Bensőséges eseményre került sor szombaton délelőtt a gyoroki római katolikus templomban: Csergő Ervin tartotta ezüstmiséjét családja és barátai, valamint szépszámú helybeli hivő körében.
De ki is Csergő Ervin?
1962-ben született Gyergyószentmiklóson. 1983–1989 között a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolán végzi tanulmányait. 1989-ben szenteli pappá dr. Jakab Antal gyulafehérvári megyés püspök. Mivel már a teológiára való felvételkor a Temesvári Egyházmegye befogadta, pappá szentelése után két évig káplán Temesváron, majd 2 évig Aradon. 1993 és 1994 között Páduában minorita novícius. 1994-től 2000-ig az Arad belvárosi minorita templom plébánosa, házfőnök. Ezután áttelepedik Magyarországra, kéri elbocsátását a minorita rendből. 2006 óta a Szent Család templom plébánosa az Egri Főegyházmegyéhez tartozó Jászboldogházán. Közben ellátja az alattyáni plébánia teendőit is. Aradi tevékenységének időszakára esik a Szabadság-szobornak a várból való kiszabadítása, s a minorita rendház udvarán való elhelyezése. (1999): aláírásával vállalta a szobornak a Rend általi megőrzését, annak felállításáig. Hozzáállásáért 1999-ben Orbán Viktor magyar miniszterelnök az aradi Rendházat Kisebbségi díjjal tüntette ki, 2000-ben Csíkszeredában Julianus-díjat kapott.
A szombati hálaadó szentmisén Erőss Miklós helybeli plébános köszöntötte az ünnepeltet, majd tevékenyen részt vett a szertartás lebonyolításában.
Matekovits Mihály, a jó barát – aki Csergő Ervin Aradra érkezése után hathatósan közreműködött bevonásába a helybeli magyar kulturális és közéletbe – érzékletesen foglalta össze az ezüstmisés lelki életútját és közszereplésének eredményeit a Szabadság-szobor kiszabadításán túl a vallásoktatásig, úgy értékelve: mindig ott volt, ahol kellett. A mostani esemény az isteni kegyelem ünnepe – állította. Egyúttal átadta Dávid Ibolya jókívánságait is – természetesen a Szabadság-szobor kiszabadítása kapcsán történt sikeres együttműködésre utalva.
Csergő Ervin szentbeszédében köszönetet mondott a kegyelmi pillanatokért. Hálát mondott az átélt életbeli eseményekért, úgy ítélve meg, hogy mindig az Isten vezette, neki szól tehát a hála a szülőkért, a rokonokért, a tanárokért, a paptestvérekért, a barátokért is. Többször is alkalmazkodnia kellett új körülményekhez: pályakezdőként, székelyföldiként a Bánsághoz, majd onnan Aradhoz. Legmozgalmasabbnak az aradi szolgálatot ítélte, az itt megismert embereket mind egy-egy oltárkőként jellemezte.
A hálaadó szentmisén az ünnepeltet rendkívüli élményben részesítette közreműködésével az egykori ifjúsági csoport néhány tagja, aki még mindig rendkívüli szeretettel vette körül korábbi lelki vezetőjét, aki „életre szóló élményként” értékelte a csoporttal való együttműködését.
A szentmisén elhangzott – Matekovits Mária és Éder Enikő előadásában – az ősi székely – „fecskemadaras” – himnusz is.
A résztvevőket előbb a templomudvarban kínálták meg hűsítővel és aprósüteménnyel, majd a családtagokat és a barátokat agapén látták vendégül.
Csergő Ervin 2014. augusztus 12-én, mostani szolgálati helyén is hálaadó szentmisét tart pappá szentelésének 25. évfordulója alkalmából.
Hozzászólások