Bűnmegelőzés a modern népvándorlás korában

Kétségtelen, hogy napjaink egyik komoly gondját – sok más mellett – az a népvándorlás jelenti, amely a munkaerőpiacok felszabadításával, a szabad mozgás lehetőségével az egyre bővülő Európai Uniót szembesítette. 

Modern korunkban korábban is voltak jelentős népességmozgások a jobb megélhetési lehetőségekkel kecsegtető életterek felé, a mostani vándorlás azonban sok szempontból újdonságokat hozott és hoz, főként a bűnözés fokozódásában.

Ezeket az újdonságokat kívánja feltárni az a program, amelyet az olaszországi Padovai Egyetem indított be európai uniós támogatással, és amelyben partner az aradi Vasile Goldiş Nyugati Egyetem, a temesvári Nyugati Egyetem, valamint több hazai állami intézmény és hazai, olaszországi és magyarországi civilszervezet, és amely ugyanakkor a jelenségek ismeretében konkrét megoldási javaslatok megfogalmazását is előirányozza, népszerűsítve a pozitív eredményekkel járó beilleszkedési módszereket.

A program több fázison jutott már túl, előbb a vonatkozó EU-s jogharmonizációt járták körül, aztán az EU-s közigazgatási gyakorlatot vizsgálták meg, a mostani fázisban a Romániából, elsősorban Arad megyéből Nyugat-Európába, főként Olaszországba irányuló migráció okait és következményeit elemzik.

A tegnapi tanácskozás az aradi magánegyetem Ştefan Cicio-Pop aulájában zajlott le, ahol Aurel Ardelean rektor köszöntötte a résztvevőket. A hozzászólások a kérdéskör számos vetületét érintették, kezdve a külföldön munkát vállaló családok helyzetével, folytatva a hazai jogszabályok, az aradi, temesvári, Békés megyei és olaszországi tapasztalatok ismertetésével.

Az aradi konferencia tulajdonképpen a mostani programfázis egyik indulási pontja, a végére egy olyan nemzetközi információs hálózat megteremtését tervezik, amely a népességmozgással kétségtelenül járó bűnözés megelőzését, csökkentését eredményezi. Az olaszországi Patrizia Messina külön hangsúlyozta a célországok integráló képessége növelésének a fontosságát, kiemelve, hogy az ez iránti igény a bevándorlók többségénél tapasztalható.

Grünwald Tibor, a Padovai Egyetem tanára, a Goldiş Egyetem keretében működő Olasz Kulturális Központ igazgatója, a program kezdeményezője, a rendezvény egyik házigazdája jelezte: az eddigi programok sikeres együttműködést eredményeztek nemcsak a három ország hivatalos szervei, hanem magánemberek között is, amely gyakran hozta magával a bürokratikus útvesztők megkerülését.