Gondatlanság (románul culpă) – a büntetőjogban a bűnösség egyik változata, amelynek két esetét határolja el a törvény. Lényege abban áll, hogy az elkövetett bűncselekmény következményeit az elkövető nem szeretné megvalósítani, vagy nincs tisztába ezzel, de ez a körültekintés hiánya miatt mégis bekövetkezik. A törvényhozó a Büntető Törvénykönyv 16. szakaszának 4. bekezdésében szól a gondatlanság jogi természetéről.
Ennek értelmében megkülönböztethető a tudatos gondatlanság, amely esetében az elkövető tisztában van azzal, hogy tette bűncselekménnyé változhat, viszont könnyelműségből arra számít, hogy ez nem következik be. Például, egy gépjárművezető számára, ha a településeken alkalmazandó sebességkorlátozást nem tartja be, feltételezhető, hogy egy gyalogos megjelenjen az úttesten, viszont ő arra számít, hogy ez nem fog bekövetkezni. Ha ez mégis megtörténik, s sebessége miatt nem sikerül időben fékeznie, tudatos gondatlanságból elkövetett testi sértés vagy emberölés vádjával indulhat eljárás ellene.
Továbbá a törvény megkülönbözteti a hanyag gondatlanság fogalmát is, amely esetében azon bűnösség típusról beszélhetünk, amely esetében az elkövető nem látta a tette következményeit viszont látnia kellett volna. Ebben az esetben a bíróság egy általános képességekkel rendelkező személy magatartásához viszonyítja a tettes cselekedetét. Például abban az esetben, ha egy személy emberi fogyasztásra alkalmatlan folyadékot tölt egy ásványvizes üvegbe, s majd ezt felügyelet nélkül hagyja, és ebbe valaki beleiszik, súlyosan megsértve nyelőcsövét, hanyag gondatlanságból elkövetett testi sértés vádjával indulhat ellene eljárás.
A gondatlanságból elkövetett tettek miatt csak akkor indul büntetőeljárás, ha ezt kifejezetten a büntetőtörvény előírja.
A fogalomtárt szerkeszti Péterfi Dénes, az Erdélyi Jogász Civil Szervezet munkatársa. www.erdelyijogasz.ro
Hozzászólások