„Az a célunk, hogy erősítsük meg egymást hitünkben és a jövőképünkben”

Kedden, március 3-án Oktatási Fórumot tartottak a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum dísztermében, amelyen részt vett „mindenki, akinek fontos a Temes megyei magyar oktatás” (Tasi Ottilia Gyöngyvér, megyei RMPSZ-elnök). A megyei oktatási hálózat képviselői (tanfelügyelők, iskolaigazgatók, pedagógusok) mellett a nagy érdeklődést kiváltó Fórumon részt vettek magyar intézményvezetők, az érdekvédelmi szervezetek és az önkormányzatok képviselői, a szülői közösségek vezetői, lelkészek, civilszervezeti vezetők, az iskola-támogatóprogramok működtetői. Temes megyei sajátosság, hogy az egész magyar közösség számára létfontosságú kérdések megvitatásakor egy asztalhoz ülnek a különböző politikai nézeteket valló személyek.

Az Oktatási Fórum első részében, Kiss Ferenc tanfelügyelő jóvoltából, átfogó helyzetképet kaptunk a Temes megyei magyar oktatás utolsó három évtizedéről. Az oktatási folyamat középpontjában a diák áll, a magyar iskolák gyereklétszáma pedig alaposan megfogyatkozott az utóbbi 30 évben, mintegy 2000-ről 800-ra apadt. „A jó hír az, hogy ezt a 800-as körüli létszámot úgy tűnik, hogy sikerült stabilizálni az utóbbi néhány évben” – mondta Kiss Ferenc. Az oktatást támogató programokról dr. Erdei Ildikó, a Temes megyei szórványoktatási program felelőse beszélt. Az oktatást támogató fejlesztésekről, beruházásokról Halász Ferenc főtanfelügyelő-helyettes tájékoztatta a hallgatóságot. A lugosi és a temesvári magyar bölcsőde létesítésének helyzetéről Gáll Zoltán és Fazakas Csaba lelkipásztorok, a Gerhardinum Líceum óvodájának fejlesztéséről Kocsik Zoltán aligazgató számolt be, a végvári „mini” szórványkollégium helyzetét Bódis Ferenc esperes ismertette. A vidéki magyar iskolák nem túl rózsás helyzetéről Deák Tibor (Igazfalva), Madaras Andrea (Lugos), Păștean Erika (Végvár), Talpai Adél (Ótelek), Talpai Györgyi (Zsombolya), Dénes Ildikó (Újszentes) számolt be.

A Fórum második részében az Oktatás és közösség című pódiumbeszélgetésre került sor Halász Ferenc helyettes főtanfelügyelő moderálásával, ahol Marossy Zoltán RMDSZ-elnök, Farkas Imre temesvári alpolgármester, Szilvágyi Zsolt püspöki helynök, Kocsik Zoltán, a Pro Gerhardino Egyesület képviselője, Fenyvesi Éva, a Manó Klub vezetője, Dotterer-Kiszely Anikó, a szülői bizottság képviselője, Erdei Ildikó, a Bartók Béla Alapítvány képviselője és Kiss Ferenc tanfelügyelő vázolták fel, hogy az általuk képviselt intézmények és civilszervezetek mivel járul(hat)nak hozzá a magyar oktatási rendszer fenntartásához, illetve fejlesztéséhez.

Az Oktatási Fórum tapasztalatait Halász Ferenc főtanfelügyelő-helyettes összegezte: „Régen nem volt ilyen oktatási témájú találkozó, ahol minden szereplőt összehívtunk, és azok pozitívan is válaszoltak. Ezt a fórumot nem összegzésnek tekintem, hanem egy kiinduló pontnak (…) ennek a mai találkozónak akkor volt értelme, ha minden egyes településen, ahol magyar oktatás létezik, ez a párbeszéd az iskola, a civilek, az egyház és az önkormányzat között folytatódik, nagyon konkrétan azokról a dolgokról, amelyek az illető települést érdeklik. A temesvári Bartók Béla és a Gerhardinum Líceumokon kívül minden más Temes megyei magyar iskola esetében késhegyen táncolunk! Ezzel szembe kell nézni. Az oktatási intézményeink száma megmaradt, de ha elkezdjük elemezni, hogy Igazfalván és Zsombolyán az 5–8.-ban egy összevont osztály van, ez nem egy biztató tendencia. Végváron is vészesen közeledünk ahhoz a létszámhoz, amely kérdésessé teszi, hogy működhetnek-e két tanítóval az elemi osztályok. Ennek a találkozónak szerintem az a lényege, hogy van-e potenciál, van-e bennünk annyi erő, kitartás, hogy ezt a minimális magyar oktatási hálózatot fenntartsuk! A nemzetiségi oktatás Romániában kiemelt védelmet élvez, az, hogy élünk-e a nemzetiségi oktatás jogával vagy nem, az rajtunk múlik!”

Az Oktatási Fórum megszervezésének céljáról Tasi Ottilia Gyöngyvér, a Temes megyei RMPSZ elnöke nyilatkozott a Nyugati Jelennek:

„A gyereklétszám-fogyás, a vegyes házasságok jelenléte olyan kihívások elé állítják a pedagógusokat, olyan plusz munkát, energiát, küzdelmet igényel a pedagógusok részéről, amit már egyedül nem tudnak megvívni. Nagyon nagy szükség van minden külső támogatásra. Mindig is volt a szülői támogatás, de a szülőnek elsősorban nyújtani kell, nem kérni tőle. Mint Pedagógus Szövetség, mi mindig megtámogattuk a pedagógusok képzését, segítettük őket módszertani anyagokkal, de még ez sem elég. Mivel több településen vannak olyan civil szerevezetek, az egyházak képviselői, akik periódikusan vagy rendszeresen megtámogatják az iskolákat, óvodákat, ezért úgy gondoltuk, hogy jó lesz ezekről a kérdésekről beszélni, jó lesz ezeket megosztani. Minden településen más-más a helyzet, de szeretnénk egy olyan fórumot, közeget létrehozni, ahol elsősorban tanuljunk egymástól, segítsük egymást. Szerintem az is nagyon fontos, hogy érezze minden pedagógus, minden oktatási intézmény, hogy nincs egyedül a problémájával, hasonló problémákkal küszködnek a szomszédos településen vagy a megye másik sarkában is. A célunk az volt, hogy valamiképpen erősítsük meg egymást hitünkben és jövőképünkben. Külön nagy öröm számunkra, hogy nem kaptunk elutasítást sehonnan, az oktatási intézmények, az egyházak, a civil szervezetek, akiknek iskolatámogató programjaik vannak, azok mind itt vannak!”