Nagy Zsolt falugazdával, gazdálkodóval, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének az alelnökénél arról érdeklődtünk, hogy április derekán milyen állapotban vannak az őszi vetések, illetve hogyan haladnak a tavasziakkal.
Amint kifejtette, az elmúlt héten esett némi csapadék, de elég kevés. Voltak olyan területek, ahol több, máshol viszont kevesebb eső hullott, de négyzetméterenként átlagosan mintegy 15 liter csapadékot kapott a termőföld.
Az eső sokat számított az őszi vetéseknek, a búzának, a repcének, amelyek elkezdtek bokrosodni, illetve nőni. Az ingadozó hőmérséklet azonban gátolja a fejlődést, hiszen nappal felmelegszik, éjjel viszont alaposan lehűl a levegő, illetve a talaj.
Ami a tavaszi vetéseket illeti, azokhoz a földmunkálatok elkezdődtek, a szántásokat elegyengették, előkészítették a magágyat, amire kiszórták a műtrágyákat is. A napraforgó vetése elkezdődött, egyes gazdálkodók már lassan be is fejezik. Következik a kukoricának a vetése, sőt olyan gazdáról is tud, aki már vetett kukoricát. Gondot okoz a hőmérséklet ingadozása, ami nappal felmelegszik 7-8 Celsius fokra, éjjel azonban visszasüllyed 4-5 fokra. A kukorica fejlődéséhez azonban arra lenne szükség, hogy éjjel is legkevesebb 8 Celsius-fokos legyen a hőmérséklet.
Ami az őszi vetéseket illeti, azok, amelyeket megfelelő időben vetették, egyelőre jól néznek ki, de meglátszik rajtuk a csapadékhiány, nem tudtak rendesen bokrosodni. Közeledik Szent György napja, amikor a néphagyomány szerint a búzában a mezei nyúlnak el kellene bújnia. Mivel Szent György-napig még nőhet a gabona, Nagy Zsolt annak a reményének adott hangot, hogy az őszi vetések is addig kifejlődnek. Közülük azok a leggyengébbek, amelyek nem kaptak megfelelő fejtrágyázást.
A műtrágya, a vegyszerek, illetve az üzemanyag drágulás következtében a gazdálkodókra nehezedő többletterhekről a falugazda elmondta: a tavalyi termelési feltételekhez viszonyítva idén nagyjából kétszer annyiba kerül a mezőgazdasági termelés, ami felveti a kérdést: milyen áron lehet majd értékesíteni a duplaáron megtermelt gabonát?
Ami a gazdálkodókat illeti, rajtuk nem múlik, mert a többletköltséggel is megművelik a termőföldet, Arad megyében nem igazán található parlagon maradt parcella – mondta el érdeklődésünk nyomán Nagy Zsolt agronómus, falugazda.
Hozzászólások