Átmentünk a tavaszba

2021-ben járunk, s járvány meg egyéb bajok ide vagy oda, a természet megy a maga rendjén. Szokás szerint idén is belépett a tavaszba, mostantól a nappal, a mi égövünkben, valamivel hosszabb lesz az éjszakánál. A Föld déli felén azonban kezd rövidülni a nap, s jön az ősz.

Magam valamikor, diákkoronban úgy tanultam, helyesen, hogy a tavaszi napéjegyenlőség (aequinoctium) március 21-én következik be. De hát ugye, mint annyi másban is, változik a világ, s ha tájékozottak kívánunk lenni benne, frissítenünk kell ismereteinket. Századunkban 2011 volt az utolsó esztendő, amikor a tavasz (hivatalos) beköszönte közép-európai idő szerint március 21-re esett – azóta egyre előbbre jött, s a század végéig a dolgok rendje szerint alighanem kevesen élik meg e sorok olvasói közül, mind előbbre jön, ha csak pár órával, perccel is (ebbe a szökőévek is belejátszanak). Idén, s mostantól 2047-ig március 20. volt (lesz) a tavaszi napforduló dátuma, de 2048-tól már március 19. Aztán a XXII. századtól (2100 néggyel osztható ugyan, de a bölcs naptáralkotók szerint mégse szökőév) megint „helyreáll” a március 21-i napéjegyenlőség.

Remélhetőleg megéri az emberiség, ha mi magunk, személy szerint, nem is.

***

Mit ígér az idei, 2021. évi tavasz?

Sándor, József, Benedek nemigen váltotta be a hozzájuk fűzött reményt, nem hozták zsákkal a meleget.

Van viszont remény arra, ha nem is azonnali – Európa számos országában hatalmasan dühöng a járvány –, hogy nyár végére legalább a COVID alábbhagy. Ez fontosabb lenne a tavaszkezdő meleg időnél.