Fantasztikus magyar találmány

A koronavírus egy magyar innováció segítségével megállítható, amelyet a budapesti tömegközlekedésben és vidéki kórházakban egyébként már évek óta használnak. Az innováció lényege, hogy a különböző felületeken olyan különleges bevonatot képez, ami élhetetlen környezetet teremt a lehetséges kórokozók, köztük a vírusok számára is. A szer hatásosságát vizsgáló laboratóriumi tesztek rendkívül pozitív eredménnyel zárultak.

Dékány Imre akadémikus vezetésével a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Anyagtudományi Tanszékének munkatársai több évtizedes kutatás eredményeit hasznosítva, egy magyar céggel karöltve olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel a kezelt felületen a mikrobák tartósan életképtelenné válnak, legyen szó baktériumról, gombáról vagy vírusról.

Ezzel a bevonattal a kárpittól a fémen, a műanyagon és a gumin át az üvegig bármilyen felület kezelhető. Azon onnantól kezdve, akár egy éven át semmilyen gomba, baktérium és vírus, így az új típusú koronavírus sem képes megtapadni.

A bevonat kizárólag természetes hatóanyagokat tartalmaz, színtelen és szagtalan, molekuláris szinten épül be a kezelt felületbe, és természetes vagy mesterséges fény mellett akár egy éven át is képes védelmet nyújtani, miközben nem letörölhető.

A felületi védekezés azért is nagyon fontos, mert a leggyakoribb fertőzéseket – köztük a covid-19 sars-cov-2 vírust – érintéssel is lehet össze lehet szedni olyan helyeken, ahol sok ember fordul meg, és érint meg különböző tárgyakat (tömegközlekedés, közösségi terek, kórházak, egyetemek, hivatalok, vendéglők stb.)

Ez az úgynevezett Resysten-eljárás már évek óta a piacon van, most azonban a virológiai vizsgálatok is megerősítették a hatásosságát, amit ebben a formában eddig hivatalosan nem dokumentáltak.

A Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetében Boldogkői Zsolt professzor irányítása alatt tavaly decemberben elvégzett kísérletek során abból indultak ki: a cseppfertőzéssel fertőző vírusok jellemzője, hogy a különböző felületeken változó időtartamig megtartják a fertőzőképességüket. Ezért megpróbáltak olyan körülményeket teremteni, amelyek megegyeznek a légúton terjedő vírusok természetes körülményeivel. Ehhez egy ismert vírus-koncentrációjú tápoldatból cseppeket és aeroszol formában részecskéket állítottak elő, és ezt vitték fel a fotoreaktív és a kontroll felszínekre.

A kísérletek során két hőmérsékleten vizsgálták a vírusok túlélését (szobahőmérséklet és 4 °C), két különböző időpontban való mintavétellel, és mindkét esetben sötét kontrollok alkalmazásával. Boldogkői professzor arról tájékoztatta az Origót:

Mindezek alapján ma már tudományos megalapozottsággal kijelenthető, hogy ennek az eljárásnak jelentős szerepe lehet a gombák, baktériumok és vírusok – köztük a Covid-19 – elleni felületi küzdelemben, a meglévő fertőtlenítési és takarítási protokollok megtartása mellett. Vagyis a védekezés „első vonalában" alkalmazható, a maszk mellett, annak használatát kiegészítve.

A teljesen magyar fejlesztésű, gyártású és forgalmazású higiéniai bevonat – egyelőre – az EU biocid-szabályozása szerint nem tekinthető fertőtlenítő szernek, mert nem tartalmaz biocid-összetevőt (vagyis mérget). Ám Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Központ, 2020 márciusában már kiadott egy dokumentumot arról, hogy a biocid-szerekhez hasonló, de állandó, tartós hatás érhető el általa.

Pedig az eljárás gyökeresen átalakítja az infekciókontroll, a járványvédekezés világát.

A titán-dioxid egyébként e171 néven az egyik legelterjedtebb élelmiszeripari adalékanyag és a vegyipar is széles körben alkalmazza fehérítőként, megtalálható az összes fogkrémben, Tic-Tac cukorkában, rágógumiban, festékben. Ebből a speciális bevonatból egy darab cukorka titán-dioxid tartalmánál nagyságrendekkel kisebb mennyiség, makromolekulaként távozik a környezetbe egy négyzetméterről.