Egység és egységes fellépés

Ma délután Aradon a Szabadság-szobornál gyülekeztek a magyarok, hogy kellő tisztelettel és méltósággal ünnepeljék március 15-öt. 

A magyar, a román himnusz és a Talpra magyar meghallgatását követően Bölöni György köszöntötte a megjelent, körülbelül háromszáz aradit, a megyéből érkezetteket, majd az ünnepi beszédek következtek.

Jelen volt még, többek között Faragó Péter képviselő, Horváth Levente alprefektus, Gheorghe Falcă polgármester, Bognár Levente alpolgármester.

Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét Dunai Péter konzul olvasta fel. „Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékezete azért fontos számunkra, mert hűen összegzi magyarságunk minden fontos pillérét: nemzeti büszkeségünket, önálló nyelvünk és kultúránk tiszteletét, szabadságszeretetünket. Minden magyar, éljen az anyaországban vagy bárhol a világban, ugyanezt érzi: amikor eljön a tavasz, kokárdát tűzünk, és ünnepelni indulunk” – mutatott rá üzenetében ennek a napnak a fontosságára, majd szólt a magyarországi változásokról, a határon túli magyarokra való figyelésről: „Magyarország nagyot változott, és most a megújulás hónapjait éli. Sok még a teendőnk, örökségünk embert próbáló feladatok elé állított valamennyiünket. Voltak olyan teendőink, amelyekkel nem tudtunk és nem is akartunk várni. Megalapítottuk a nemzeti összetartozás napját, és lehetővé tettük a határon túl élő magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését a szülőhely elhagyása nélkül.”

A most benyújtott új alkotmánytervezettel kapcsolatban kijelentette, az alaptörvény „végre méltó helyen és méltó formában fogalmazza meg nemzeti hitvallásunkat, fejezi ki minden magyar ember összetartozását és Magyarország felelősségét a nemzet valamennyi tagja iránt”.

Ez alkalomból Traian Băsescu államfő is üzent a romániai magyaroknak, ennek szövegét Nicolae Ioţcu megyei elnök olvasta fel. Az elnök kifejtette, hogy „bár a forradalmat Európa szerte elfojtották, annak eszményképei időben győzelmet arattak, a nép akaratát a fegyverek erejével sem tudták elnyomni. Az 1848. március 15-én induló forradalom összefogta, és maga mellé állította a korabeli társadalom jelentős részét, eszméi mellett kiálltak a kor legkiemelkedőbb személyiségei – mint ahogy Petőfi Sándor költő is tette –, akár életük árán is”.

Băsescu hangsúlyozta üzenetében, hogy megérti és tiszteli „azt a büszkeséget, amely e különleges napon eltölti a magyar nemzetet, és együtt érzek Önökkel. Történelme során a magyar nép bebizonyította, hogy egy olyan nemzet, amely a szabadságáért küzd. Bizonyították ezt 1956-ban is, mikor fellázadtak a kommunista diktatúra ellen, irányt mutatva ezáltal egész Közép- és Kelet-Európa számára, és bebizonyították 1989 decemberében is, mikor együtt harcoltunk a romániai kommunista rendszer megbuktatásáért. Több mint 20 évvel a forradalom után, talán jobban, mint valaha, globális szemléletre és egyetértésre van szükségünk Románia és Európa valós gondjai iránt”.

A román államfő úgy véli, mindannyiunk kötelessége megőrizni történelmi értékeinket, életterünkben újabb és újabb perspektívákat és stratégiákat fejleszteni, a méltányosságot és szolidaritást pedig társadalmi együttélési modellként népszerűsíteni, végezetül Március 15. alkalmával minden romániai magyart szimpátiájáról és támogatásáról biztosította, és így zárta üzenetét: „engedjék meg, hogy egy felhívást is intézzek Önökhöz, amelyben arra kérek mindenkit, hogy az elkövetkezőkben is együtt vegyünk részt társadalmunk modernizációjában, hiszen csak ily módon érthetjük meg és támogathatjuk egymást, csak így haladhatunk, fejlődhetünk együtt”.

Emil Boc kormányfő is üzent a romániai magyaroknak, a szöveget Călin Bibarţ prefektus olvasta fel, s ebben a miniszterelnök főként arról beszélt, milyen jó a kapcsolat a magyar kormánytagokkal, mennyire megbízható, szavatartó emberek, akikkel együtt vezetik ki az országot a válságból.

Ezt követően Király András, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnöke lépett a mikrofonhoz és mondta el ünnepi beszédét. A nap jelentőségét történelmi visszapillantással ecsetelte: „a népek, nemzetek, az emberiség nagy történelemkönyvében Március 15-ét akár szürke hétköznapnak is mondhatnánk, hiszen több mint két évezred alatt ezen a napon nem voltak igazán jelentős események, kivéve a Krisztus előtti 44-es esztendő márciusának idusát, a Julius Caesar elleni merénylet napját. Akár szürke hétköznapnak is lehetne nevezni tehát, ha ezt a napot 1848-ban egy kis nép a Kárpát-medencében nem változtatta volna piros betűs ünnepnappá azzal, hogy magasra emelte a szabadság zászlaját, Európa népei közül talán a legmagasabbra”.

Király emlékeztetett, hogy a forradalom vezetői tudták, egység és egységes fellépés nélkül nincs szabadság és nincs Haza. „Ezt fogalmazták meg a 12 pontban és e mögött sorakozott föl a születendő nemzet, hogy a csatamezőkön védje meg azt, ami a legszentebb az ember számára: a szabadságot.” Szerinte az 1848–49-es szabadságharc legfontosabb tanulsága az egység és az egységes föllépés nélkülözhetetlensége, ezt kell napjainkban is folytatni.

A megyei elnök szerint „1989 után Március 15-e nem csak a 163 évvel ezelőtti eseményről szól, hanem annak az eredményes küzdelemnek is az ünnepe, amelyet 21 esztendeje folytatunk megmaradásunkért, szabadságunkért. Az erdélyi magyarság és vele együtt az RMDSZ is csak úgy dolgozhat sikeresen, ha egység van, ha az egység minden körülmények között egység marad. 1848-ban a különböző társadalmi osztályok sokkal mélyebb ellentétek és véleménykülönbségek mellett is megtalálták a közös cselekvés lehetőségét, lemondva akár történelmi kiváltságokról is. Megtették, mert átérezték az idő szavát, megtették, hogy megvalósíthassák azt, amit a Nemzet akkor is, ma is kívánt: békét, összefogást, egyenlőséget, és szabadságot. Legyen számunkra is példa ez az összefogás. Mondjuk ki mi is azt, hogy mit kíván az erdélyi magyarság. Mondjuk ki bátran, melyek azok a nagy célok, amelyek mellé felsorakozik Székelyföld, Belső Erdély, Partium, Bánság, és a sok-sok szórvány. Állítsuk vissza azt a fajta egységet, ami az 1990-es éveket jellemezte, mert ez az egyetlen járható út”.

Végül így zárta ünnepi beszédét: Szülőföldednek rendületlenül légy híve, oh magyar!

Ezt követően koszorút helyezett el a Szabadság-szobor talapzatára többek között az RMDSZ megyei szervezete, a magyar konzul, a prefektúra, a megyei önkormányzat, a polgármesteri hivatal, a Szabadság-szobor Egyesület, az egyházak, civilszervezetek, vidéki RMDSZ-szervezetek, de sok aradi résztvevő is virágot tett a szoborhoz.*** Több fotót a jobb felső sarokban található  ikonra kattintva, a mellékelt képgalériában tekinthetnek meg!