Keresztutak –  képzőművészeti kiállítás nyílt az Új Ezredév Református Központban

Mint arról beszámoltunk, október 24-én került sor Szekernyés János Temesvár kövei – Rézkarcok a Gyárvárosból című könyvének a bemutatójára a temesvári Új Ezredév Református Központban. Valójában „kettő az egyben” jellegű eseményről volt szó, mert Szabó Zsolt, a könyv kiadója, a Kolozsvári Művelődés Egyesület elnöke ez alkalommal meghívta régi barátját, Wagner Péter kiváló építészt és grafikust, aki elhozta Temesvárra KERESZTUTAK – Bánsági utazások 2022–2025 című grafikai kiállítását, amelynek megnyitóját a könyvbemutató után tartották meg.

A kiállításmegnyitón Szabó Zsolt mondott köszöntőt, röviden bemutatva a többszörösen díjazott budapesti építész-grafikus, Wagner Péter munkásságát, akinek többek között a Szegedi Zsinagóga és a Budapesti Rumbach Zsinagóga megújulását köszönhetjük. „Időközben kiderült, hogy nemcsak építészként, de grafikusként, festőként is megállja a helyét, kiválóan kezeli a színeket” – mondta Szabó Zsolt, aki elmondta, hogy Wagner Péter először a Szászföld épített örökségét tanulmányozta és örökítette meg, majd a széki, a székelyföldi és a gyimesi népi építészetet, templomokat, tájakat, arcokat és sorsokat. Pasztellképeinek, grafikáinak fő témája a veszélyeztetett erdélyi építészeti értékeink ábrázolása. „A Szilágyság és Dél-Erdély értékeinek, építészeti örökségének a bemutatása után most a Bánság, a Temesköz is sorra került, amelyről egy híján 80 alkotást láthatunk a temesvári kiállításon” – mondta Szabó Zsolt, átadva a szót a művésznek.

Wagner Péter építész-grafikus a Bánsághoz való személyes kötődéséről beszélt, ahonnan apai nagyapja (Csősztelek, Szerbia) és dédapja (Kiskomlós, Románia) származtak. „Sok határon kellett átkelnem, hogy hazaérjek” – mondta a művész, aki siralmas állapotokat talált Csőszteleken és Kiskomlóson egyaránt, ahol már a német sírokat is eltűntették a temetőkből. „Furcsa, hogy bár nem szép ez a Bánság, engem mégis megérint” – mondta elcsukló hangon a művész, aki azért adta a KERESZTUTAK címet a kiállításnak, mert itt a különböző vallású és nemzetiségű népek összekeveredtek, egymásra rakódtak, a régi házakon még látható a német, a szerb felirat, amelyek fölé most román felirat került. „Építészeti szempontból úgy tűnik, hogy ez a vidék egységes, megvannak még a telepes házak és a fő épület a falu temploma. A település régiségét a templom életkora mutatja – az első telepítések idejéből barokk templomok maradtak fenn, utána jönnek a neobarokk és egy-két szép klasszicista templom és végül a gyönyörű szép neogótikus templomok, amelyek a millennium idején épültek, és a bánságiak élni akarását, bizakodását mutatják” – mondta Wagner Péter, aki külön felhívta a figyelmünket a Bánság két középkori építészeti emlékére, a kiszombori Rotundára és az aracsi romtemplomra, amely a kiállítás szórólapjára is rákerült.

Wagner Péter KERESZTUTAK – Bánsági utazások 2022–2025 című kiállítása december közepéig látogatható az Új Ezredév Református Központ alagsori kiállítótermében.