„Az autonómia megadása elhatározás kérdése”

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), tartva ígéretét, rohamléptekkel nyitja majd egymás után a Demokrácia Központokat. 

A Tanács Arad megyei elnöke, NAGY ISTVÁN nyilatkozott lapunknak a célokról, autonómiáról, pénzek elosztásáról, saját politikai útjáról.

 

– Az Erdélyi Magyar Néppárt jövőre fog megalakulni. A kezdeményező, a bejegyzés előfeltételeit megteremtő bizottság 2011. január végére kell hogy megalakuljon, és majd valamikor jövőre a párt is be lesz jegyezve. Az EMNP megyei szervezetei utána jönnek létre, és választják meg elöljáróikat.Vagyis az EMNT nem szűnt meg, és nem is fog megszűnni. Megmarad civil mozgalomnak. Én ebben vállaltam szerepet. Az EMNT megszűnése csak olyanokban merül föl, akiket zavar a léte.

– Arad megyében miként szervezkednek, kiket látnak szívesen az EMNT-ben?

– Szívesen látunk mindenkit, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Tőkés Lászlóval megjelenített politikai értékrendjét magáénak érzi, azt lélekben vagy munkájával tudja támogatni. Székhelyünk még nincs. Amíg lesz, addig alkalmi helyeken jövünk össze, és ideiglenes jelleggel a hamarosan nyíló Aradi Demokrácia Központ Templom (L. Blaga) utcai székhelyen leszünk legkönnyebben megtalálhatók.

– Hiába nem alakult még meg hivatalosan, de a bejelentés óta már mindenki az új erdélyi magyar pártról, az EMNP-ről beszél. Mi a különbség RMDSZ és Néppárt között?

–  Ha nem lenne különbség az Erdélyi Magyar Néppárt és az RMDSZ felfogása között, akkor előbbit nem kellett volna létrehozni. Sajnos, az RMDSZ az 1992. október 5-i aradi Küldöttek Országos Tanácsának ülésétől kezdődően az 1993. nyári neptuni találkozón át a szatmárnémeti kongresszusáig, amikor megvonták Tőkés László tiszteletbeli elnöki címét egészen mostanáig sok olyan lépést tett, amelyek nem szolgálták a romániai magyarság autonómiájának ügyét. Bár tervezték, mégsem szervezték meg soha az általános, titkos belső választásokat, nem állították össze a romániai magyarokat nyilvántartani hivatott nemzeti katasztert, és a sor folytatható. Az RMDSZ sajnos beérte az alamizsnamorzsák összegyűjtésével, és nem a minden hazai magyarra kiterjedő társadalomszervezésre, hanem 1996 óta a román versenypártok uralta kormányzati prioritásokra fordította szellemi és emberi kapacitásait, elérve, hogy az 1990-es egymillió harmincezer szavazatból az 1997-es európai parlamenti választásokra csupán kétszáz nyolcvanegy ezren szavaztak a tulipánra. Mindezek oda vezettek, hogy 2008-ban bejegyeztették a Magyar Polgári Pártot, amely sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert nagyon hamar elnökének szellemi zsákmánypártjává lett.

– A Néppárt fő célkitűzése az autonómia elérése, úgy gondolják, hogy ebben a román belpolitikai közegben egyáltalán van esély rá?

– Azok, akik az EMNT-t létrehozták, és az RMDSZ politizálási módja miatt most arra kényszerülnek, hogy bejegyeztessék az EMNP-t arról ismertek, hogy nem a megfelelés, hanem a helyzetteremtés hívei. Mindazok itt vannak, akik az RMDSZ-fősodorral szemben benyújtották az autonómiastatutum-törvénytervezeteket a bukaresti parlamentben, amelynek vitája során már a többi RMDSZ-képviselő sem beszélhetett ellene, mert az további szavazatvesztést jelentett volna a tulipán alatt futtatott jelöltjeinek. Sok példa van rá, hogy az RMDSZ azért lépett – aprókat –, mert az akkor még a szervezet jobbítási szándékával ott politizálók helyzetet teremtettek. Az autonómia megadása elhatározás kérdése. A romániai magyarság autonómiájával Románia is nagyon sokat nyerne, és vele együtt nagyon megnőne a romániai magyar elöljárók felelőssége is, mert utána nem mutogathatnának a kormányra. Ahol megadták az autonómiát, Spanyolországban a katalánoknak, Belgiumban a vallonoknak, flamandoknak és németeknek, Olaszország tiroli részében a németeknek, ott gazdasági élénkülés és közérzetjavulás következett be, és jólét van, mint Svájcban is. A nemzetközösségek autonómiájával a gazdaországok anyagi és erkölcsi előnyökre tettek szert. Én reménykedem, hogy előbb-utóbb a romániai politikai elit is nagykorúvá válik.

– Ön szerint indulhat-e a két párt közösen 2012-ben, s ha igen, a Néppárt szempontjából mi a feltétele az együttműködésnek az RMDSZ-szel?

– Én a 2012. évi választásokon lehetségesnek látom a közös indulást. A parlamenti választásokon ez elemi nemzetközösségi érdek. Az EMNT ennek lehetőségét belefoglalta az EMNP alapítását eldöntő határozatába. Minden a majdani párt, és az akkori RMDSZ döntéshozóinak bölcsességén fog múlni. Szerintem egyetlen feltétel vezérelhet minden akkori versenyzőt, és az nem más, mint a romániai magyar érdekek maximális érvényesítése. Ez a nemzeti imperatívusz.

– Mennyi pénzzel finanszírozza a Fidesz most az EMNT-t, és vannak-e erdélyi, jelentős támogatói?

– Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pénzügyeit nem ismerem, de akik ezzel foglalkoznak, nem adtak okot arra, hogy ne bízzak meg bennük. Az 1990-től tartó közéleti szerepvállalásomban sem a pénz motivált, és ezután sem lesz másként. Erőm, munkával megszerzett tudásom és képességeim szerint szolgáltam, és szolgálni fogok, ott, ahol, és ameddig szükség lesz a szellemi és fizikai erőmre, tapasztalataimra. Egyébként, ha már pénzről van szó, az Aradon induló Demokrácia Központ peremfeltételeivel nem én foglalkozom.

– A Fidesz az EMNT-t, majd később az EMNP-t fogja megbízni a pályázati pénzek kezelésével, elosztásával, megvonva ezt a jogot az RMDSZ-től?

– A magyarországi támogatások új szempontok szerint, megváltozott módszertannal és új intézményeken keresztül fognak Romániába jutni. Ennek módját az adományozó dönti el, és maga választ partnereket és embereket céljai minél nagyobb hatékonyságú magvalósítása érdekében. A Medgyessy–Gyurcsány kormány úgy preferálta az RMDSZ-t, hogy a támogatási folyamatba senki mást nem engedtek bekapcsolódni. Látva, hogy a Magyar Országgyűlés a jövő évi költségvetési törvény vitája során – az előzővel ellentétben – sok ellenzéki módosító javaslatot elfogadott, úgy érzem, hogy a nemzeti kormány működése idején a nemzetpolitikai szempontok fölül fogják írni a párthovatartozást.

– Az RMDSZ-ben kezdte a politizálást, megjárta az MPP-t, most az EMNT megyei elnöke. Mi okozta az eddigi kiábrándultságokat?

– Amikor 1989. végén 35 évesen beszálltam a közéletbe a közösség szolgálata vezérelt. Volt, hogy Cziszter Kálmán, az RMDSZ-re gondolva, azt mondta: vissza fogsz térni. Társai értésemre adták, hogy kívül tágasabb. Önként távoztam. A Magyar Polgári Párthoz sokan fűztünk nagy reményeket, de tévedtünk, a fő okot említettem. Az értékek szolgálatának és nem az érdekek hajszolásának látom értelmét. A közéleti szerepvállalás szerintem csak akkor erkölcsös, ha az a képviselt közösség hasznáért történik. Ebben bármikor, bárkivel partner leszek.