„Az utóbbi 20 év legjobb tanügyi törvénytervezete”

Két éven belül harmadszor próbálják módosítani a román tanügyi törvényt. Az érintettek aggodalommal tekintenek a közvitára bocsátott jogszabályra, amely egyebek között a normatív támogatásról, az iskolahálózat átszervezéséről, a pedagógusok jogállásáról és a fizetésekről rendelkezik.

A nemzetiségi iskolákra és tagozatokra nézve fontos, hogy a tervezet szerint 8. és 12. osztályban nem kellene románul tanulni Románia földrajzát és történelmét, mint eddig. A magyar tanárok és tanítók, az érdekvédelmi és szakmai szervezetek is izgalommal várják, hogy mit hoz rájuk nézve a változtatás. Király András RMDSZ-es tanügyi államtitkár szerint a kisebbségi oktatás szempontjából az elmúlt 20 évben ez a legjobb tanügyi törvénytervezet.

 

– Miért?

– Mert egyrészt benne vannak azok az elvárások, amiket mi húsz éve megfogalmaztunk, éspedig, hogy minden tantárgyat anyanyelven tanítsanak, a románt meg speciális tankönyvek és tanterv alapján. Vagyis ne a román diákoknak elkészített anyag alapján, hanem ahogy mondani szoktuk, idegen nyelvként. A vizsga és bármilyen más felmérés is e szerint zajlik majd. Végre benne van az is, hogy nyolcadik és tizenkettedik osztályban Románia földrajzát és történelmét anyanyelven tanítsák. Egy kérés volt a román kollégák részéről, amit elfogadtunk, éspedig, hogy a román helység- és személynevek románul is fel legyenek tüntetve. Szerintem természetes, hogy ha történelemtanárként magyarul tanítom Mircea cel Bătrânt, nem Öreg Mirceának nevezem, és Ştefan cel Mare sem lesz Nagy. Szintén nagyon fontos az oktatás finanszírozása: sikerült a tervezetbe betenni, hogy a nemzetiségi oktatás esetében nagyobb szorzót alkalmazzanak, s ezenkívül figyelembe veszik, hogy a diáklétszám a kisebbségi iskolákban és tagozatokon kisebb. Figyelembe veszik a szórványhelyzetet is. Ez megnyugtatóan rendezi a pénzügyi problémákat, de megmarad a mi nagy gondunk: gyerekekkel megtölteni a magyar osztályokat, óvodákat.

– A felekezeti oktatást miként érinti az új törvény?

– A felekezeti oktatásról mint a magánoktatás részéről rendelkezik. Benne van a törvényben, hogy az egyházaknak lehetőségünk és joguk van iskolákat működtetni, és azokat a közoktatási intézményekhez hasonlóan az állami költségvetésből fogják támogatni.

– A már meglévő és elismert egyházi iskoláknak újból akkreditációt kell kérniük?

– A meglévőknek nem, de az újonnan indulóknak végig kell járniuk az akkreditációs folyamatot, mint Romániában minden szintű oktatási intézménynek.