Az átlagosnál kevesebb, de jobb minőségű

Arad-hegyalján javában zajlik a szőlőszüret. A korai fajtákat már leszüretelték a kései fajták azonban még várják az édesítő napsütést. Jelen riportunkban annak nézünk utána, hogy a szőlőtermesztés milyen feltételek között zajlott, milyen betegségek, kórokozók, esetleg időjárási viszonyok nehezítették a munkát, illetve mennyiségi és minőségi szempontból, milyen szőlő termett.

Hasznos a jó tanács, ha megszívlelik

Jakab Sándort, a pankotai Borpatika üzlet tulajdonosát, szőlész-borász szakértőt a magyaráti dombok egyik nagyobb présházában találtuk, mivel egy olasz szőlőtermesztőt lát el rendszeresen a szaktanácsaival. Amint elmondta, az idei könnyebb év volt a tavalyinál, noha idén is volt egy lisztharmat-támadás. Akik felszívódó vegyszerekkel permeteztek, azok rendes termést is szüreteltek azokhoz viszonyítva, akik kontakt-szerekkel permeteztek, aminek sokkal kisebb a hatékonysága. Vagyis, aki olcsóbban akarta megúszni, az alaposan ráfázott. Régen 4-5, kontakt-szerekkel történt permetezéssel sikeresen át lehetett vészelni az évet, csakhogy azóta, sokat változott az éghajlat, sokkal többször, felszívódó hatóanyagokkal kell permetezni. Mennyiségileg az idei az átlagtermés 70-75%-nak felel meg, mert a virágzás idején volt néhány hűvös éjszaka, illetve fújt a szél, de a vízhiány is alaposan csökkentette a termést. Ha figyelembe vesszük az éghajlat folyamatos felmelegedését, hosszú távon bizonyára szárazságtűrőbb fajtákat kell majd kinevelni. – A Kecskeméti Kísérleti Állomáson olyan szőlőfajták előállításán dolgoznak, amelyek jobban bírják a szárazságot, illetve a téli fagyokat. Mert a téli fagyok is megtizedelhetik a termést, ha a termőágak elfagynak. Éppen ezért volna szükséges ilyenkor, levélhullás idején egy rézalapú permetezést adagolni, hogy a termőágak jobban megfásuljanak, megérjenek, ellenállóbbak legyenek a téli fagyokra. Hiába mondom ezt a szőlőtermesztőknek, a takarékosság miatt senki nem hajlandó késő ősszel permetezni. Régen a gazdák ilyen célból is permeteztek. Tehát a Borpatikában a szőlőgazdákat mindenféle jó tanáccsal is ellátják, ha megszívlelik azokat – mondta el érdeklődésünkre Jakab Sándor.

Borosjenőn az átlagosnál jobb minőségű

Mészáros Dávid borosjenői fogtechnikus szüleinek a szőlődombon mindig termett szőlő, ezért már gyermekkorától eltanulta a vele kapcsolatos teendőket. Mivel nem volt ideje a szőlődombon lévő szőlővel foglalkozni, azt eladta, de a ház jókora kertjébe telepített pölöskei muskotály, burgund, hamburg, zalagyöngye, rizling, moldova, illetve valamennyi otonel muskotály fajta szőlőt. Nem érnek egyszerre, ezért minden szőlőt külön szüretel, annyi fajta bort is készít belőlük. Az idei termés a nagy szárazság miatt mennyiségileg kevesebb, minőségileg viszont jó. A rizlingbe kicsit belekapott ugyan a lisztharmat, de komoly betegségek, kórokozók a nagy meleg miatt nem támadták meg a szőlőjét. Legjobban termett a pölöskei muskotály, de a zalagyöngyére sem panaszkodhat. Mindent összevetve, az idei termés minőségileg jobb a szokásos átlagterméseknél.

Fantasztikusan jó minőségű az idei

Balla Gézával, a nevét viselő pincészet tulajdonosával is az idei termés feltételeit feszegettük. Szerinte a ménesi borvidéken nagyon érdekes az idei évjárat, mert itt már 450 méter, sőt még ennél magasabb szőlődombok is vannak, ahol a termőtalaj 20-30 centi vastag is lehet, alatta a kemény gránittal. Ilyen feltételek között, 72 napig nem hullott egy szem eső sem, miközben 38-40 fok meleg volt árnyékban. Nos, a vékony földréteg alatti kövezet is felhevült, tehát rendkívüli körülmények között termett a szőlő. Éppen ezért, mennyiségileg a termés nem éri el az elvárásainak megfelelő szintet, de a minőség, fantasztikusan jó. Balla ugyanis nem a mennyiségre, hanem a minőségre utazik. Éppen ezért, augusztus elején több fajtának a termését meg szokta ritkítani a jobb minőség kedvéért. Ilyen körülmények között is, az 50-60 éves kadarka fajta tőkék nagyon jól viselkedtek, viszont gondjai voltak a 8-10 éves új telepítésekkel, ahol megsült a termés. Az összesen megművelt 103 hektárból 8-10 hektár olyan területe van, ahonnan csak 20-30%-ban tudták a termést leszüretelni, a többit ott hagyták. Minőségi szempontból elégedett, hiszen a pionot-noire, a merlot és a kadarka cukortartalma kiváló, a cabernet franc és a cabernet sauvignon és jó minőségű. A kadarka egy része még a tőkén van, abban a reményben, hogy jó aszút készíthet belőle. Sok olyan szőlősgazdával találkozott, akik a lisztharmat miatt elveszítették a termés 60-70%-át. Ennek a kivédésére komolyan kell permetezni. Maga nyolcszor permetezett, ezt tanítja a Sapiencia Egyetemen is, hogy a szőlőbetegségeket nagyon komolyan kell venni. Nagyon örvend annak, hogy a végzős diákjai közül már többen a szőlészetet-borászatot választották fő foglalkozásnak.

Több mint tízszer permetezett, de megérte

Szokásunkhoz híven, Gyorokon idén is megkerestük Pál Jánost, a minoriták vincellérét, aki az egyházi szőlő mellett a sajátját is megműveli. Amint előrebocsátotta, a szőlőtermesztés minden évben másképp alakul. Idén is sikerült megtermelni a szokásos mennyiséget, minőségileg viszont változatos eredményt értek el. A szárazság miatt ugyanis a szemek összezsugorodtak, ezen túlmenően, az illatos szőlőből, az otonel muskotályból a nap kiszárította az illósavakat, ezért a szokásos illata idén nem érződik. A rizling viszont minőségileg is hozta magát, ezért a minoriták 0,7 hektáros földjén idén is megtermett a szokásos mennyiség. Azzal együtt, hogy a rekkenő hőség miatt sok szőlőfürt megfőtt, elszáradt. Szerencsére, a szőlejük a domb aljában van, ezért nem történt baja, de a közel három hónapos esőhiány miatt, fenn a dombon sok szőlőtő kiszáradt. Mivel rézoxid és kén alapú vegyszerekkel permetez, sűrűn kell e munkát végeznie, idén is több mint tízszer permetezett. A saját 0,8 hektáros földjén áprilisban újratelepítette a szőlőt, otonel muskotályt, kadarkát és kékfrankost ültetett. Abból a 3% többletből, amit adtak, pótolni tudja a kiszáradt oltványokat. Reméli, két év múlva elkezdenek teremni. Azért fejlődnek szépen, mert a nagy szárazság idején rendszeresen öntözték az ültetvényt. Vásárolt egy használt terepjárót, amivel egyszerre 500 liter vizet fel tudott vinni a dombra, öntözés céljából. Maga vezette az autót a sorok között, eközben a felesége a hordókból tömlővel locsolta az oltványokat. Nem volt könnyű munka, de megérte – mosolygott elégedetten Pál János.

Hobbi szinten művelik a szőlőt

Molnár Csaba nyugalmazott építészmérnök Aradon él a családjával, de Galsán 2000 tő szőlővel foglalkozik. Az ültetvény nagy része magyaráti mustos, valamennyi rizling, illetve egy kevés hamburgi muskotály és kardinál tartozik az állományhoz. A nyári rekkenő hőségben azokon a részeken, ahol vékony a termőtalaj, vagyis közel van a szikla, szenvedtek a tövek, ezért a szőlőszemek összezsugorodtak. Eső után valamivel többet kellett permetezni, maga hétszer tette meg. Utoljára szürkerothadás ellen permetezett, ami számításai szerint, még két hetet kitart a szüretelésig. Eddig a rizlinget szüretelte le, amiből nincs sok, kevesebb is termett, de jó minőségű, hiszen a cukorfoka 23-24 volt. Volt olyan év, amikor 27 volt a cukorfoka, de akkor később szüretelt. Idén kénytelen volt hamarabb begyűjteni, mert nem csak a darazsak, hanem a madarak is kikezdték a termést. A magyaráti mustost sűrűn megszemléli, az október 23-ával kezdődő hétvégén tervezi leszüretelni. Naponta 500-600 kilót kíván begyűjteni, mert annyit tud egyszerre kipréselni a saját építésű présházában. A mustosból átlagon felüli mennyiség ígérkezik, a minőségét viszont csak a szüretkor tudja majd megállapítani. A szomszédok már szüretelik, de maga rendszeresen megvárja, amíg azok befejezik, hogy minél édesebb legyen, jobb minőségű bort tudjon előállítani belőle. A szőlőt a felesége örökölte a szüleitől, akárcsak az 500 kilót befogadó prést, amit a kollektivizáláskor elkoboztak ugyan, de a rendszerváltás után a téesz volt elnök asszonya megmutatta, hol van, így hazavihették. 2000-ben kapták vissza a szőlőt, amit a következő évtől elkezdett gondozni, felújította a régi töveket. Nyugdíjasokként nagyon szeretnek a galsai dombok között, amelyeknek remek a mikroklímájuk. A feleségével ketten művelik meg a szőlőt, minden munkáját kettesben végeznek. Csak szüretkor segítenek a barátok és a rokonok, akik máskor is szívesen kijönnek a minden kényelmet kiegészítő présházba, együtt kikapcsolódni, a tiszta levegőn tartózkodni.

*

Amint a leírtakból is kiderül, a legtöbb helyen az átlagosnál valamivel kevesebb, de jobb minőségű szőlő termett. A szőlőtermesztést és a borkészítést szinte minden megszólaltatott másképp, más célból teszi, ami természetes dolog.