Egyre szorosabb kapcsolatban, a legszebb vágyakat is túlszárnyalva

A zeneszerző születésének 130. évfordulóján rangos zenei esemény színhelye volt Bartók Béla szülővárosa. A román–magyar határ két oldaláról érkezett zenerajongók a Nákó-kastélyban a kiváló népzenészekből verbuválódott Mentés Másként (Save As) Trió koncertjének, valamint a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának és a Temesvári Nyugati Egyetem zenei fakultása művésztanárai és diákjai hangversenyének tapsolhattak. Bartók Béla szobrának hagyományos megkoszorúzása után a helyi Művelődési Házban a temesvári Banatul Filharmónia rendkívüli hangversenyére került sor, amelynek keretében Nagyszentmiklóson először csendültek fel Bartók III. Zongoraversenyének akkordjai, Demény Balázs budapesti zongoraművész közreműködésével.

A Nákó-kastélyban az ünnepi rendezvény szervezője, a tíz éve alakult Pro Bartók Társaság elnöke, Tamás Sándor köszöntötte a román és a magyar vendégeket, köztük Nagyszentmiklós és Zsombolya polgármesterét, Makó önkormányzatának, valamint a szegedi és temesvári egyetemek zeneművészeti karának jeles képviselőit. A Mentés Másként Trió, amelynek zenéje a „magyar népzene legősibb rétegeiből táplálkozik”, a Mennyegző, Balladák és kolindák Bartóknak című művek előadásával nyitotta meg a bensőséges hangulatú koncertet. Ezután a Szegedről és Temesvárról érkezett főiskolások és művésztanáraik – Benedekfi István, Klemniczki György, Nicolae Vezure, Andreea Constantineanu és Roxana Ardeleanu – Bartók-, Chopin-, Enescu- és Liszt-műveket játszottak, bravúros előadásukkal nagy sikert aratva.

Az emlékünnepség résztvevői a koncert után megkoszorúzták Bartók Béla szobrát (Jecza Péter alkotása). Dănuţ Groza nagyszentmiklósi polgármester a szobornál mondott rövid beszéde során örömmel nyugtázta, hogy a határ két oldaláról milyen sokan vesznek részt a jubileumi Bartók-emléknap rendezvényein, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy Makó, Nagyszentmiklós és Zsombolya közös európai uniós pályázatának köszönhetően sikerült a Banatul szimfónikus zenekart is elhozni Bartók szülővárosába.

A Művelődési Ház koncerttermében szép számú hallgatóság előtt tartották meg a Bartók hattyúdalának tartott III. Zongoraverseny nagyszentmiklósi premierjét, a Banatul szimfonkus zenekar előadásában, a kolozsvári származású virtuóz zongoraművész, Demény Péter közreműködésével. Liszt Ferenc születésének 200. és George Enescu születésének 130. évfordulójáról a Les Préludes és az 1-es számú Rapszódia című művek műsorra tűzésével emlékeztek meg a koncert szervezői.

– Tíz éve alakult meg a nagyszentmiklósi Pro Bartók Társaság – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Tamás Sándor, az egyesület elnöke, a rendezvény fő szervezője – azzal a céllal, hogy „kegyelettel ápolja Bartók Béla emlékét, őrizze szellemiségét, valamint hogy halhatatlan életművét közkinccsé tegye itt és a szülőváros vonzáskörzetében.” Úgy vélem, hogy Bartók életművének a népszerűsítése területén sikerült a legtöbbet tenni ez alatt a tíz esztendő alatt, a népdal-feldolgozásokból, zongorára és hegedűre írt darabokból kiindulva a zenekari művekig. 2006-ban a Szegedi Kortárs Balett előadásában színpadra kerülhetett a Csodálatos mandarin, most ismét előreléptünk Bartók III. Zongoraversenyének bemutatásával, ami Nagyszentmiklóson abszolút premier. Bartók ritkán játszott, egyik legdallamosabb és legszebb műve a III. Zongoraverseny, amit élete utolsó hónapjaiban írt, és feleségének dedikált. A III. Zongoraverseny hiányzó 17 ütemét Scherli Tibor brácsaművész komponálta.

Másrészt úgy érzem, hogy még mindig nem sikerült elérni, hogy Bartókot szülővárosa emblematikus arcává fogadja. Az ember sehol sem érzi, hogy itt született a világhírű zeneszerző, a Nákó-kastélyt ugyan nyíl mutatja, de a Bartók-emlékmúzeumra sehol sincs utalás. Ezen a területen kell előrelépnünk a jövőben.

A Pro Bartók Társaság és egyben a nagyszentmiklósi emlékkoncertek művészeti vezetője Kerek Ferenc Liszt-díjas zongoraművész, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti karának dékánja a Nyugati Jelennek az alábbiakat nyilatkozta:

– Tíz évvel ezelőtt abban bíztunk, hogy Bartók szellemiségét szülővárosában Nagyszentmiklóson úgy honosítjuk meg, hogy közben a művészetét is igyekszünk bemutatni. Közismert, hogy Bartók Béla kiváló zongorista volt és világhírű zeneszerző, de a népzenei gyűjtése, ami meghatározóvá vált művészete számára, talán nem volt annyira ismert. Abból indultunk ki, hogy a legtöbb román népzenét Bartók gyűjtötte össze, aki több mint 4000 román, több mint 3500 szlovák és kb. 3500 magyar népdalt gyűjtött, elmondható, hogy a Kárpát-medence népi művészetét zenei téren ő ismerte a legjobban Kodály Zoltán mellett. Mivel ez Bartók művészetét stilisztikailag is meghatározta, azt gondoltuk, hogy itt a bánsági régióban összefogva, Temes és Csongrád megye, a két nagyváros, Temesvár és Szeged egyetemeinek zeneművészeti karai, művész tanárai és hallgatói Bartók műveit bemutatjuk, abban a reményben, hogy a korábbi kisebb-nagyobb román–magyar feszültségek ezáltal feloldódnak. Úgy érzem, hogy ez alatt a tíz év alatt nem csak Bartók művészetére sikerült a figyelmet egyre inkább odairányítani, hanem egyre szorosabbá vált a kapcsolat az itt élő emberek között, barátságok szövődtek. Talán egy picit hozzá tudtunk járulni ahhoz, hogy a két ország, a határ két oldalán élő népcsoportok is egyre szorosabb kapcsolatba kerültek egymással, ez még a legszebb vágyainkat is túlszárnyalta!”

A Bartók emléknap rendezvényeit Nagyszentmiklós, valamint Zsombolya és Makó polgármesteri hivatalai, a Communitas Alapítvány, a Helleborus Gyógyszertár és a hely jegyzői irodák egyesülete támogatták.