„Az EU-csatlakozás óta egy helyben topogunk a kisebbségvédelem területén”

Július 10-én, pénteken a közép- és kelet-európai kisebbségügyi politikákról szóló előadásokkal és vitával folytatódott a Nemzeti kisebbségek Európában – kihívások és távlatok konferencia, amelyre a német Konrad Adenauer Alapítvány (KAS), a Német Demokrata Fórum és a román külügyminisztérium szervezésében került sor Temesváron. Klaus Weigelt (Kelet-Európai Német Kulturális Alapítvány) és Molnár Zsolt (RMDSZ) előadása után a kerekasztal-beszélgetés résztvevői arról vitáztak, szükség van-e az Európai Unióban a kisebbségi jogok betartását ellenőrző mechanizmusokra, illetve arról, hogy meg kell-e és meg lehet-e különböztetni az őshonos kisebbségeket az utóbbi évtizedekben bevándorolt kisebbségektől.

„A konferencián arról beszéltem, hogy az Európai Unió, amikor új tagállamokat vesz fel soraiba, egy sor kritériumot állít fel a csatlakozó államok felé – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Molnár Zsolt parlamenti képviselő –, ezek között szerepelnek a kisebbségi jogok. Miután ezek az államok már csatlakoztak az EU-hoz, nincs semmiféle ellenőrzési mechanizmus arra vonatkozóan, hogy ezeket a kisebbségi jogokat továbbra is betartják-e vagy rosszabb esetben nem történt-e visszalépés ebben a kérdésben. A helyzet árnyalt, különböző országokban különböző helyzetek vannak. Romániában gyakorlatilag egy helyben topogunk, a csatlakozás óta nem történt lényeges előrelépés, de sajnos Szlovákiában, például, a nyelvtörvény által lényeges visszalépés történt ebben a kérdésben.

Ugyanakkor azt látjuk, hogy Szerbia, aki most akar csatlakozni az EU-hoz, megteszi azokat a kisebbségvédelmi lépéseket, amelyeket Románia és Szlovákia megtett a 2000-res évek elején. Reméljük, hogy ilyen szempontból a szerbiai magyar közösség sorsa javulni fog, viszont a probléma marad. Az Európai Unióban nincs egységes kisebbségvédelmi szabályozás, ebből következően nincs az EU kezében az ellenőrzési lehetőség, amely által a tagállamain számon kérje a kisebbségvédelmet. Ez egy olyan kérdés, amivel mindenképpen foglalkozni kell, örülök annak, hogy a konferencián ezt szóvá tudtuk tenni. Tudatosítanunk kell azt, hogy az EU-nak a célja elsősorban az európai kultúra és életforma fenntartása. Ha globális szinten tekintjük a problémát, azt látjuk, hogy komoly demográfiai hátrányunk van Kínával, Indiával, Pakisztánnal szemben. Azt javasoltam a résztvevőknek, hogy gondolkozzunk el azon, hogyan oldjuk meg az itthoni problémáinkat, nehogy hamarosan más fajta globális problémákkal kelljen szembesülnünk.”

A kerekasztal-vita résztvevői értékelték az ifjú temesvári politikus javaslatait, ugyanakkor voltak olyanok, akik vitatták a kisebbségi jogok betartását ellenőrző európai mechanizmus és egyáltalán a kollektív közösségi jogok szükségességét, arra hivatkozva, hogy az egyéni szabadságjogok biztosítják a kisebbségek számára az identitásuk szabad megélését.