Boros remények élesztgetése a Homokháton

Amint felhívásainkban többször hírül adtuk, szombaton a Csongrád megyei Szatymaz község Dankó Pista Művelődési Házában Múltunk kincse, jövőnk záloga címmel bor–paprika–őszibarack konferenciát szerveztek.

A Szatymazi Gazdakör, Szatmyaz Község Önkormányzata, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Szegedi Kutató Állomása, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád Megyei Szervezete, az MTA Kertészeti Albizottság, SZAB Kertészeti-, Növénybiológiai és Biotechnológiai Munkabizottság társszervezetének közös rendezvénye a kis tárgyalóban megszervezett paprikamustrával kezdődött, ahol 46 őrleményt lehetett megkóstolni, míg a borbírók 72 bormintát értékeltek.

Meglátszott a borászok alapos felkészültsége

A nagyteremben megszervezett konferencián dr. Pauk János, a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. kutatási igazgatóhelyettese köszöntötte az egybegyűlteket, vezette a továbbiakban a programot. Utána Barna Károly szatymazi polgármester, majd dr. Somogyi György, a Szatmazi Gazdakör elnöke köszöntötte a konferencia résztvevőit, külön kiemelve, értékelve a Nyugati Jelennek a régióban kifejtett közösségépítő, gazdaság-népszerűsítő munkáját. A műsorvezető Györffy Balázs, NAK-országos elnök nevében Éder Tamás alelnöknek adta át a szót, aki vitaindítójában előrebocsátotta: a konferencián a múlt felidézése kapcsán, a tapasztalatait levonva, a mai kihívásokra adjunk megfelelő, főként hasznos válaszokat!

Kivetített képekkel illusztrálva, dr. Mód László, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa tartott magvas előadást a Szeged-környéki Homokháton a XIX. században virágzott szőlészetről és borászatról, amelynek a jeles művelőit, a Szegeden 1876-ban megszervezett bor- és szeszkiállítás eseményit, az 1899-ben Budapesten megszervezett országos kiállításon részt vett homokháti bortermelők sikereit a Simon Andrással közösen megírt, A Becsületes Gazdaság egybegyűlt című kötetükben adták ki. Ebben kiemelik: 1914-ben 12 496 kataszteri hold szőlőt műveltek a Homokháton, ahol mára a szőlő a töredékére zsugorodott, de a helyét átvevő őszibarack értékesítésével is komoly gondok vannak.

Utána dr. Somogyi Norbert, a NAIK általános főigazgató-helyettese tartott, kivetített képekkel aláfestett, igen érdekes előadást a Franciaországban működő, hagyományos mezőgazdasági termények és késztermékek forgalmazásáról, a kistermelők által alkalmazott marketing-fogásokról. A műsorvezető, dr. Pauk János előadások közötti tárgyilagos, lényegre tapintó összekötő szövegei nagyban hozzájárultak az elmondottak megértéséhez. A borversenyre érkezett borok értékelésére Dunai János helybeli borászt kérte meg, aki kifejtette: a borbírók 72 bormintát kóstoltak meg, amelyeknek kétharmada fehérbor, 8 rozé, a többi vörösbor. A borok zöme 2014-es, de annál régebbi, sőt újbor is volt néhány, főként illatos fehérbor. A borok minőségén meglátszott a borászok alapos felkészültsége, de volt néhány olyan is, amelyiknek a minősége javításra szorul. A versenyre a hazai borok mellett Küküllő mentiek is beneveztek, amelyek ugyancsak kiváló minőségű fehérborok. Rövid értékelésének a végén annak a reményének adott hangot, hogy az ország kiváló minőségű nedűit adó borvidékei mellé Homokhát borai is újra felzárkóznak.

Táborosiné Ábrahám Zsuzsanna, a NAIK Szegedi Kutató Állomás munkatársa A fűszerpaprika, mint Haungarikum címmel tartott előadást, kifejtve: a Hungarikum egy olyan gyűjtőfogalom, ami magyarságunknak a csúcsteljesítményeit jelöli meg, vagyis olyan terményeket, alkotásokat, amelyekre bárhol a világon büszkék lehetünk. A Hungarikum Bizottság a nemzeti termékekből kiemeli azokat, amelyek érdemesek e megkülönböztetett címre, ilyen a Szegedi Fűszerpaprika is, amely a Kalocsai Fűszerpaprika után ugyancsak Hungaricum lett. Ismertebb változatai az édes 20-as, illetve a 80-as, továbbá a csípős 178-as típus. Ami a legfontosabb, a Hungaricum cím egyben kötelező is a minőség megőrzésére.

Dr. Pauk János műsorvezető újabb, lényegre tapintó összekötő szövege után Gyuris Mihály őszibarack-termelőt kérte fel szólásra, aki Sándorfalván és Szatymazon mintegy 15 hektáron termeszt őszibarackot. Alátámasztotta Somogyi Norbert állítását, miszerint a fogyasztókat komolyan érdekli, hol terem a gyümölcs vagy a zöldség, ami az asztalukra kerül. A statisztika szerint 2010-ben Magyarországon 5114 hektár őszibarack-ültetvény volt, amiből azonban csak 1200 hektár volt első osztályú, jó minőségű, ami állítólag 2015-re 200 hektárra csökkent. Jelen esetben, a homokháti őszibarack 6-7 faluban terem. Valamikor 2500 hektáron termett, csakhogy az elmúlt 5 évben több mint 1000 hektár eltűnt az alacsony termésbiztonság, illetve a munkaerőhiány miatt.

A kávészünet után a felkért előadók közül először dr. Jenes Barnabás, a NAIK megbízott főigazgatója beszélt a céltudatos mezőgazdasági jellegű kutatásoknak a fontosságáról, ami a kutatók létszámának a növekedésében, a hatékonyságában nyilvánul meg leginkább. A fajtanemesítés is kezd lendületbe jönni, köztük a gyümölcsnemesítés. Őszibarack nemesítésére sajnos, megfelelő szakember hiányában egyelőre nem vállalkozhatnak, de ha ismernek olyan szakembert, aki e témakörben jártas és ezen a területen kíván dolgozni, az jelentkezzen a NAIK honlapján!

Kispál Ferenc, a NAK Csongrád megyei elnöke köszöntötte a 130 éves Szatymazi Gazdakört, amely komoly gondot fordított a gazdák továbbképzésére, ezért mindig haladni tudtak a korral. Ehhez gratulált, majd áttekintéssel szolgált a Csongrád megyei gazdaköröknek a rendszerváltás utáni újraalakulásáról, a továbbfejlődésükről, ami napjainkban is folyamatosan zajlik. Előadását a gazdálkodók rendelkezésére álló, a géppark felújítását, bővítését szolgáló hitelprogramok, pályázati lehetőségek ismertetésével zárta.

Csomós Attila, az RMGE Maros szervezetének az elnöke méltatta az anyaországi NAIK és NAK határon átnyúló támogatásainak a fontosságát, továbbá a Szatymazi Gazdakörrel régóta ápolt kiváló kapcsolataikat. Előadását kivetített képek illusztrálásával az RMGE Maros gazdaszervezetben zajló, sokrétű tevékenység bemutatásával zárta.

Kocsik József AMMGE-elnök az Arad megyében zajló magyar gazdatevékenységről, a határon átívelő programokban való részvételükről beszélt.

Dr. Orosz Ferenc, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi adjunktusa, az intézményben a fűszerpaprikával kapcsolatos kutatómunkát ismertette, értékelte.

Dr. Kovács Sárkány Hajnalka, a Vajdaságból kisugárzó, Szerbiára is kiható fűszerpaprika termesztés múltját, biztató jelenét és reménykeltő jövőjét méltatta megkapó közvetlenséggel.

Az előadások sorát Komjáti Endre fűszerpaprika-kereskedő értékelője zárta.

A rendezvényen, a paprikamustráikkal együtt, Arad megyéből Csipkár Imre és felesége is részt vett.

Értékelések

Az előadások után a műsorvezető áttért a fűszerpaprika-mustrák értékelésének az eredményeire, vagyis a díjazásukra, amelyeket Éder Tamás adott át: csípős és édes kategóriákban különdíjat, III., II., illetve arany fokozatú I. díjakat. A 46 mintából 16 érkezett a határon túlról, Maros megyéből, illetve Aradról és a Vajdaságból. A borbíráknak a 72 borminta értékelése után hozott döntéseik értelmében, a legtöbb arany oklevelet Dunai János és Seprődi József borai nyerték el, míg a Múltunk kincse, Jövőnk záloga konferencia és borverseny legjobb bora címet dr. Somogyi György nedűje érdemelte ki, de a versenyen indult minden borász részvételi oklevelet kapott.

A rendezvény záró részében, a régi hagyomány újraélesztésnek a szándékával borárverést tartottak, melynek során 6 üveg kiváló minőségű bort árvereztek el. Az összesen begyűlt 73 ezer forintot a Dévai Szent Ferenc Alapítvány javára ajánlották fel.

A kiválóan megszervezett, jó érzékkel levezetett, Múltunk kincse, jövőnk záloga bor–paprika–őszibarack konferencia a szervezők által adott állófogadással zárult.