10. tanévnyitó a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban

Hitből és összefogásból épült magyarságbástya

Írta:
2014. szeptember 15. 19:31 (hétfő) /

2005. szeptember 13-án örömteli tudósítás jelent meg lapunkban arról, hogy Déván, közösségi összefogás eredményeként megtörtént a várva várt csoda: becsengettek az önálló magyar tanintézményben. Az akkori örömmámorban a maroknyi Hunyad megyei közösség és mindazok, akik melléjük álltak, szinte gondolni sem mertek arra, hogy ez a hatalmas erőbevetéssel megvalósított álom tulajdonképpen csak az út kezdete. Azóta eltelt kilenc esztendő, és idén tizedik alkalommal csengettek be a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumba. A csengő szavára közel 600 diák sorakozott az iskolaépületben, mellettük tanáraik, szüleik, civilszervezeti és egyházi képviselők, RMDSZ-tisztségviselők, helyi, megyei intézmények vezetői – mindazok, akiknek köszönhetően 2005-ben megvalósult a várva várt csoda, és akik azóta is kitartóan támogatták a dévai magyar oktatási és kulturális központot. Mindezért elsősorban Kocsis Attila Levente iskolaigazgató mondott köszönetet és vele együtt Winkler Gyula EP-képviselő, aki az iskola megálmodásának pillanatától szívvel-lélekkel támogatta e tanintézményt, egyfajta hidat biztosítva a politikum felé: Bukarest, Budapest, Kolozsvár irányába egyaránt.

Az RMDSZ, az elmúlt esztendőkben nyújtott jelentős támogatásának megerősítéseként ezúttal a szövetségi elnök jelenlétével biztosította a dél-erdélyi magyar tanintézményt további támogatásáról. Kelemen Hunor elmondta: néhány évtizeddel korábban álmodni sem lehetett ilyen tanintézményről. Az utóbbi 25 év munkája sok ajtót megnyitott a mai nemzedék számára, de a közel száz esztendős erdélyi „hagyományunk”, miszerint a versenyképesség bizonyításában nekünk, magyaroknak mindig többet kell dolgoznunk és többet kell felmutatnunk, mai napig él. Ez azonban nem adhat okot az önsajnálatra. Hiszen a várak nem könnyekből, hanem verejtékből, munkából épülnek fel. Bármennyire is apró a közösség, az egyén, ha van hite, és tudja, mit akar, akkor csodákra képes. Ezt bizonyította be a Hunyad megyei magyar közösség is és ezt a hitet és céltudatosságot kell átadni a következő nemzedékeknek – mondta a szövetségi elnök.

Király András oktatási államtitkár a múlt megidézésével nyugtázta, hogy a kilenc esztendő alatt jó úton haladt az iskola, és halad a Hunyad megyei magyar közösség, melynek sikerült megőriznie a reátestált történelmi, kulturális hagyatékot és az iskola falai között új tartalommal, új üzenettel gyarapította azt.

Dézsi Attila kormánytisztviselő, szintén a tanintézmény kitartó támogatójaként, Takács Csaba egykori RMDSZ-ügyvezető elnököt idézve fogalmazta meg a dévai tanintézményt életre hívó és fenntartó hármas jelszót: hit, akarat és tudás.

E jelszók tartalommal való megtöltésében, a dévai magyar iskola létében, megerősödésében jelentős szerepet vállalt a dévai Szent Ferenc Alapítvány is. Böjte Csaba atya a tizedik tanévnyitón Szent István királyra irányította az ünneplő közösség figyelmét. Első nagy királyunk minden egyéb foglalatossága mellett nagy figyelmet fordított fia, Szent Imre nevelésére. Nem csupán saját intelmeit fogalmazta meg számára, de Gellért püspök személyében olyan nevelőt keresett, akire rábízhatta fia lelki-szellemi formálását. – Az idei tanév első házi feladataként megkérhetnénk a szülőket, hogy fogalmazzák meg, és írják le gyermekeiknek szánt intelmeiket. A pedagógusokat pedig Szent Istvánhoz hasonlóan, jó szülőként arra kérnénk: úgy neveljék, oktassák gyermekeinket, hogy majdan mindannyian a mennyek országában találkozhassunk – fogalmazott Böjte Csaba atya, Isten áldását kérve a tanévre, a pedagógusok, szülők, diákok munkájára, törekvésére.

Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes felelevenítve azt a számos rendezvényt, mely az iskola falai között az elmúlt esztendők során a magyar kultúra magvát ültette el egész nemzedékek lelkében, rámutatott arra, hogy ha diákként, szülőként vagy akár pedagógusként, intézményvezetőként még többet várunk el ettől az iskolától, akkor még többet kell adnunk magunkból önzetlenül, felelősséggel és mérhetetlen szeretettel. 

Valójában ez az önzetlen odaadás, kétkezi munka és támogatás hívta életre a dévai magyar tanintézményt és ez az, ami mai napig élettel tölti meg. A közösség szoros összetartozásának jeleként a tizedik tanévnyitón hajdani és mai diákok, szülők és pedagógusok közösen szavalták el Dsida Jenő Psalmus Hungaricus költeményét. A köszöntőbeszédek közben pedig kis- és nagydiákok énekeltek összetartozásról, szavaltak tanévkezdésről majd Kelemen Hunor RMDSZ-elnök meghúzta a 10. tanévkezdést jelző csengőt, sok-sok további évtizedet kívánva a dévai önálló magyar iskolának. 

Hozzászólások