Hűek maradni hitünkhöz, szülőföldünkhöz és kultúránkhoz

Az elmúlt hét végén, péntektől hétfőig pünkösd, a Szentlélek eljövetelének az ünnepén megszervezett csíksomlyói Mária-búcsú ezúttal is, felekezeti hovatartozástól függetlenül, a világ magyarságának a legnagyobb találkozója volt.

A többnapos program pénteken délután a feszület nyomában zarándokló kereszt-aljak fogadásával, majd a kegytemplomban 19 órától szentmisével indult, a templomban éjszakai virrasztással folytatódott. Szombaton 5.30 órától a kegytemplom előtti téren felállított sátrakban tucatnyi szerzetes és pap közreműködésével folyamatos gyóntatás és áldoztatás zajlott, közben 7, illetve 8 órától a templomban szentmisét celebráltak. A Hármashalom oltárnál szervezett ünnepélyes búcsúi szentmisére, a főpapsággal a kordon 10.30 órakor indult, a 12.30 órától, a tavaly óta megújult tetőzetű Hármashalom oltárnál megtartott szentmisére. Egyházi és nemzeti lobogók alatt a domboldal minden ösvényén ragyogó napsütésben vonultak a nyeregbe, végeláthatatlan sorokban az imádkozó, éneklő hívek. Hangosbemondón folyamatosan köszöntötték a világ minden tájáról érkezett zarándokokat, akik között Aradról négy, míg a megyéből Kisiratosról és Zimándújfaluról érkezett egy-egy autóbusznyi zarándok, de temesvári, újszentesi és lugosi zarándokokat is köszöntöttek. A Kárpát-medence minden szegletéből érkezettek között külön üdvözölték a búcsúsvonat utasait, de lupényi, bukaresti, párizsi, kaliforniai, sőt ausztráliai zarándokokat is köszöntöttek. Külön elismeréssel szóltak a gyalog érkezettekről, köztük egy budapestiről, de a környékbeli, 50 kilométerre lévő településekről és a Csángóföldről is lobogók alatt vonulva, a zarándokok énekelve, imádkozva, gyalog tették meg az utat oda-vissza.

A hivatalos kordon megérkezése után külön köszöntötték Magyarország államfőjét, Áder Jánost és feleségét, Anita asszonyt, akik a főpapokhoz hasonlóan gyalog érkeztek a nyeregbe. Az érkezők köszöntésével párhuzamosan, ugyancsak hangosbemondó idézte fel a Napba öltözött asszony szobor megszületésének a történetét. Abba Blénesi Ignác fafaragó álmodta bele a csodatevéseiről híres Csíksomlyói Szűz Máriát 500 évvel ezelőtt. A búcsúkor lobogtatott leveles ágaknak a hagyománya 1566-ból ered, amikor is János Zsigmond erdélyi vajda erőszakkal akarta protestáns vallásra kényszeríteni a csíki katolikusokat, akik a Tolvajos tetőn ellenálltak, az erdőben legyőzték a vajdát és seregét. A győzelmet zöld ágak lengetésével tudatták a völgyben aggódva várakozó néppel.

Az idei búcsú szimbólumát, a labarumot ezúttal Erős Ákos XII. osztályos diák vitte fel a nyeregbe, onnan le László J. Zsolt, szintén XII. osztályos diák hordozhatta, ami a legnagyobb kitüntetés.

Búcsúi üzenetek

A msgr. Tamás József segédpüspök és msgr. Urbán Erik érseki helynök, templomigazgató társaságában elmondott szentbeszédében nm. és ft. dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek  előrebocsátotta: hármas pasztorális ünnepet ülnek a csíksomlyói kegyhelyen: a Ferenc szentatya által meghirdetett Megszentelt élet évét; a Gyulafehérvári Egyházmegye szórványévét; illetve a csíksomlyói, csodatevő Mária kegyszobra születésének 500. évfordulóját. „Kedves zarándok testvéreim, nagy szeretettel köszöntelek bennetek a csíksomlyói Szűzanyánál, ahova mindig hazajöttünk a 448. fogadalmi, csíksomlyói pünkösd-szombati búcsún is, amivel egyezik a búcsú mottója, az Oltalmad alá futunk. Azóta is a nemzeti fogadalmunk alapján eljövünk a Szűzanyához, akinek az oltalma alá futunk, Ő mindig meghallgat minket.” – mondta az érsek. A továbbiakban a kánai menyegzőn történteket felidézve, amikor is Mária bejelentése nyomán, miszerint elfogyott a bor, Jézus végrehajtja első nyilvános csodatételét, borrá változtatva a vizet, teológiailag magyarázta Jézus kijelentését: „Még nem jött el az én órám.” Amint kiderült, Jézus órája, a kereszthalálakor és harmadnapi feltámadásakor, a megváltás órája volt. A kijelentés teológiai mélysége az, hogy a Boldogságos Szűzanyának még nincs hatalma közbejárni az emberekért, csak azután, miután bekövetkezik az Ő órája, megtörténik a megváltás. Mert a Szűzanya is a megváltás erejéből nyeri az értünk való közbenjárás hatalmát. Ezzel együtt azt mondta a konyhában lévőknek: „Tegyetek meg mindent, amit a fiam mond!” És azóta is ezt mondja, ez a mi kereszténységünknek a lényege, megtenni mindazt, amit Jézus mond. Ez hangzik a hiteles Mária-jelenéseken is az egész világon, de szűkebb hazánkban, Máriapócson, Csíksomlyón és Máriaradnán is. Nem várhatunk szenzációt a Mária-jelenéseken, hiszen a kinyilatkoztatás lezárult, mindent tudunk, ami szükséges az üdvösséghez. A Boldogságos Szűzanya a magánjelenéseken üzen, elfelejtett igazságokat idéz fel: „tartsatok bűnbánatot, imádkozzatok bűneitekért!” Megadja a feledésbe merülő értékeket, ismétli mindazt, amit a kánai menyegzőn mondott: „Tegyétek meg mind, amit Fiam mond!” Jézus az utolsó vacsorán egyetlen ismertető jelet adott követőinek: „Arról tudják majd meg az emberek, hogy a tanítványaim vagytok, ha szeretettel vagytok egymás iránt.” Azóta másképp nem tudjuk bizonyítani Isten iránti szeretetünket, csak a felebaráti szeretet gyakorlásával. Istenember azonosítja magát a szükséget szenvedő embertársával. „Amit egynek a legkisebbek közül teszitek, nekem teszitek.” Mert az Isten, egyben a szeretet. A Szűzanyának ezt az üzenetét, hogy „Tegyetek meg mindent, amit a fiam mond”, manapság a XXI. században is, a szobrának az 500. évfordulóján, a jubileumi Mária-évben úgy foglalhatjuk össze: mai, hétköznapi nyelvre váltva: legyünk hűek őseink szent hitéhez és erényeihez; legyünk hűek nemzetünkhöz és szülőföldünkhöz; legyünk hűek anyanyelvünkhöz és kultúránkhoz! Ezek mind, alapvető keresztényi erények. Mert a csíksomlyói fogadalommal kapcsolatos eseményeket sokan vitatják, más időpontra teszik vagy másképp tudják. Akik így tesznek, mondják meg, mivel magyarázzák, hogy idén 448-adszor is pünkösd szombatján egyre többen zarándokolnak ide, bizonyítva, hogy hűek maradtak az őseik hitéhez, fogadalmához. Miért éppen pünkösd szombatjára tették e napot, amikor ez egy lehetetlen időpont, hiszen minden keresztény család tagjai haza igyekeznek, készülve a másnapi nagyünnepre. Ilyen napra tenni nemzeti zarándoknapot, másképpen nem lehet magyarázni, mint, hogy azon a bizonyos szombaton valami történt, ami hozzásegítette a székely népünket, hogy a megmaradásért hála-zarándoklatot szervezni. Legyünk hűek nemzetünkhöz és szülőföldünkhöz is, a Szentcsaládhoz hasonlóan. Mert a Szentcsalád is külföldre menekült, József két évig politikai menedékjogot élvező vendégmunkás volt Egyiptomban, ahova a gyermeküket mentették. Amikor azonban elmúlt a veszély, hazatértek, soha többé nem hagyták el a szülőföldjüket. Az Úr Jézus életében is folyton nyomon követhető a hazaszeretet. Nem tisztem megítélni, hogy honfitársaim mi okból mennek külföldre, olvadnak be a vendéglátó ország kultúrájába, de bárhol is vannak azonban, mindenhol elszavalják a Szózatot: E világon nincs számodra más hely, Áldjon vagy verjen sors keze, itt élnek, halnod kell!”

Azt azonban mindnyájuknak tudniuk kell. Az átlagembert nem a sors keze áldja vagy veri, hanem a szerető Atyaisten gondviselése kíséri jóban, rosszban. Amikor úgy érezzük, hogy ver bennünket, akkor is jó szülő módjára gyermekét feddi, amit el kell fogadnunk atyai kezéből. És az anyanyelvünkhöz is Jézus módjára kell hűek maradnunk, hiszen ő a kereszten elmondott utolsó fohászát is az ősi anyanyelvén mondta el. A mai búcsú hármas felhívása: maradjunk hűek szent keresztény hitünkhöz, szülőföldünkhöz és anyanyelvünkhöz! – fejezte be szentbeszédét nm. és ft. dr Jakubinyi György gyulafehérvári érsek.

Hazavinni a búcsúfiát

A szentmise végén mintegy 50 pap és egyházi méltóság, ugyanannyi fehér zászlócskát hordozó fiatallal vegyült el a hatalmas tömegben, áldoztatni. A 448. csíksomlyói búcsúünnepség nemzeti imánk és a székely himnusz közös megszólaltatásával, magasztos hangulatban zárult.  Abban a reményben, hogy a több százezer zarándok hazaviszi a búcsúfiát, az érseki üzenetet: maradjunk hűek szent keresztény hitünkhöz, szülőföldünkhöz és anyanyelvű kultúránkhoz!