Ez volt a címe annak a filmnek, amit az Aradi Magyar Napok alkalmából kedden a Jelen Ház dísztermében vetítettek. A belépés ingyenes volt, érdeklődők akadtak.
A kedd délutáni filmvetítésen részt vett Szabó Károly, a film rendező-operatőre is. Ő elmondta, hogy Pakot Mónika, a CIVITAS alapítvány tagja szerkesztette az anyagot, és a kérdező is ő volt a forgatásokon. A filmet három hónap alatt sikerült elkészíteni. Még az elején hangsúlyozta, hogy ez nem egy tudományos ismeretterjesztő alkotás, hanem egy egyszerű dokumentumfilm.
Az idén tavasszal Komáromban megrendezett Mediawave vizuális fesztiválon a legnézettebb filmnek járó díjat nyerte el. Nem csoda, hiszen nem csak a gyógyításról szól: a benne szereplő idős emberek a székelységre jellemző képet (mondhatni sztereotípiát) adják a nézőnek: nyugodt, kimért és akcentusos. A szereplők élettörténete sok esetben megérne egy külön filmet is, annyira kalandos és hihetetlen sztorik kerülnek elő. Több mint 22 faluból gyűjtötték össze az anyagot, Székelyudvarhely környékén.
A vetítés végén a közönségből megkérdezte valaki, hogy miért nem volt szó a fokhagymáról, mint talán a legismertebb gyógyhatású növényről. A rendező legfőképpen a vadon termő növényekről akart többet elmondani, de a felvett anyagban sokszor esik szó házi növényekről, sőt, állatorvoslásról is. A filmből kiderült, hogy más területeken más hatását ismerik a növénynek, nem is beszélve arról, hogy milyen sok néven ismerhetik.
Legjobban annak örült mindenki, hogy nincs kihalóban a téma: a gyógyítás mindig is mesterség volt, és az is marad.
Hozzászólások