Fenntartható megoldások az élelmiszerpazarlás ellen

Minden román naponta legalább egy adag ételt dob ki a szemétbe, ami országos szinten napi 6000 tonna élelmiszerpazarlást jelent. A Nemzeti Statisztikai Intézet (Institutul Național de Statistică – INS) és az Európai Unió élelmiszerpazarlásról szóló jelentései alapján az élelmiszerek mintegy 20%-át dobják ki, legnagyobb arányban a háztartásokból, majd a vendéglátóiparból és a kiskereskedelemből.

A pazarlás akkor kezdődik, amikor túl sokat vásárolunk, főzünk vagy dobunk ki. Minden elfeledett joghurt a hűtőben, minden kidobott gyümölcs vagy kenyér elvesztegetett erőforrásokat jelent: munkát, vizet, energiát és pénzt. Emellett a kidobott élelmiszerek rothadása során üvegházhatású gázok, például metán, szabadulnak fel, amelyek hozzájárulnak a klímaváltozáshoz, így az élelmiszerpazarlás jelentős környezeti terhelést is okoz.

Az Európai Unióban évente mintegy 88 millió tonna élelmiszer kerül kidobásra, amelynek jelentős része szintén a háztartásokból származik. Románia sajnos az élmezőnyben van az élelmiszerpazarlás terén, ezért is kiemelten fontosak az olyan kezdeményezések, mint az Asociația Lanțului Alimentar Scurt (ALAS) projektjei.

Az ALAS egy olyan projektet tervez, amelynek célja a pazarlás csökkentése azáltal, hogy készülékeket helyeznek üzembe, amelyek az élelmiszerhulladékot komposzttá alakítják. Ezek a berendezések kis- és közepes méretű háztartásokban, valamint közintézményekben egyaránt alkalmazhatók, gyorsítva az élelmiszerhulladék lebomlását. A keletkező komposzt kertészeti célokra, talajjavításra használható, így a növényi eredetű maradványok a talajba kerülnek, nem pedig a szeméttelepre.

Egy másik kezdeményezés főzőműhelyek indítása, amelyek esztétikailag tökéletlen, de felhasználható zöldségeket dolgoznak fel különféle ételek elkészítéséhez. Ezek a műhelyek nemcsak az élelmiszerpazarlás csökkentését szolgálják, hanem hozzájárulnak a tudatos fogyasztói magatartás kialakításához is, oktatva a résztvevőket az egészséges és fenntartható ételkészítés fortélyaira.

Az ALAS adatai szerint a falusiak kevesebb ételt dobnak ki, mint a városiak, mivel vidéken az élelmiszer nagy részét állatok etetésére használják fel.