Tikkasztó hőségben ballagtak el ma délelőtt a Csiky Gergely Iskolaközpont tizenkettedikesei, meghatott szüleik, rokonaik, barátaik, ismerőseik hatalmas virágcsokrokkal várták őket az udvaron.
A hagyományhoz híven a búcsúzó diákok büszke osztályfőnökeik kíséretében jelentek meg az iskolakapuban, majd hímzett tarisznyájukkal a vállukon, a Gaudeamust eldalolva felsorakoztak az udvaron. Az éneklésben a Daniel’s Band zenekar egyik művésze kísérte őket.
Összesen 94 tizenkettedikes vett búcsút szeretett iskolájától: a XII. A (matematika-informatika, intenzív angol), a XII. B (közgazdaság), a két filológia osztály, a XII. C és XII. D, valamint a XI. SAM autómechanika szakiskolai osztály.
Mindeközben a hivatalosságok is elfoglalták prezídiumi helyüket; a meghívottak között jelen volt Matekovits Mihály, az RMPSZ Arad megyei elnöke, Horváth Levente alprefektus, Faragó Péter Arad megyei RMDSZ-képviselő, Bognár Levente aradi alpolgármester, Szőke Mária, a Jelen Ház igazgatója, Király Árpád római katolikus főesperes, Pellegrini Miklós Arad megyei helyettes-főtanfelügyelő és nem utolsó sorban Juhász Béla, az iskolaközpont igazgatója. Utóbbi köszöntő szavaiban hangsúlyozta, nagyon fog hiányozni az elballagó diákok kedvessége, csínytevései, őszintesége és nyíltsága. Arra kérte őket, ne felejtsék el egykori pedagógusaikat, de szüleiket sem, amiért áldozatos munkával felnevelték őket. – Ne feledjétek kedves végzősök, hogy visszavárunk benneteket, és reméljük, addig kikristályosodik mindnyájatokban az alma mater iránti tisztelet, elismerés, az iskola falai közötti szellemiség erejébe vetett hit, a tisztesség, becsületesség, megbízhatóság, a tudás és áldozatkészség kőbefaragott szellemképe. „Tanulj a tegnapból, élj a mának és reménykedj a holnapban. A legfontosabb azonban, hogy ne hagyd abba a kérdezést” – ezzel az Einstein-idézettel kívánt az igazgató sok szerencsét diákjainak.
Az iskola egykori dákja (korábban tanára), Horváth Levente alprefektus a következőkkel egészítette ki kollégái köszöntését: – Pontosan húsz évvel ezelőtt ballagtak el először a jogilag már önálló aradi magyar tannyelvű gimnázium akkori végzősei. (…) Akik akkor utunkra engedtek és a sorsunkat egyengették, azok mind közösségépítő emberek. Célokat kitűző, terveket megfogalmazó és álmodó aradi magyarok, akik egy önálló középiskolában látták a felemelkedések esélyét, a jövőnk zálogát – mondta, hangsúlyozva: az iskola falait élettel megtöltő pedagógusoknak és diákoknak köszönhető, hogy „ma is van mire építenünk”.
Bognár Levente alpolgármester az Arad megyei magyar közösség egyedüli magyar líceumi ballagásának a megünneplésére buzdította az egybegyűlteket és azt kívánta a diákoknak: mindenki tisztességes munkával boldoguljon a saját életpályáján és figyeljen oda arra a közösségre, amelyhez tartozik.
És mivel hamarosan életük egyik legnagyobb próbatételében lesz részük, Pellegrini Miklós helyettes főtanfelügyelő emlékeztette a ballagókat az ajtón kopogtató érettségire, melyhez – mint az élethez, pályaválasztáshoz általában – sok sikert és kitartást kívánt.
Remegő hanggal és könnyes szemmel állt a mikrofonhoz Hadnagy Éva aligazgató (a XII. A osztályfőnöke), aki az osztályfőnökök nevében mondott néhány kedves szót a diákokhoz. – Higgyétek el, ezeket az éveket nem lehet kitörölni. Valamilyen nyomot hagynak mindenkiben. Bennünk, tanárokban, osztályfőnökökben is. Nem fogunk elfelejteni titeket! (…) Az volt a célunk, hogy kialakítsunk bennetek egy tudatos értékrendet, amely tudja, hogy mi a jó és mi a rossz. Azt a magyarságtudatot, azt a kötődést akartuk erősíteni bennetek, ami mindig erős gyökeret jelent, és biztonságot ad, bármerre is legyetek a nagyvilágban. Ne feledjétek: mi tanárok sosem hittük, hogy hibátlanul dolgozunk, azt viszont igen, hogy lelkiismeretesen, a tanulók érdekeit leginkább szem előtt tartva akartunk titeket becsületes munkára sarkallni, a tudás megszerzésére, megbecsülésére ösztönözni.
A tizenegyedikes évfolyam nevében Vámos Tímea-Imelda (XI. A) Szabó Pál soraival kívánt sok sikert a ballagóknak az érettségi vizsgákhoz és rengeteg kitartást a tanuláshoz. De sok szerencsét kívánt osztálytársainak a maga is az érettségire készülő Dancu Gréta-Mária (XII. A) is.
A jelképes kulcsátadás után a tanárok megjutalmazták a legjobbakat, köztük kiemelendő a két évfolyamelső: Dubován Lea Krisztina (XII. A) és Milich Andrea (XII. A), akik többek között a Wieser Tibor-díjat is elvitték. Rengeteg díj talált gazdára, szinte mindenki kapott valamit tanulmányi eredményeiért, szorgalmáért. Böszörményi Zoltán felajánlását Szőke Mária igazgató (Jelen Ház) adta át öt diáknak a szavalóversenyeken elért eredményeikért, illetve kreatív írásaikért. Jutalmat kaptak az iskola lelkes sportolói, az önkéntes munkákban résztvevő tanulók, a Csiky Csuky diáklap szerkesztői, a legjobb matekosok, fizikusok, kémikusok stb. A XII. B-ből Mód Szilvia-Éva, a C-ből Szűcs Norbert, a D-ből Csíki Tamás „zsebelte be” az első díjat. A magyar nyelv és irodalom tantárgyversenyeken elért eredményeikért Dancu Gréta (a nemzetközi Apáczai Csere János verseny II. díjasa), Spir Anita (a Mikes Kelemen tantárgyverseny megyei szakaszának I. díjasa), illetve Simon Bernadett (II. díj) is jutalomban részesült és még sorolhatnánk.
Az alpolgármester a városi önkormányzat részéről vásárlási utalványokkal jutalmazta a végzősöket.
A tizenkettedikesek Király Árpád római katolikus főesperes áldásával indultak útnak. A péntek délelőtti ballagás izgalmai után, a Jelen Házban még ma esti banketten bulizhatnak egy jót tanáraikkal.
Hozzászólások