Az Igazság Napján mutassuk meg, hogy erős nemzetközösség vagyunk!

A Mikó-ügy egyértelműen túlmutat egy iskola vis­sz­a­ál­la­mosításán és egy peren, ugyanakkor az erdélyi magyar közösségnek most kell fel mutatnia erejét, még mielőtt túl messzire gyűrűzik ez az ügy – hangsúlyozta csütör­tö­ki, sepsiszentgyörgyi közös sajtótájékoztatóján Markó Attila államtitkár, Antal Árpád András polgármester, Tamás Sándor tanácselnök és Por­csal­mi Bálint, a 13020-as ügy kampánykoordinátora. A csütörtöki nap folyamán Csíkszeredában, Szé­kely­ud­var­helyen, Marosvásárhelyen, pénteken Kolozsváron került sor sajtóbeszélgetésre.

A Mikó-ügynek két lehet­sé­ges forgatókönyve van, véli Antal Árpád András, Sep­si­szentgyörgy polgármestere. “Buzãuban egy hozzá nem értő, rosszindulatú bíró hibás döntést hozott, most a román hatóságok fogják a fejüket, hogy egy rossz bírói döntés miatt felhördült az egész erdélyi magyarság. Ter­mé­sze­te­sen ebben az esetben is van politikai felelősség, hiszen az elmúlt időszakban Bu­ka­rest­ben felerősödtek a ma­gyar­el­le­nes felhangok és ez is hoz­zá­já­rult a döntés meg­ho­za­ta­lához. A másik lehetséges forgatókönyv szerint politikai megrendelés áll a háttérben, valakik meg akarják fé­l­em­lí­te­ni az erdélyi magyar kö­zös­sé­get, tesztelnek minket, hogy milyen a válaszreakciónk. Meg kell mutatnunk, hogy az erdélyi magyar közösség im­mun­rendszere egészséges, leküzdi az ilyen vírusokat” – fejtette ki Antal Árpád An­d­rás, kiemelve, hogy szerinte a jogi eljárások során túl sok szándékosságot lehet fel­fe­dez­ni ahhoz, hogy véletlen legyen a tévedés.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint a Mikó-ügy nem pusz­tán jogi kérdés, hanem hang­súlyos politikai vetülete van. “Egy láthatatlan erő, hatalom célja, hogy megfékezzék, visz­sza­fordítsák az egyházi in­gat­la­nok visszaszolgáltatását. Gondoljunk csak bele, a nagy erdélyi városok központjának épületei az erdélyi magyar történelmi egyházakhoz ke­rül­tek vissza, és ez nem mindenkinek tetszik. A jelen esetben nemcsak egy iskoláról van szó, hanem egy olyan folyamat kezdődhet el, amely a magyar közösség ellen for­dít­ható, hiszen majdnem minden településen van vissza­szolgáltatott ingatlan. A jogi eljárásban természetesen jogi lépéseket fognak megtenni az érintettek, azonban a politikai jellegű provokációra politikai választ adunk. Az is világos, hogy kiállunk a kö­zös­sé­gün­kért dolgozó magyar em­be­re­kért, szolidaritást vállalunk minden magyar emberrel, aki hasonló helyzetbe kerül” – hangsúlyozta Tamás Sándor.

Nehéz érzelemmentesen viszonyulni ehhez az ügyhöz, vallotta be Markó Attila ál­lam­titkár, a Mikó-ügy egyik érintettje. “Nagyon fontos, hogy belelássunk az ügy hát­te­ré­be, hiszen ez nem az én személyes ügyem, hanem az egész erdélyi magyar közösség ügye. Felhívnám arra is a figyelmet, hogy a bizottság egy létező törvényt al­kal­ma­zott, amikor a Székely Mikó Kollégium vi­s­sza­szol­gál­ta­tá­sá­ról hozott határozatot, és nem a bizottság döntött arról, hogy adja-e vagy ne a Mikót vissza az egyháznak. Nem állja meg a helyét maga az állítás, hogy mi döntöttünk a vis­sza­szol­gáltatásról, ezért is értel­met­len vitatni vét­kes­sé­gün­ket” – mutatott rá az ügy visszásságára Markó Attila. Az államtitkár elmondta, a dön­tést megfellebbezték, az ügy átkerült a Ploiești-i Tábl­ab­í­ró­ság­ra, ahol az első tárgyalás dátumát október 5-re tűzték ki. “Nincs több lépésre lehe­tő­ségünk, az eljárás végén jogerős ítélet születik. Ma már nem az igazságszolgáltatási hatóságokban, hanem a kö­zös­ség erejében bízom” – mondta el Markó Attila.

Porcsalmi Bálint a www.­130 20.­ro honlap célját ismertette, kiemelve, hogy nemcsak on­li­ne zajlik az aláírásgyűjtés, hanem templomokban, ren­dez­vényeken is lehet csat­la­koz­ni a petícióhoz. “Fontos, hogy az emberek pontosan tájékozódjanak, folyamatosan követni tudják a Mikó-ügyet, ne feledjék el, hogy igaz­ság­ta­lan­ság történt” – hangsúlyozta a kam­pány célját Porcsalmi Bálint.

A sajtótájékoztatón jelen levők kitértek a szeptember elsején sorra kerülő Igazság Napja megmozdulásra is, amelyre egész Erdélyből vár­nak résztvevőket, a tervek szerint felszólal Kelemen Hunor, az RMDSZ szö­vet­sé­gi elnöke, Tőkés László, az EMNT elnöke, az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői, a református, uni­tá­rius, evangélikus püspök és a katolikus érsek.

“Egy katalán példára hív­nám fel a figyelmet. A mad­ri­di parlament hozott egy ha­tá­ro­zatot, amely kimondta: nem létezik a katalán nemzet. Ek­kor egymillió katalán vonult fel azzal a felirattal, hogy mi vagyunk az a nemzet, amely nem létezik.

Most nekünk kell meg­mutatni, hogy mi va­gyunk az a nemzet, amely megvédi tagjait, amely nem engedi, hogy vagyonát elk­o­boz­zák. Biztos vagyok abban, hogy szeptember elsején dél­ben, az Igazság Napján annyian le­szünk Sepsiszentgyörgyön, amennyien magyar ügy kap­csán az elmúlt 15 évben nem gyűltünk össze, mindenkinek itt a helye. Mutassuk meg, hogy nemcsak a lakói vagyunk ennek az országnak, hanem egy erős, összetartó nem­zet­kö­zö­sséget alkotunk!” – fordult felhívással a magyar kö­zös­ség­hez Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy pol­gár­mes­tere.