Elhibázott pénzügyi politika, támogatandó decentralizáció

Kemény hangon, de komolyan megindokolt érvekkel bírálta Winkler Gyula EP-képviselő az USL-s kormány újabb költségvetés-kiigazítását hétfői dévai sajtóértekezletén.

Szerinte olyan költségvetés, amelynek bevételi oldalát 8 hónapon belül másodszor kell lefelé kiigazítani az eredeti változat elkészítőinek inkompetenciáját bizonyítja. A többletadózás bevezetése szintén hibás lépésnek minősíthető, hiszen az energetikai iparra és a bankszektorra kivetett többletadók csupán 25-30%-a folyt be a költségvetésbe. Ennek ellenére a kormány újabb és újabb többletadókat tervez bevezetni az államkassza feltöltésére, noha a már kivetett adókat sem képes begyűjteni, az újabb adónemek pedig a felszámolás szélére taszítanának számos kis- és középvállalatot, vagyis azt a szektor, amely a foglalkoztatottság jelentős részét biztosítja. Újabb adónemek bevezetése, vagy újabb kategóriák megadóztatása helyett a kormány inkább az utóbbi évben folyamatosan növekvő adócsalás visszaszorítását célozná meg.

Kiadási oldalon sem jobb az USL-s kormány teljesítménye. A költségvetés nem a fejlesztés előmozdítója, hanem amolyan tűzoltás a szociális feszültségekre, véli a Hunyad megyei RMDSZ elnöke. A kormány mindenekelőtt a már eleve visszaszorított beruházásoktól és az EU-s alapok társfinanszírozásától faragott le a jóléti költségek biztosítására, a legnagyobb társadalmi feszültségkeltő potenciállal rendelkező csoportoknak juttatva többet. Eközben a már elkezdett beruházások befejezésére nincs finanszírozás, számos projekt félkészen degradálásnak indult, mások – mint például a dél-erdélyi autópálya – pedig elhúzódnak, ami jelentősen megemeli a számlát.

A fejlesztések leállításának káros hatása viszont nemcsak 2013-ra vonatkozik, hanem a jövőre is, újabb beruházásokra pedig semmilyen konkrét elképzelés sincs. „Túlélési költségvetésről van szó, holott az országnak fejlődést előmozdító költségvetésre lenne szüksége”. Amíg Románia versenyképessége csupán az EU-s áltag 31%-t éri el, illúzió lenne azt remélni, hogy az átlagbér, vagy a nyugdíjpont értéke meghaladhatja az uniós átlag 31%-t, bármilyen hangzatos ígéreteket is tesznek a bukaresti politikusok.

Decentralizáció több szemszögből

Ami a kormány decentralizációs tervét illeti, az RMDSZ a napokban egyeztet a hatalmon lévőkkel, majd azután dönt. Legfontosabb követelésük az, hogy a hatáskörök megyéknek való átadásával párhuzamosan az azokat fedező anyagi erőforrásokat is decentralizálják. Az RMDSZ valószínűleg megszavazza a kormány decentralizációs elképzelését, nem is nagyon tehet mást, mivel 20 éve a decentralizáció politikájának a vezérfonala. A hatáskörök átadása Bukaresttől a megyéknek az autonómia irányába tett jelentős lépés. Ha nem is nevezik annak, de mégis előrelépés az önrendelkezés irányába, hangsúlyozta Winkler.

Kérdés viszont, hogy ez mennyire előnyös a szórványmagyarságnak. A hatáskörök ugyanis a megyei tanácsokhoz kerülnének, ott döntenének a megyei igazgatóságok sorsáról és vezetőiről, ami egyértelműen előnyös a székely megyéknek, vagy a jelentős magyar lakosságú partiumi megyéknek, a szórványban viszont, ahol demográfiai súlya nyomán a magyarság képviselői be se jutottak a megyei tanácsokba, aligha jelent előnyt. Eddig, az RMDSZ kormányszerepe esetén, országos szintű alku révén a szórványmagyarságnak is volt beleszólása vezető pozícióból megyei szinten, ezután viszont teljesen ki lesz szolgáltatva a megyei hatalmasságok jóakaratának.