Eltérő követelések, hasonló felháborodás

Több mint 300 ember tüntetett ma Déván, a Hunyad megyei pénzügyi igazgatóság székhelye előtt. 

Nemcsak pénzügyiek – noha ők voltak a legtöbben – hanem a munkaerő-foglalkoztató ügynökség, az egészségbiztosító-pénztár, a nyugdíjpénztár, a megyei tanács és a dévai önkormányzat alkalmazottai is.

 

Ebből kifolyólag a követelések is eltérőek voltak. A pénzügyiek, akik a szerdai kétórás spontán tüntetés után csütörtökön ismét, bejelentetlen, egész napos tüntetést szerveztek, a motivációs pótlék visszaállítását követelik. Két hónapja ugyanis nem kapják azt, ami jelentős érvágás, hiszen az alapfizetés 1,5 szeresét jelenti, hangsúlyozta Gabriela Ciorbă, a Hunyad megyei pénzügyi igazgatóság szakszervezeti vezetője. Emellett az alapbér 25%-os csökkenése melléktényezőnek számít.

A többi intézmény – főleg az önkormányzatok – alkalmazottai viszont kevésbé konkrét követelés miatt csatlakoztak a tüntetéshez, s csupán a nagy általánosan megfogalmazott nagyobb béreket említették.

Motivációs pótlék

A fináncoknak végül is az 1997 óta folyósított motivációs pótlék megszüntetése jelenti a legnagyobb fájdalmat. Ezt ugyanis nem az állami költségvetésből kapták, hanem saját bevételeikből. 13 éve valamennyi felügyeleti állami intézmény az általa kiszabott pénzbírságok, kényszervégrehajtások stb. 15%-t megtarthatja, míg a maradék 85% az állami költségvetést illeti. Ebből az összegből biztosítják a pénzügyi igazgatóság épületének adminisztrációs költségeit (fűtés, áram, telefon stb.), illetve ösztönzési pótlék címen mind az 520 alkalmazottnak bizonyos bérkiegészítést adnak, szemléltette a helyzetet Mihaela Mănăilă, a pénzügyi igazgatóság egyik tüntető munkatársa. Ami Hunyad megyében az utóbbi két évben átlagban az alapbér másfélszerese volt. Két hónapja azonban eme pénzt sem kapják többé, azaz a reális jövedelmük kétharmaddal csökkent, beleszámítva az alapbér 25%-os lefaragását is.

Tárgyalásos megoldás?

Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa személyesen tárgyalt a tüntetők képviselőivel, tudomásul vette követeléseiket és továbbította a kormánynak. A sajtó tudomása szerint országos szinten ő volt az egyetlen prefektus, aki ezt tette, a tiltakozó tömeg elismerően viszonyult a dologhoz. A prefektus megbizonyosodott, hogy Hunyad megyében nincsenek külön követelések, csupán az országosakat kérik, ugyanakkor jelezte a szakszervezetnek, hogy a tiltakozást törvényes körülmények között, bejelentve, szabályosan kell megszervezni, a második napra elhúzódó tüntetést már nem lehet spontánnak tekinteni.

Hasonló véleményre helyezkedett Lucian Heiuş, a megyei pénzügyi igazgatóság vezetője, aki nagyrészt szimpatizált alkalmazottai követeléseivel. Akik nem kapnak pénzt a csütörtöki napra, mivel – részben bukaresti kényszerre – a pénzügyi igazgatóság szinte valamennyi alkalmazottja részt vett a tiltakozáson. Azért részben, mert az országos központ felfüggesztette működését, bezárta a kincstárat, kikapcsolta a számítógépes rendszert, így hát még azok a Hunyad megyei alkalmazottak, akik esetleg nem csatlakoztak volna a tiltakozáshoz, s rendes munkanapot terveztek sem tudták elvégezni munkájukat, s kénytelenek voltak csatlakozni tüntető kollégáikhoz.

Mégis mi lesz az ösztönzési pótlékkal? Visszaadják a fináncoknak, vagy például a nyugdíjalap feltöltésére fordítják? Hunyad megyében például olyan 33 millió lej gyűlik be havonta a nyugdíjalapba, s három és félszer többet, 118 millió lejt (!) fizetnek ki nyugdíjként. A maradék 85 milliót az állami költségvetés pótolja, szemléltette a helyzetet Lucian Heiuş.