Inkább esznek, mint mozognak

<!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:none; mso-layout-grid-align:none; text-autospace:none; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:EN-US; mso-fareast-language:ZH-CN;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:72.0pt 90.0pt 72.0pt 90.0pt; mso-header-margin:36.0pt; mso-footer-margin:36.0pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} -->

Aggasztó adatokat hozott nyilvánosságra az Arad Megyei Közegészségügyi Igazgatóság (DSP), melynek szakemberei részben befejezték a lakosság táplálkozási szokásaival, illetve a kóros elhízásokkal kapcsolatos tanulmányukat. A DSP vezetői ugyanis néhány héttel ezelőtt eldöntötték: a lakosok bizonyos kategóriái között kiosztott kérdőívek alapján statisztikát készítenek arról, hogy hozzávetőlegesen hány kórosan elhízott személy élhet a megyében. Ilyen kimutatás ugyanis nincs, a közegészségügyiek szerint az elmúlt néhány évtizedben sem készült.

A hétvégén közzé tett információk korántsem bíztatóak. A megkérdezett, 14 éven felüli személyek válaszaiból ugyanis egyértelműen kiderül, hogy az aradiak keveset mozognak, alig sportolnak, nagyon szeretnek enni, nem táplálkoznak egészségesen és ezt nem is tagadják.

Dr. Dana Negru megyei közegészségügyi igazgató (egyébként járványügyi főorvos) szerint 1595 kérdőívet könyveltek el érvényesnek, s az adott válaszok alapján megállapítható, hogy a 14 éven felüliek mintegy 16,3%-a kövér, kórosan elhízott (obesitas). Ez az arány meghaladja az igazgatóság előzetes feltételezéseit, melyekben 12%-ra tippeltek. A százalékok alapján körülbelül 63 139 kövér ember élhet a megyében. „Ami talán a legsúlyosabb, hogy az emberek nem is tartják betegségnek a kövérséget” – nyilatkozta az igazgatónő utalva az egészségtelen, rendszertelen táplálkozás súlyos következményeire. Az is kiderül, hogy a túlsúlyosak között többségben vannak a nők (8,9%) a férfiakhoz képest (7,30%) – függetlenül attól, hogy vidéki vagy városiakról van szó.

Az emberek válaszaiból ítélve világossá vált, hogy a plusz kilókat a depresszió, a mozgáshiány, a stressz miatt halmozzák fel. Mások boldogságukban esznek, de sokan hivatkoztak a genetikai állományukra, illetve a zsíros, édességekben gazdag étrendre.

A megkérdezettek nagy része azzal is tisztában van, hogy rossz étkezési szokásai miatt nagyobb valószínűséggel alakulhatnak ki nála szív- és érrendszeri betegségek. A dohányzás hatásait a többség (itt is) elhanyagolható tényezőnek tekinti.

Ami a külalakot illeti, a túlsúlyosok jó része a dolgok esztétikai vetületét sem tartja annyira fontosnak, sokan bele is törődnek az állapotukba, talán ezért is nehéz segíteni rajtuk.

„Az aradiak szeretnek enni. Átlagosan napi 30 perc mozgást sem végeznek” – festette le az általános képet az igazgatónő, aki szerint a továbbiakban az 5–9, illetve a 10–14 éves korcsoportok adatait összegzik. A kiskorúak esetében ugyanis más (korukhoz alkalmazkodó) kérdések szerepelnek a kérdőíveken, melyeket iskolákban is kiosztottak.

A végleges eredményeket ígéretük szerint június közepén teszik közzé, elsősorban azért, hogy felhívják a figyelmet napjaink egyik legsúlyosabb egészségügyi problémájára: a helytelen, mértéktelen táplálkozás életveszélyes következményeire.