Ha kis létszámmal is, de megmarad a gyoroki magyar iskola

A tanügyi átszervezés, a létszámleépítések, iskola- és osztályösszevonások, a fejkvóta-rendszer leginkább a nemzetiségi oktatást érinti, azon belül is különösen a szórványvidékeken kis létszámmal működő intézmények a veszélyeztetettek.

Hasonló helyzetben van a gyoroki magyar oktatás (ami jelenleg az óvodából és az összevont 1–4. osztályokból áll), de annak ellenére, hogy nem rózsás a helyzet, az arad-hegyaljai nagyközségben egyelőre nem fenyegeti a megszűnés veszélye az iskolát.

„Tizenhárom gyerek van jelenleg az elemiben, akik közül kettő megy ősszel ötödikbe – magyarul folytatják a tanulmányaikat Aradon! –, de helyettük két elsős jön, legalábbis reményeink szerint hozzánk íratják be a szüleik. De ha nem, tizenegy tanulóval is megmaradhat a tagozat” – mondta érdeklődésünkre Lőrincz Matild tanítónő, aki szerint, ha mégoly kevésnek is tűnik a létszám, 2003 óta az első év, hogy ennyien vannak az iskolában; jelenleg hét elsőst, illetve két-két másodikost, harmadikost és negyedikest tanít. Hogy hány évig tartható a minimális, vagy az annál valamivel magasabb diáklétszám, nehéz megjósolni, mindenesetre: „Nem sok olyan gyereket tudtunk összeszámolni, aki a jövőben magyar iskolába járhat” – jegyezte meg a pedagógus.

A telepre költözik a tagozat

Vonzerő lehet talán az, hogy ősztől visszaköltözik az úgynevezett csángótelepre a magyar tagozat. Az épületet, amelyben jelenleg működik, a református egyház kapta vissza, s az önkormányzat képtelen kifizetni a bért. „A gyerekek zöme amúgy is innen jár be, és így talán könnyebb lesz meggyőzni más szülőket is, hogy a magyar iskolát válasszák” – remélte Lőrincz Matild. Nem a régi magyar iskolában folyik majd az oktatás, hanem a mellette lévő felújított, modern magyar óvodában szorítanak helyet a kisdiákoknak. Közel harminc év után „tér haza” a telepre a magyar tagozat. „Valamikor a hetvenes években szűnt meg az általános iskola, de az elemi még működött a hetvenes évek végéig” – emlékezett vissza a tanítónő.

A magyar óvoda nem jelent biztos utánpótlást az iskolának, még akkor sem, ha a három csoportba 52 gyerek is jár. „A többségük román. Vannak Aradról és Ménesről is, autóval hozzák a szüleik őket. Szeretnek itt lenni, mert jók a körülmények, számítógép és központi fűtés van, műsorokat és kirándulásokat szervezünk, és a holland barátaink sokat segítenek. Szóval, románok, de magyarul tanulnak” – mondta Cristi Mária, aki néptáncra tanítja a kicsiket.

Eddig azzal érveltek a pedagógusok a magyar oktatás mellett, hogy ötödiktől Aradon, a gáji Neuman Fivérek Általános Iskolában bentlakásos ellátásban részesültek a gyerekek. Csakhogy ősztől Gájban megszűnik a magyar 5–8. osztály, s ezzel egy időben az internátusról is lemondhatnak. A Csiky Gergely Iskolacsoport kollégiumától bevallottan ódzkodnak a szülők, mert nem szeretnék, ha a középiskolásokkal együtt laknának a 14 év alatti gyerekek. „Az utazás viszont megerőltető és költséges is, szegények a családok” – mondta Cristi Mária, aki szerint nehéz meggyőzni a szülőket, hogy ne a könnyebbik megoldást, a gyoroki román tagozatot válasszák. „Aki sem a Csikyt, sem az Aurel Vlaicu Általános Iskolát nem választja, megpróbáljuk Kisiratosra irányítani. Ott szálláslehetőség és színmagyar iskola van” – mondta Lőrincz Matild. Érdeklődtünk Kisiratoson is, ahol elvileg szívesen fogadnák a Páter Godó Mihály Általános Iskolában a diákokat, és Andó László, az Ír Ház vezetője azt mondta, hogy szálláshely is lenne, de a részletekről még egyeztetni kell.

Meddig bírják?

A gyoroki magyarság elég erős-e, hogy megőrizze a magyar oktatást? – kérdeztük Lőrincz István alpolgármestertől. „Egyelőre igen, ezt igazolja, hogy tavaly hat gyerek iratkozott be első osztályba – válaszolta. – Öt-hat évig biztosan lesz elég gyerek, és mindent megteszünk, hogy ha a telepre költözik a magyar tagozat, minél többet idehozzunk. Nagyon sok múlik a szülőkön, hogy megadják-e a lehetőséget a gyerekeiknek, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. Sajnos, a magyar fiatalok szívesebben beszélnek egymás közt is románul. Ha így haladunk, számításaim szerint ötven év múlva Gyorokon már nem lesz magyar.”

Most, amikor az iskolák jövő a diáklétszámtól függ, még nagyobb lesz a csábítás a román tanintézmények részéről. Hogy védhetik ezt ki Gyorokon? – firtattuk az elöljárótól. „Remélem, hogy az itteni magyar embereknek jelent valamit az, hogy magyar”– mondta Lőrincz István.