Egy példamutató életpálya: prof. dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora

Május 23-án, a temesvári Bolyai János Szakkollégium meghívott vendége volt prof. dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, kétgyerekes családapa, a Temesvárról Óbudára című izgalmas életút-beszélgetés moderátora pedig Somogyi Attila, a szakkollégium projektmenedzsere. A XXVII. Bánsági Magyar Napok nyitórendezvényének résztvevőit, Kovács Levente egykori temesvári iskolatársait, ismerőseit, az érdeklődőket Makkai Tünde Barbara, a Temesvári Magyar Nőszövetség új elnöke köszöntötte.

Prof. dr. Kovács Levente életpályája, szakmai karrierje csodálatra méltó: 2000-ben szerzett villamosmérnöki diplomát a Temesvári Műszaki Egyetemen, ahol tanársegédként kezdte tanári pályafutását, 2019 óta pedig már az Óbudai Egyetem sikeres rektora! A beszélgetés a Bartók Béla Elméleti Líceumbeli (volt 2-es Számú Elméleti Líceum) diákévek, diákcsínyek felidézésével indult, amelyhez sok szép emléke fűződik Kovács Leventének: jó barátok és kiváló tanárok, a baráti beszélgetések, a diákigazgatóság (amikor elrendelte, hogy aznap tilos rögtönzést íratni az iskolában…), az iskolai focimeccsek. „Már korán eldöntöttem, hogy tanár szeretnék lenni – mondta Kovács Levente. – A céges pálya, amelyet a legtöbb egyetemi kollégám választott, nem tetszett.” Évfolyamelsőként végzett, és egyetemi tanársegédként kezdte, de nem találta a helyét a temesvári egyetemen, és bár négy nagy nyugat-európai egyetem ajánlott fel neki ösztöndíjat a doktori tanulmányok idejére, egy budapesti ösztöndíjat keresett, és a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett doktori címet. 2012-ben az Óbudai Egyetemen folytatta egyetemi karrierjét, ahol 2016-tól egyetemi tanárként, 2018-tól oktatási rektorhelyettesként, 2019-től pedig már rektorként dolgozik. Prof. dr. Kovács Levente elmondta, hogy 2018-ban a megszűnés szélére került az Óbudai Egyetem, ebben a nehéz helyzetben ajánlották fel neki, hogy pályázza meg a rektori tisztséget. „Mi a sikeres egyetemi karrier titka? Az ember szeresse a munkáját és egy jó csapat, amelyhez meg kell találni a megfelelő embereket” – mondta Kovács Levente, aki beszélt a közép-európai régióban állandósult mérnökhiányról, az itteni műszaki egyetemek legnagyobb hiányosságáról, ami az innováció-ösztönzés, az innováció-menedzsment területén mutatkozik meg. A mérnökképzés kiváló ezeken az egyetemeken, de a hallgatók agyában megszületett remek ötletek nem jutnak el a megvalósulásig és a szabadalmaztatásig. „Azt a célt tűztem ki, hogy az Óbudai Egyetem bekerüljön a világ első 500, de legalább az első 1000 műszaki egyeteme közé, de ehhez sokat kell javulnunk a fenti területeken” – mondta prof. dr. Kovács Levente, aki azt is elmondta: a jelenlegi magyar kormány a tudás alapú társadalmat építi, ennek egyik építőkockája az energiatárolás megoldásának a kérdése, amihez akkumulátorgyárak kellenek.

És végül egy személyes meglátás: ha a jelenlegi magyar kormánynak még adatik néhány év a tudásalapú társadalom építéséhez, akkor az olyan nagy tudású szakemberek, mint prof. dr. Kovács Levente még sokra vihetik, a legfontosabb döntéshozó pozíciókra pályázhatnak. Példamutató lehet egy szórványban élő magyar fiatal számára, hogy megéri a szórványban magyar iskolában tanulni, tudományos kutatói és tanári pályát választani, a Kárpát-medencében, a nemzethatárokon belül keresni a boldogulást, mert kellő tudással, hittel és kitartó munkával ilyen csodálatos eredményeket is el lehet érni.