Arad – Az év eleji események után is igazi erőbedobással folytatja idei tevékenységét a Kölcsey Egyesület. Az aradiak számára már korábban is számos, igazán érdekes előadással előrukkoló egyesület ezúttal hétfőn délutánra a budapesti Földesdy Gabriella irodalomtörténészt, színikritikust, a Madách Társaság tagját hívta meg, aki nem kisebb vállalkozásba fogott, mint hogy visszahozza a magyar irodalomba Herczeg Ferencet, az egykor neves, ünnepelt, többször is irodalmi Nobel-díjra javasolt írót, „írófejedelmet”, akit az utóbbi több mint fél évszázadban szinte teljesen kiírtak a magyar irodalmi köztudatból.
A Herczeg Ferenc irói és emberi öröksége címen a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád Termében – sajnos, viszonylag kevés érdeklődő jelenlétében –megtartott előadáson Földesdy Gabriella minden tőle telhetőt elkövetett annak bizonyítására, hogy mennyire igazságtalan Herczeg Ferenc kisemmizése a magyar irodalomból. Érvei közül nem hiányzott, hogy miként vált életpályája során a délvidéki Versecen 1863-ban sváb családban, Franz Hezog néven született gyerekből igazi magyarrá, a magyarság minden problémáját magára vállaló közéleti személyiséggé. Erre számos példát hozott fel, így a Bizánc című színművet (1904), A hét sváb című regényt (1916) vagy a Pro libertate! című regényt (1936). Nem feledhette el Herczeg Ferenc irodalomtörténeti szerepét sem, amelyet szintén homály fel: Sziriuszcímű kisregénye az első, az időutazással foglalkozó tudományos-fantasztikus írás, amely megelőzte a műfaj megalapítójának tartott H. G. Wells-t, és az ebből készült film szintén korszakteremtő.
Az előadást szerencsésen színezte egy tartalmas összeállítás, amely nemcsak archív fotókat tartalmazott, hanem napjaink próbálkozásait is illusztrálta, amelyek megpróbálják Herczeg Ferenc emlékét ápolni, irodalmi szerepét érdemének megfelelően értékelni.
A politika tönkreteszi a művészetet – állította Földesdy Gabriella –, aki szerint ennek esett áldozatául a második világháború után az egykori írófejedelem. Az új hatalom – szerinte – nem feltétlenül azt rótta fel neki, hogy Horthy Miklós titkos tanácsosa, a korszak legnépszerűbb írója volt, hanem főként azt, hogy a Magyar Revíziós Liga elnöke volt, amely az első világháború után elcsatolt területek visszaszerzéséért harcolt. Tárgyilagosan hozzátette azonban azt is, hogy akkorra a nyolcvanas éveiben élő írót már túlhaladta az idő, nem tudott már maradandót alkotni, mint ahogy azt is: értéke szerint kell megítélni Herczeg Ferenc alkotói pályáját, ugyanis nem minden, amit írt, az egyértelműen értékes, de azt sem érdemli meg ez a hatalmas életmű, hogy teljesen a feledésbe merüljön.
Éppen ezért – miután alaposan megismerte ezt az életművet – úgy döntött: mindent átfogó tanulmányt ír róla, hátha sikerül visszafogadtatni azt a magyar irodalomba, irodalmi köztudatba.
Az előadás előtt Berecz Gábor, a Kölcsey Egyesület titkára röviden ismertette Földesdy Gabriella életpályáját, és a jelenlévők figyelmébe ajánlotta az Egykoron Bácskában éltek címmel 2012-ben megjelent első önálló kötetét, amelyet meg is lehetett vásárolni.
Hozzászólások