Együtt a szórvánnyal – egy terv, amely az emberek között, a valóság talaján született

Idén Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésnapjának 445. és halálának 396. évfordulójára esett a magyar szórvány napját, amely 2019 után másodjára került megszervezésre Aradon. 

November 15-én, szombaton a Városháza Ferdinánd termében zajlott rendezvényen Faragó Péter kormányfőtitkár-helyettes, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke köszöntötte a belső-erdélyi, bánsági, máramarosi szórványtelepülések képviselőit, külön köszöntve Nacsa Lőrincet, a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkárát és Winkler Gyula európai parlamenti képviselőt, az RMDSZ szórványfrakciójának elnökét. 

„Tulajdonképpen a mai napig nem vagyok megbékülve azzal a szóval, hogy szórvány. Sokáig kerestem Arad helyét, hogy a szórványban van-e a helye, vagy nincs. Az azonban biztos mindannyiunk számára, hogy a szórványban élő magyar közösségeket segíteni és támogatni kötelessége minden magyar embernek… Azt tapasztaltam, hogy ezek a szórványrendezvények mindenkit megerősítenek. Hitet és biztonságot jelentenek. Ez a nap arról szól, hogy mi, magyar közösségek éljünk kisebb vagy nagyobb létszámban bárhol a világon, magyarként tervezünk magunknak jövőt, magyarként álmodunk, imádkozunk, és magyarként akarjuk leélni életünket” – mondta köszöntőjében a kormányfőtitkár-helyettes. 

A házigazda köszöntője után Winkler Gyula vette át a szót kiemelve, hogy 15 évre volt szükség ahhoz, hogy a szervezet végigjárja vándorrendezvényével az ország szórványközösségeit. Beszédében az RMDSZ legnagyobb kihívásának és legfontosabb küldetésének a közösségépítést nevezte meg, amelyen a szervezet az elmúlt 35 évben és ma is folyamatosan dolgozik. Az EP-képviselő úgy véli, a szórvány közösségek legnagyobb kihívása a beolvadás, az identitásvesztés és az elvándorlás. A szórványnapi konferencián ezen kihívások leküzdésére keresték a megoldásokat, terítékre került az oktatás, az egyházi és magyar civil élet, a politikai képviselet kérdése, a szórvány–székelyföld együttműködés megerősítése, a családtámogatás, a magyar sajtó és média. 

„Ezekre a tematikákra épül az RMDSZ szórvány cselekvési terve, amely központjában mindig a közösségépítés áll. A magyar szórvány napján lehetőségünk nyílik arra, hogy visszatekintsünk, értékeljük az elmúlt esztendőt, és megtervezzük a következőt. Ha visszanézünk az elmúlt időszakra, azt láthatjuk, hogy megújítottuk az RMDSZ szórvány cselekvési tervét, közvitát tartottunk fenn, márciusban munkacsoportot tartottunk, megújítottuk a 2025–2029-es új cselekvési tervet, amely az Együtt a szórvánnyal címet viseli. Ez a terv nem egy irodában született meg. Ez a terv az emberek között, a valóság talaján született. Az új cselekvési terv követi az eddigi struktúrát, fejezeteket szentelünk a kultúra és társadalomtudomány kérdéskörtére, az oktatáspolitikára, az ifjúság bevonására, az egyházakkal való együttműködésre, a médiával és a sajtóval való együttműködésre, ugyanakkor igény mutatkozott rá, hogy kiegészítsük a gazdaság és a munkaerőpiac kérdéskörével, illetve a digitális infrastruktúra és a szórvány–szórvány együttműködési programmal. A konzultációk során egyértelművé vált számunkra, hogy a prioritások és a klasszikus kihívások maradtak, viszont az eszköztárat meg kell újítanunk, hiszen egy rendkívül gyorsan változó világban kell közösségeinket megszólítanunk. A közösségépítést és a társadalomszervezést a kor kihívásainak megfelelően a társadalmi hálózatok kiépítése felé kell mozdítani. Fontos, hogy az új célokat helyesen azonosítsunk be, és megfelelő eszközöket rendeljünk melléjük. Nemcsak meg kell hallani, hanem meg is kell érteni a szórványban élő magyarok javaslatait. 

Egy rendkívül nehéz időszakban kormányon van az RMDSZ, de a kormányzás számunkra mindig eszköz volt, s nem cél. Nemcsak az fontos, hogy mit tudunk elérni, hanem az is, hogy mit tudunk megakadályozni. Veszélyt látunk, amikor regionális átszervezésekről esik szó, amikor az önkormányzatokat gyengíteni akarják, vagy amikor a háromszáz fős parlament ötletét vitatják Bukarestben, mert számunkra ezek nem technikai, vagy hatalomgyakorlási kérdések, hanem a képviseletünk, a hangunk, a jelenlétünk és az eszközeink elvesztésének kockázatát hordozzák magukban. Szórványban ez különösen érzékeny pont. A szórvány lehetőségei szerint támogatja az RMDSZ kormányzati szerepvállalását, ennek eredményeként például tanévkezdéskor a magyar tannyelvű iskolák olyan jól körül voltak bástyázva, hogy nem lehetett őket összevonni, mert jogainkat az RMDSZ jól végzett és alapos munkájával védte” – mondta az EP-képviselő, szót ejtve az Európai Bizottság azon döntéséről is, amellyel elutasította az RMDSZ kisebbségvédelmi kezdeményezésének elfogadása elleni fellebbezést. 

„Nem veszett el az a több mint egymillió aláírás. Az RMDSZ az európai kisebbségek zászlóshajója lett. Nemcsak a figyelmet keltettük fel, nemcsak napirenden tartottuk a témát, hanem új lendületet hoztunk az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) tevékenységébe is, és politikai sikerként könyvelhetjük el, hogy az Európai Parlamentben támogatták az európai kisebbségekkel kapcsolatos kezdeményezést. A munka nem áll meg. Az EP-választásokat követően újraszerveztük az európai kisebbségi munkacsoportot, és dinamikus működéssel magyarországi partnereink támogatásával tartjuk napirenden a kisebbségvédelmi kérdéskört” – mondta, majd a közösségépítés és együttműködés fontosságára hívta fel a jelenlévők figyelmét, ami napjainkban már nemcsak a rendezvények és találkozók szervezését, hanem a kapcsolódást, hálózatot és a digitális jelenlétet is jelenti, összekötve a magyarokat Aradtól Csíkszeredáig, Dévától Marosvásárhelyig a virtuális térben is. 

Winkler Gyula kijelentette, a szórvány nem az elfogyás szigete, a szórvány a magyar jövő határvidéke, s a szórványban élő magyarok támogatóikkal ennek a jövőnek az őrzői és építői. 

Nacsa Lőrinc államtitkár beszédében kiemelte, hogy a magyar kormány az elmúlt 15 évben mindent megtett annak érdekében, hogy biztosítsa a magyar szórvány megmaradását. 

„A magyar emberek számára a szórvány nem néprajzi fogalom, hanem küldetés, hiszen ott, ahol kevesen vagyunk, minden magyar szónak, minden magyar intézménynek, minden nemzeti ünnepnek különleges jelentősége van. A szórvány ragaszkodik szülőföldjéhez, még inkább átéli és -érzi a kisebbségi sors kihívásait. Nekik a megmaradás mindennap egy döntés. A templom, az iskola vagy éppen a közösségi találkozások, mind a megmaradás támaszai. Magyarságuk hitvallás és példa számunkra. A nemzetpolitikában a szórványközösségeknek mindig megkülönböztetett helye volt, hisz ezek a közösségek nemzetünk végvárait jelentik. Azokat a bástyákat, amelyek a nemzetet védik. Egyetlen ilyen közösség gyengülése vagy eltűnése az egész magyar nemzeten mély sebet ejtene, és az egész magyar nemzet számára veszteség lenne. A szórvány magyarság támogatása össznemzeti érdek, és a szórvány össznemzeti érték. A szórvány támogatása nemzetstratégiai cél, ezért a magyar kormány kiemelt figyelmet fordít a szórványban élő magyar fiatalokra, hogy minél többen anyanyelvükön tanulhassanak. Ennek érdekében az elmúlt években számos óvodát és iskolát építettünk, vagy újítottunk meg. Erdély, sőt Kárpát-medencei szinten számos kollégium és iskolaközpont működtetéséhez járultunk hozzá annak érdekében, hogy segítsük a magyar fiatalokat szülőföldjükön való boldogulásukban ” – mondta az államtitkár. 

Az államtitkár kiemelte a 2015 óra működő Petőfi Sándor Programot, amely révén egy-egy ösztöndíjas segíti a szórványban élő magyar közösségek munkáját. Bethlen Gábor születésének és halálának évfordulója alkalmából az államtitkár a fejedelem egy mára szállóigévé vált mondatával zárta beszédét, mely szerint nem mindig lehet megtenni amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.

„Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy április után is közösen folytassuk ezt a munkát, hogy utánunk száz, sőt ezer évvel is legyen itt Aradon, Kolozsváron, Temesváron és mindenütt Erdélyben, aki magyarul beszél és magyarul érez” – mondta az államtitkár támogatásáról biztosítva a jelenlévőket. 

A köszöntők után kerekasztal-beszélgetés zajlott a közösségszervezés kapcsán, majd délután a szórványban működő oktatási intézményekről beszélgettek.