„Jó ügyeket is el lehet rontani…”

Az elmúlt hét végén a vajdasági Pannónián tartotta a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete (VMÚE) szervezésében közgyűléssel egybekötött találkozóját a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚEK) az egységes magyar médiastratégia és médiakatalógus kidolgozása témakörben. 

Az ülés végén a résztvevők Zárónyilatkozatot fogadtak el a további tennivalókkal kapcsolatban.

A pénteki nyitó napon Tóth Lívia, a VMÚE elnökének köszöntője után Klemm József, a VMÚE alelnöke, az Újvidéki Rádió igazgatója mondott átfogó, vetített képes vitaindítót, amelyben vázolta az egységes magyar médiastratégia és médiakatalógus kidolgozásának indokoltságát, szükségességét, részletezve a honnan?, hova? és hogyan?kérdéskörök feladatait, célkitűzéseit, összefüggéseit. Külön hangsúlyt kapott a magyar nemzetrészek közötti kommunikációs zavarok/zajok kiküszöbölésének a fontossága, a konszenzus elérése, a többközpontúság kialakítása (elkerülve Budapest központi szerepét), valamint mozgósító és dinamikus, folyamatosan továbbfejlődő jellege.

Szerbiában, pontosabban a Vajdaságban a Magyar Nemzeti Tanács (VNT) megalakulásával már megvalósult a kulturális autonómia, amely már ki is dolgozta médiastruktúráját. Ezt ismertette Várkonyi Zsolt, a VNT Közigazgatási Hivatalának elnöke, kiemelve: az már alkotmányos, törvényes és alkalmazzák is.

A régiók képviselői közül Karácsonyi Zsigmond, a Romániai Magyar Újságírók Egyesületének (MÚRE) elnöke aláhúzta, hogy a romániai magyar média katalógusa az őszi, gyergyószárhegyi újságírótáborig elkészül. Hozzáfűzte: a politikusoknak nem kell félniük az újságíróktól, ha hagyják őket dolgozni, jól végzik munkájukat.

Kőszeghy Elemér, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője, a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetségének elnöke szónoki kérdésként vetette fel: honnan tájékozódnának hitelesen a magyar nemzetiségűek, ha nem lenne a magyar nyelvű média? Ennek híd-szerepét már ukrán részről is felismerték.

A 83 éves Kardos Béla Ausztráliából érezte fontosnak, hogy részt vegyen ezen a találkozón. A Magyar Élet képviseletében elmondta, hogy az nemcsak Ausztrália, hanem az egész déli félteke egyetlen magyar nyelvű hetilapja. „Saját zsebből” jelentetik meg, nem várnak anyaországi támogatást, gondot jelent viszont az elöregedés és a nemzeti emigráció kihalása. Örömmel jelezte, hogy rendszeresen megkapja az Irodalmi Jelent!

A találkozó két teljes napját megtisztelte jelenlétével Szili Katalin független országgyűlési képviselő, volt házelnök, jelenleg a magyar parlament Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke, illetve Autonómia Albizottságnak elnöke. Mindkét nap hozzászólt a vitához. Először támogatta, hogy ne Budapest legyen az egységes magyar médiastratégia kidolgozásának a központja, így talán Budapestre is hatást lehet tenni a gyűlöletstruktúrák feloldásában, figyelmeztetve: a médiastratégia kidolgozásában a befogadó közönséget kell a középpontba helyezni. Másodszor arra hívta fel a figyelmet, hogy jó dolgokat is el lehet rontani, és ne érezze magát a külhoni magyar „cintányér közötti levegőnek”.

Kalmár Ferenc, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának tagja, többek között, a média nagyhatalmi felelősségére figyelmeztetett, hangsúlyozva: nem mindegy, hogy milyen modelleket sugall.

A KMÚEK-találkozó résztvevői találkozhattak Egeresi Sándorral, a Tartományi Képviselőház leköszönő elnökével, aki ebédre látta őket vendégül, majd az előtte meglátogatott Szabadka melletti Róka-tanyán vacsorán a vendéglátó Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével, a Tartományi Képviselőház várható elnökével. Mindketten támogatásukról biztosították a vajdasági magyar médiát – ehhez megvan nemcsak a szándék, hanem az érdekképviseleti befolyás is.

Szombaton került sor KMÚEK-közgyűlésre és a Zárónyilatkozat elfogadására, majd újvidéki kirándulás következett. Előbb a Forum étteremben, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. székházában Varjú Márta, a Magyar Szó megbízott főszerkesztője látta vendégül ebédre a társaságot, majd városnézésen vehettünk részt, meglátogatva, többek között, a történelmi városközpontot, a Mária nevéhez szentelt római katolikus esperesi templomot, valamint a péterváradi várat.

Vacsorára ezúttal Bácsfeketehegyen Pál Károly leköszönt polgármester várt.

A KMÚEK-találkozót a Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság, a Bethlen Gábor Alap és a Magyar Nemzeti Tanács támogatta.

Csak tájékoztatóul: Pannónia Bácska közepén, a Telecskai-fennsíkon fekszik 128 m tengerszint feletti magasságban, 12 km-re Topolyától és a Szabadka–Belgrád autóúttól. Egykor Európa legszebb falujának számított, ezt a címet Hollandiában 1968-ban kapta meg. Fernbach báró kastélya 1846-ban épült, és a Pannóniára látogatók kedvenc úti célja. A néhai grófi nyaraló megtartotta az elmúlt időkből örökölt vonzerejét, ugyanakkor a korszerű idegenforgalmi követelményekhez is alkalmazkodott. A park és az erdő körülbelül 115 hektáron terül el, s Pannónia felbecsülhetetlen értékét képezi, ezért 1974-től állami védelem alatt áll.

Zárónyilatkozat

Az egységes magyar nemzettest hatékonyabb tájékoztatásáról, az anyaországi és a külhoni magyar sajtó egymást kiegészítő feladatainak meghatározásáról, a nemzetrészek közötti kommunikációs zavarok leküzdéséről, és a sajtó támogatási rendszerének hatékonyabbá tételéről tárgyalt a vajdasági Pannónián megtartott értekezletén a Külhoni Magyar Újságíró-egyesületek Konvenciója (KMÚEK). Az erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, horvátországi, muravidéki és a házigazda vajdasági újságírók képviselői, az anyaországi és az ausztráliai kollégák, valamint a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága küldöttségének közreműködésével kétnapos tanácskozásuk végén a magyarság megmaradásának nemes céljától vezérelve, a következő

ZÁRÓNYILATKOZATOT

fogadták el:

1. A határokon átívelő szakmai testület, a KMÚEK tagszervezetei szerint a magyar nemzetrészek közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése, a nemzeti öntudat erősítése, anyanyelvünk és kultúránk ápolása, az egymásra utaltság tényének folyamatos napirenden tartása, és a magyar nemzettesten belüli széthúzás megakadályozása végett halogatás nélkül ki kell dolgozni az egységes magyar médiastratégiát, amely a már meglévő médiumokat rendszerbe foglalva az eddiginél jobb, hitelesebb, életképesebb, gazdaságosabb és hatékonyabb anyanyelvű médiahálózatot biztosítana a világ magyarsága számára. Saját felelősségüket felismerve és cselekvési készségüket igazolva, a KMÚEK tagszervezetei bejelentik, hogy a mai nappal hozzáláttak a magyar médiastratégia elkészítéséhez.

2. A tanácskozás résztvevői szerint a témáról való együttgondolkodás és közös cselekvés eredményeként olyan magyar médiastratégiát kell elfogadni, amelyet minden nemzetrész sajátjának érezhet, amely konszenzus alapján jön létre, mozgósító erővel rendelkezik a szakma számára, világos jövőképet fogalmaz meg, és szavatolja a magyar nyelvű tömegkommunikáció fenntartható fejlődését.

3. A Konvenció tagjai a stratégia készítéssel kapcsolatos félelmek elhárítása és az esetleges nézeteltérések megelőzése érdekében kiemelték, hogy a magyar médiastratégia semmilyen formában sem veszélyeztetheti a sajtószabadságot, nem bírálhatja felül az elfogadott szakmai és etikai normákat, nem korlátozhatja a szerkesztőségek függetlenségét, és nem kérdőjelezheti meg a tájékoztatási rendszeren belüli alrendszerek egyenrangúságát.

4. A stratégia előkészítésének első részfeladataként a KMÚEK tagszervezetei legkésőbb szeptemberig elkészítik a Kárpát-medencei magyar médiatárat, amely az egységes magyar médiakatalógus és médiakataszter alapköve lehet. A tagszervezetek ugyancsak részletes elemzést készítenek a térségben működő média helyzetéről, számba veszik a rendelkezésre álló humán és műszaki erőforrásokat, a támogatási lehetőségeket, és feltérképezik a célközönség médiafogyasztói szokásait és elvárásait. A KMÚEK minden tagszervezete július elsejéig kijelöl két-két személyt, akik legkésőbb a Konvenció következő értekezletéig elkészítik a stratégiai dokumentum tervezetét, amelyet ezt követően a szakma elé terjesztenek véleményezésre és kiegészítésre.

5. Az egységes magyar médiastratégia kidolgozásával kapcsolatos feladatok és tennivalók gyors és eredményes megvalósítása céljából a KMÚEK mielőbbi találkozót és szakmai nézetegyeztetést kezdeményez a nemzetpolitikai kérdésekben illetékes magyarországi kormányhivatal legrangosabb tisztségviselőivel.

6. Az tanácskozás résztvevői úgy döntöttek, hogy a Konvenció következő értekezletét, amelyen a magyar médiastratégia tervezetét fogják megvitatni, 2013-ban a Felvidéken tartják meg.

Pannónián, 2012. június 16-án

A KMÚEK tagszervezetei