Iratfordításból tartják fenn a Vállalkozói Központot

Dr. Túsz Ferenccel, az Aradi Vállalkozói Központnak az elnökével az elmúlt évi tevékenységet elemezzük, az idei terveket, elképzeléseket vesszük számba.

– Milyen évet tudhat maga mögött a Vállalkozói Központ?

– A tavalyi tevékenység a szokásoshoz mérve kissé szűkebb volt. A világhálóról pályázatokat töltöttünk le, azokat továbbítottuk a tagság felé, de csak egyetlen vállalkozónak sikerült felkeltenünk a figyelmét, méghozzá a Kogălniceanu Program iránt, melynek révén informatikai berendezéseket lehetett volna támogatással vásárolni. Mikorra azonban árajánlatot kértünk a jelzett eszközökre, a pályázat fuccsba ment. Mivel jómagam és a Központ igazgatója, Pozsár Ibolya hivatalos fordítók vagyunk, a Pécskai Polgármesteri Hivatal határon átívelő programjaihoz több szerződésnek megfelelően fordítottunk dokumentumokat románról magyarra, illetve vissza. Ezen kívül, sokat fordítottunk az egyszerűsített honosítások számára, de romániai és magyarországi vállalkozások között megkötött szerződéséket is. A Vállalkozói Központ fejlesztési stratégiáját az elmúlt évben megpróbáltuk dinamizálni, nem sok eredménnyel.

– Miért volt sikertelen a próbálkozás?

– A tagok igen passzívak, ami a visszajelzésekből is meglátszik. Szerintem, elég jó stratégiát dolgoztunk ki, amit villámpostával elküldtünk minden tagnak, közülük azonban csupán 1-2 jelzett vissza, válaszolt rá.

– Beszélne az említett stratégiáról?

– 6 fejezetből áll, elsőrendű feladat lenne a taglétszámnak a növelése, amivel azonban együtt jár a vállalkozók számára biztosított szolgáltatásoknak a vázolása is. Úgy gondoltuk, létrehozunk egy adatbázist, ami nagyjából már amúgy is létezik. Minden vállalkozóval külön el kellene beszélgetnünk az elvárásainak a tisztázása, illetve a cégére vonatkozó adatoknak a tervezett weboldalunkra való felvitele céljából. Ugyancsak a stratégia részét képezi a kezdetleges honlapunknak az átszerkesztése. Újra fel akarjuk venni a kapcsolatokat az anyaországi partnereinkkel, akikkel további közös pályázatokat kívánunk készíteni.

– Tavaly nem vettek részt határon átívelő pályázatokban?

– De igen, a szegedi partnereinkkel tavaly átdolgoztuk az előző évi, nyeretlen pályázatot, de sajnos, legújabban sem kapott támogatást. Ugyancsak a stratégia értelmében, a kis- és közepes vállalkozásokat szeretnénk munkalehetőségekhez juttatni. Vagyis, ha valaki egy nagyobb munkát kap, amit viszont egyedül nem tudna kivitelezni, azt megosztaná a Vállalkozói Központhoz tartozó más vállalkozókkal. A Világhálón olyan pályázatra is találtunk, amelyik sok tekintetben megfelelt volna a vállalkozóinknak. Miután azonban elküldtük nekik, kiderült, hogy csalás. Vagyis, minden pályázónak 18 eurót kellett volna átutalnia egy megadott bankszámlára, hogy részt vehessen egy pályázaton, ami nagy mennyiségű anyagi támogatással kecsegtetett.

– Többször említette a tagságot. Jelenleg hány tagja van a Központnak?

– A nyilvántartásunkban 35 vállalkozó szerepel, szerintem azonban azt lehet aktív tagnak tekinteni, aki befizeti a tagsági díjat, amit azonban az utóbbi két évben csak 15-en tettek meg.

–  Miért nem fizetnek, talán olyan rosszul megy a vállalkozásuk?

– Sajnos, olyan is kerül, akit komoly pályázat elnyerésében segítettünk, de miután azt lebonyolította, nem vesz részt a rendezvényeinken, a tagsági díjat sem egyenlíti ki. Olyan is van, akinek, miután megoldottam a hegesztéssel kapcsolatos gondjait, napirendre hozta a tagsági díjat, amit viszont azóta sem fizet. Sok esetben Azért is elmaradhat a befizetés, mert a vállalkozóknak fizikailag nincs idejük behozni a tagságit. Az igazsághoz tartozik, hogy a fordítás olyan sok energiánkat elszívja, hogy nem igazán tudunk a vállalkozóinkkal foglalkozni, noha a stratégiának is része, hogy rendszeresen meglátogassuk a tagjainkat.

– Tavaly indultak-e új vállalkozások?

– A jelenlegi törvények katasztrofális hatással vannak a vállalkozásokra. Sajnos, a mi parlamenti képviselőink se törődnek a vállalkozók érdekeivel. Mert ugye, rengeteg pályázat támogat európai szintű menedzserképzést, amit 3-4 hónap alatt el lehet végezni. Olyan is volt, hogy az állam 10 ezer euró, vissza nem térítendő támogatást nyújtott a frissen végzett menedzsereknek vállalkozás indításához. Igen ám, de a legtöbb fiatal vállalkozó nem végez piackutatást, hanem egy szeletre összpontosít, amiről néhány hónap múlva kiderül: nem életképes, mert sokan foglalkoznak vele. A vállalkozás másik vetülete, hogy manapság csak elméleti szakembereket képeznek, szakmunkásokat nem. A sok félrevezetett fiatal, komoly anyagi ráfordítással akárhány egyetemi oklevelet is szerez, nem tud velük mihez kezdeni, mert nincs szakmája.

– A jelenlegi gazdasági feltételek között milyen jövőt jósol a kis- és közepes vállalatoknak?

– A több lábon álló kis- és közepes vállalkozásoknak, amelyek szükség esetén gyorsan képesek profilváltásra, életképesek.

– A Vállalkozói Központ, mint civilszervezet, nem próbál-e inkább EU-tagjelölt országbeli, teszem azt, szerbiai hasonló szervezettel határon átívelő pályázatokban részt venni?

– Valóban, manapság a tagjelöltekkel benyújtott pályázatokban vannak a nagy lehetőségek, de ahhoz, hogy időnk, energiánk legyen ilyen pályázatokra, valamiképpen csökkentenünk kellene a fordításokba fektetett energiát. Egyelőre azonban a mindenféle fordításból tarjuk fenn a Vállalkozói Központot, amit a tagsági díjakból nem lehetne működtetni. A csapatunk magyar, illetve román fordítás mellett olaszt és angolt is vállal, méghozzá kedvezőbb áron, mint a város más, hasonló irodái, ugyanakkor magyar–román szinkrontolmácsolást is vállalunk. A fentiek mellett, folyamatosan foglalkozunk kulturális rendezvényekkel is, méghozzá a hagyományos Magyar báloknak a megszervezésével. Az utóbbi évek sikerein felbuzdulva, április 20-án a Jelen Házban szervezzük a 43. magyar bált, ahova ezúttal is szeretettel meghívunk minden mulatni vágyót, asztalfoglalás a Vállalkozói Központban.

– Köszönöm szépen a beszélgetést!