárlási árak reményében. Most a búza kilójáért 1,4-1,45 lejt fizetnek, ami a többi terméskilátáshoz viszonyítva elfogadható, ha viszont a megemelkedett műtrágya-, illetve vegyszerárakat tekintik, ott vannak vele, ahol tavaly voltak a 0,8 lejes búzával.

Nagy Zsolt falugazda a biztosításban reménykedik

Mezőgazdasági helyzetjelentésünkbe bevontuk Nagy Zsolt falugazdát is, aki elmondta: a kalászosok termése Arad megyében nagyjából befejeződött. Az átlagtermés az időjárástól, vagyis a csapadéktól függött, mert olyan gazda is volt, aki hektáronként 4 tonnát, ugyanakkor Kisiratos–Kürtös környékén Musca 8,5 tonna átlagtermést aratott. Arad alatt, a szikesebb, homokosabb talajon, ahol kevesebb csapadék esett, ott csupán 4 tonnát termett hektáronként. Ma takarmánybúzából Szentpál, illetve az iratosi volt kendergyár környékén 4, kenyérgabonából azonban 6 tonna átlagtermést aratott. A saját földjein kevesebb volt a csapadék, miközben onnan 5 kilométerre, ahol több volt a csapadék, ott jobb lett a termés is. A felvásárlási árak repcénél 4 lejtől felfelé indultak, majd hirtelen visszaestek 3 lejre, mert állítólag a tőzsdéken a gabona világpiaci ára visszaesett. A jelenséget van, aki arra fogja, hogy megengedték a gabonának az Ukrajnából történő exportálását. Hasonlóan történt a búzával is, először 1,7 lejért kezdték vásárolni kilóját, majd az ár váratlanul visszaesett 1,5-1,55 lejre, majd a 11% alatti proteintartalmúénak a kilójárt már csupán 1,4 lejt kínáltak. Ami a kapásnövényeket illet, azok, amelyek kicsit több csapadékot kaptak, azok jól fejlődnek. Itt újra Musca, illetve a kisiratosi gazdák földjeit kell megemlíteni, miközben Arad közelében a szikesebb, homokosabb földeken aratni sem szükséges, mert a kukorica nem hoz csövet. Azt még silózás céljából sem lehet értékesíteni, mert csak olyan zöldtermést vásárolnak silózáshoz, amely tartalmaz zöld kukoricatermést is.

Ami a mezőgazdasági termésnek a biztosítását illeti, Nagy Zsolt több biztosító társaságot is megkeresett, de szárazságra egy sem óhajtott biztosítást kötni. Azt csakis jégverés vagy tornádó, szélvihar esetére hajlandók megtenni.

*

A gazdálkodóktól hallott kártérítési gondokkal kapcsolatban beszéltünk a Mezőgazdasági és Intervenciós Kifizetési Ügynökség (APIA) Aradi Központjával, ahol elmondták: az APIA Országos Igazgatósága tárgyalásokat folytat a Mezőgazdasági Minisztériummal az aszálykárok kompenzálása érdekében. Az úgy működne, hogy a prefektusok községenként hozzanak létre kárfelmérő bizottságokat, amelyek arról dönthetnek, hogy az aszálykárt szenvedett kukoricát az állatok etetésére használják, miközben a gazdálkodók bizonyos kártérítést kaphatnak. A témára visszatérünk.