Kelemen Hunor: „Nem elég őrizni, amit elértünk, tovább is kell építeni”

A román politikusok a kölcsönös tisztelet és az együttműködés fontosságát hangsúlyozták

Bukaresti kormányzati partnerei a Románia különböző etnikumai közötti kölcsönös tiszteletet és a politikai együttműködés fontosságát hangsúlyozó üzenetekkel üdvözölték az RMDSZ-t 17. kongresszusát pénteken Zsukiménesen.

Ilie Bolojan miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kiemelte: nagyváradi polgármesteri megbízatása idején meggyőződött arról, hogy a közösség erősebb, ha az etnikai és vallási diverzitást nem elválasztó tényezőként kezeli, hanem erőforrásként hasznosítja.

„Köszönöm a magyar közösségnek az országunk fejlődéséhez történő hozzájárulását és azt a gazdag örökséget, amelyet ránk hagyott” – fogalmazott a liberális kormányfő, hozzátéve, fontosnak tartja a közösségek identitásának védelmét, a különböző etnikumú közösségek közti tiszteletet, toleranciát és bizalmat.

Rámutatott: az RMDSZ híd Magyarország és Románia között, a két országnak pedig közös felelőssége, hogy Európának ez a része a stabilitás és prosperitás térsége legyen.

„Az RMDSZ sokszor megmutatta, hogy felelős partner a kormányzásban, a közigazgatásban, a következő időszakban is számítok az RMDSZ által tanúsított felelősségre és együttműködésre. Hiszek Románia jövőjében, az ország prosperitásában, amelyet a helyi közösségek fejlődése, az emberek és közösségek közti tisztelet alapoz meg” – zárta köszöntőjét a román miniszterelnök.

Sorin Grindeanu házelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes elnöke megköszönte az RMDSZ-kongresszuson jelen lévő Orbán Viktor miniszterelnöknek és a magyar népnek, hogy az EU soros elnökeként Magyarország kiharcolta Románia felvételét a schengeni övezetbe.

„Ez egy konkrét példája annak, hogy az összefogás és kölcsönös tisztelet erősebb, mint a minket elválasztó különbségek” – fogalmazott.

Azt mondta, bánsági neveltetésű emberként a közéletben alkalmazandó leckeként is megtanulta, hogy embertársait anélkül köszöntse és segítse, hogy megkérdezné tőlük, milyen közösségből származnak.

Kiemelte: az RMDSZ fontos egyensúlyi tényező a bukaresti kormánykoalícióban, és minden bukaresti pártnak arra kellene törekednie, hogy olyan mértékletesség és szavatartás jellemezze, mint az RMDSZ-t, „hiszen ezek nem etikai tulajdonságok, hanem politikai és erkölcsi értékek”.

Úgy értékelte: az RMDSZ 35 éves múltja sikertörténet, amely azt példázza, hogyan lehet komolysággal és kitartással meghatározó tényező maradni a politikában túlzások, zajkeltés nélkül.

Radu Miruță bukaresti gazdasági miniszter, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) képviseletében arról beszélt, hogy az RMDSZ politikusait a komolyság és következetesség jellemzi, és ezek olyan értékek, amelyek elengedhetetlenek a politikusok és a társadalom közti bizalom helyreállításához.

Kifejezte reményét, hogy a négypárti bukaresti koalíciót a belső viták helyett a pragmatikus, teljesítményvezérelt párbeszéd fogja jellemezni, mert ez az egyedüli módja annak, hogy olyan eredményeket érjen el, amelyek az ország minden lakosa, románok, magyarok vagy bármilyen más nemzetiségűek jólétét szolgálják.

Orbán Viktor: „Az RMDSZ nem kisebbségi szervezet, hanem nemzetstratégiai tényező”

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem kisebbségi szervezet, hanem nemzetstratégiai tényező – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ 17. ünnepi kongresszusán.

Utalva az RMDSZ fennállásának 35. évfordulójára, kiemelte: a szervezet bebizonyította, hogy nem a méret, hanem az elszántság adja a közösség súlyát.

Az RMDSZ Bukarestben a stabilitás és a józan ész, Brüsszelben a magyar érdekek képviselője, Budapesten pedig a megbízható partner – foglalta össze a magyar miniszterelnök.

Hangsúlyozta: jövőre nem csak a következő magyar kormányról, de a nemzet jövőjéről, „hazánk szabadságáról és szuverenitásáról is döntünk”, és 2026 áprilisában a hazának szüksége lesz az erdélyi magyarokra.

„Korszakhatáron állunk”

Az RMDSZ a Kárpát-medence legsikeresebb politikai innovációja volt az elmúlt 35 évben, és annak is kell maradnia, ehhez pedig a szövetségnek meg kell újulnia. „Nem elég őrizni, amit elértünk, tovább is kell építeni” – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán.

Az erdélyi magyar érdekvédelmi szervezet kongresszusa több mint ezer küldött részvételével, a megújulás jegyében zajlott. Kelemen Hunor bejelentette: a szövetség létrehozza a stratégiai igazgatói tisztséget, melyet Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke tölt be, aki már elkezdett dolgozni.

A tisztségben az RMDSZ közép- és hosszútávú céljainak kidolgozásában, követésében és kommunikálásában segít, összehangolja a politikai, szervezetépítési és közösségszervezési munkát és segíti a 2028-as választási évre való felkészülést.

 „Korszakhatáron állunk” – mondta politikai beszámolójában a szövetségi elnök, aki szerint ezért egyrészt az a feladat, hogy megemlékezzenek az elmúlt 35 évről, hogy tanuljanak belőle, valamint beszéljenek a jövőről, az előttük álló feladatokról.

Felidézte, hogy 35 éve „egy megtépázott közösség állt a diktatúra romjai között”, ekkor született meg az RMDSZ. „Harmincöt év alatt voltak komoly sikereink, voltak kudarcaink, de minden mélypont után felálltunk, és mindig erősebben folytattuk az építkezést. Mint a fa, amelyet megtépáz a szél, de gyökerei mélyre kapaszkodnak, és minden vihar után új hajtásokat hoz. Ez a mi történetünk: gyökerek és új hajtások” – húzta alá.

Kiemelte a reziliencia fontosságát, mely az RMDSZ-ben „nem egy elvont politikai fogalom”. „Ma, 35 év után, büszkén mondhatjuk, hogy igen, reziliens közösség vagyunk. Olyan közösség, amelyet nem törtek meg sem a történelmi viharok, sem a politikai széljárások. Olyan közösség, amely soha nem adta fel és nem adja fel. Olyan közösség, amely minden új nemzedéknek át tudta adni a hitet: érdemes itt élni, érdemes a szülőföldön dolgozni, családot alapítani” – mondta.

Kitért az elmúlt évtizedek eredményeire, és beszélt a jövő kihívásairól is, amikor alkalmazkodni kell a világ gyors változásaihoz.

Hangsúlyozta: „Az erdélyi magyarság nemcsak túlélő közösség, hanem újjáépítő közösség is, mely mindig meg tudott újulni, minden nehézség után újra talpra tudott állni”.

A szövetség hatalmas erényének nevezte, hogy megőrizte egységét, bár kívülről és belülről is próbálták szétszakítani. „És amíg egységben maradunk, addig van erőnk, van jövőnk. Az egység nem csupán politikai eszköz, hanem életbiztosítás a magyar közösség számára” – húzta alá.

Hangsúlyozta: olyan erős hálózatokat kell építeni, működtetni, amelyek széltében és hosszában, földrajzilag és társadalmilag, szellemileg, kulturálisan és korosztályól függetlenül át- és átszövik az erdélyi romániai magyar közösséget, mivel az erős hálózatok, megtartanak és az építkezés forrásai is lehetnek. „A szervezeti megújulás azt jelenti, hogy minden nap visszavisszük a józan ész politikáját az emberek közé. Közelebb lépünk, többet hallgatunk, gyorsabban reagálunk” – mondta.

Kitért a parajdi bányakatasztrófára is, mint a közösség számára „fájó sebről”, melyet „látszólag a természet ejtett”, de mely mögött megfogalmazása szerint „az emberi hanyagság és közöny áll”. Hozzátette: a közösség összefogott a bajban, mindenki a maga lehetőségei szerint segített. A felelősségrevonást sürgetve közölte: „a mi közösségünk nem fog belenyugodni abba, hogy következmények nélküli országban éljünk”.

A kormányzásról szólva közölte: a nehéz, szinte megoldhatatlannak tűnő gondok ellenére az RMDSZ azért vállalta, hogy kormányra lép, mert felelősséggel tartozik közösségéért, nem hagyhatja, hogy mások döntsenek a magyar iskolák, települések, családok sorsáról.

Aláhúzta: az RMDSZ számára létkérdés, hogy a magyar önkormányzatok, közösségi intézmények biztonságban legyenek. „Nekünk minden nap ki kell mondanunk, és ki is mondjuk, hogy a helyi közösségek jövőjét nem lehet kizárólag Bukarestből eldönteni” – mondta. Közölte: a koalícióban az RMDSZ a garancia, hogy a magyar közösség és annak intézményei nem lesznek a válságkezelés járulékos áldozatai.

Kelemen Hunor beszélt a már elkezdett reformokról, az állam, oktatás, egészségügy reformjáról. Kijelentette: úgy kell építeni tovább Erdélyt és az országot, hogy abban jó legyen magyarnak lenni, családot alapítani, tanulni és dolgozni.

Antal Árpád: Most az a dolgunk, hogy tovább szélesítsük társadalmi bázisunkat

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) befogadó szervezet, és most az a dolga, hogy szélesítse társadalmi bázisát, valamint, hogy a régi modellek újragondolása mellett új technológiákat, módszereket és tudást tudjon hozni a szervezetbe – hangsúlyozta Antal Árpád, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere a szövetség 17. kongresszusán.

Antal Árpád az RMDSZ frissen kinevezett stratégiai igazgatójaként a következő évekre szóló stratégiai dokumentumot ismertetve rámutatott: a szövetségnek új és élő kapcsolatokat kell kialakítania a külföldön élő magyarokkal, „mert ők is a Nagy-Erdély testrészei”. Szövetséget kell kialakítani a vegyes házasságban élőkkel is, hogy „ne legyen nekik sem nehezebb magyarnak lenni”, és elkötelezetten kell dolgoznia a cigányok felzárkóztatásán. Együtt kell működnie a transzilvanistákkal és regionalistákkal, és nemzetiségtől függetlenül azokkal, akik szintén hisznek abban, hogy a történelmi régiók egész Románia számára értéket jelentenek – mondta.

Hangsúlyozta: a stratégiai dokumentum nem csak jövőkép, hanem önvizsgálat is, őszintén szembenéz azzal, ahol ma tart a közösség, nem csak a sikerekről beszél, hanem „a nehéz kérdésekről is”.

„Ez a dokumentum kimondja azt is, hogy az RMDSZ-nek szintén változnia kell. Az RMDSZ-nek is alkalmazkodnia kell a körülötte lévő változó világhoz. Innovációra, rezilienciára, új társadalmi szerződésekre van szükség” – mondta Antal Árpád.

Az RMDSZ-alapítók legjobb döntésének nevezte, hogy nem soroltak be ideológiai alapon román pártokba, hanem etnikai alapon magyar politikai szervezetet hoztak létre. „Ezt az önállóságunkat mindenáron meg kell védenünk. Mert ne legyen kétsége afelől senkinek, hogy azok, akik a magyarokat be akarják olvasztani, megosztani, bomlasztani, az RMDSZ-szel fogják kezdeni” – jelentette ki.

Közölte: a kifejtett munkának és józan észnek köszönhetően változott az RMDSZ megítélése a románok szemében. „Az ország ellenségéből az ország megmentői lettünk. Azonban az ország megmentésénél nekünk mindig is volt és van egy sokkal fontosabb feladatunk: a saját közösségünk megmentése” – húzta alá.

Közölte: ezért nem szabad többé tabuként kezelni a családon belüli erőszakot, az alkohol- és drogfogyasztást, az iskolaelhagyást, és ha lehet, akkor megelőzni kell azt, amit utólag csak kezelni lehet és kell is. A népességfogyás, a kivándorlás, az elöregedés, szintén kezeletlen problémák, ráadásul Erdélyen belül a magyarlakta régiók társadalmi, gazdasági pozíciói is romlottak – sorolta a gondokat. Kifejtette: szemléletváltásra van szükség, és a következő évtized nyerteseinek a vidéknek és a kisvárosoknak kell lenniük.

„Az RMDSZ a garancia arra, hogy a községeket erőszakosan nem vonják össze, és a megyéket nem szüntetik meg. Az RMDSZ a garancia arra, hogy lesz valódi reform, hogy lesznek gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő intézkedések” – húzta alá. Hozzátette: a szövetségnek a szélsőséges magyarellenes erők soha nem látott mértékű erősödése közepette is meg kell védenie a magyar embereket. „Lehet, hogy most rossz pillanatban vagyunk kormányon, de ellenzékben nem csak a pillanat rossz, hanem a társaság is” – mondta a szélsőséges pártokra utalva.

Aláhúzta: az RMDSZ nem engedi úgy átszervezni Románia közigazgatását, hogy a magyaroknak rossz legyen. „Bármilyen átszervezés lesz, az ország közigazgatási egységeinek 10 százalékát továbbra is nekünk kell vezetnünk” – mondta. De az elöljáróknak nem az intézményeket, hivatalokat kell vezetniük, hanem közösségeiket – tette hozzá.

Antal Árpád példákat sorolt az elvégzett újításokra: az iskolai digitális oktatási alkalmazásokat, a felkészítőket, az időseknek szánt programokat, az Erdélyi GPT létrehozását, amely magyar nyelvű segítséget nyújt ügyintézéshez, csökkentve ezzel a magyar emberek kiszolgáltatottságát. Közölte: megszervezik Erdély bejárását az RMDSZ-es minisztereknek, államtitkároknak, újraindítják az önkéntességi programot, ifjúsági kongresszust szerveznek.

„Azt akarjuk, hogy Erdély legyen a legszabadabb, legtoleránsabb, legbiztonságosabb és legversenyképesebb régió Közép-Kelet-Európában, az egyensúly új középpontja. Azt akarjuk, hogy jó legyen magyarnak lenni Erdélyben” – összegezte a stratégiai dokumentum lényegét Antal Árpád.

A kongresszuson az RMDSZ kormányon lévő politikusai – Tánczos Barna kormányfőhelyettes, Cseke Attila fejlesztési miniszter és Demeter András művelődési miniszter – is ismertette a kormány célkitűzéseit.

Az Antal Árpád által ismrtetett kongresszusi dokumentumot kézfelemeléssel egyhangúlag elfogadták a küldöttek

(Forrás: MTI)