Csípősen az igazi!

Mostanra biztosan beértek a konyhakertekben a kései ültetésű csípős paprikák is. A magyaros ízvilág alapját szolgáltató fűszernövényünk eredetileg Dél-Amerikában vált kedvelt eledellé, majd Indiában, Afrikában is elterjedt. Itt főleg emésztésserkentő illetve gyulladáscsökkentő tulajdonsága miatt fogyasztják előszeretettel. Nálunk elsősorban íze miatt kedvelik, de nem árt, ha tudatában vagyunk a csípős paprika sokoldalú gyógyhatásának is.  A paprika termése olyan fontos ásványi anyagok forrása, mint a kálium, foszfor és kalcium, de Béta-karotint és bioflavonoidokat is tartalmaz, mely anyagok semlegesítik a szabad gyököket, így bizonyítottan védelmet nyújtanak a rák ellen. Magas provitamin-tartalma védi a hámszövetet (a bőrt és a nyálkahártyát), elősegíti a sebek gyógyulását, megelőzi a bőrbetegségeket, erősíti a látást.

Az erős paprika legnagyobb erénye, a kapszaicin révén, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hatásában rejlik. Szintén e hatóanyagnak köszönhető az anyagcserére gyakorolt jótékony hatása is. A fogyókúrázóknak különösen ajánlott, hiszen csökkenti az étvágyat is. Persze ezt sem kell túlzásba vinni! A napi csípős adagját mindenki a maga ízléséhez, egészségi állapotához szabhatja, de átlagosan a napi 5-10 gramm csípősnél nem kell többet fogyasztani.  

Csípős paprika télire

Ha túl sok termett belőle a kertünkben, vagy a szomszédtól, ismerőstől kapunk nagyobb adag csípős paprikát, tegyünk el belőle télire is! Legegyszerűbb, ha felfűzzük és megszárítjuk, de ledarálva sóval is jól eláll. Aki szeretné friss, roppanós állagát is megőrizni a paprikának, az alábbi receptet is kipróbálhatja. A csípős paprikát megmossuk, hosszában kicsit bemetsszük vagy felkarikázzuk, megtöltünk vele egy megfelelő méretű jól záró csavaros üveget, felöntjük ecettel, majd hozzáadunk 3-4 evőkanál cukrot. Jól összekeverjük, az üveget lezárjuk, hűtőben tároljuk. Egész télen friss csípős parikát szolgálhatunk az ebéd mellé.