Két órára leállt a munka a kórházakban

Július 20-án két órára felfüggesztették a munkát Arad megye több állami egészségügyi intézményében a Sanitas által országos szinten meghirdetett sztrájkfigyelmeztetés részeként. A tiltakozó akció 9 és 11 óra között zajlott, miközben a sürgősségi betegellátás folyamatos maradt, a kórházak pedig biztosították a törvény által előírt minimális működést.

Az Arad Megyei Sürgősségi Kórházban (SCJU) az alkalmazottak csatlakoztak a munkabeszüntetéshez, a sürgősségi betegellátó osztály (UPU) azonban a tiltakozás idején is zavartalanul működött. A szakszervezet hangsúlyozta: a munkabeszüntetés nem a betegek ellen irányul, a sürgős eseteket a tiltakozás alatt is ellátták.

A hétfői akció az egészségügyi dolgozók elégedetlenségének újabb, ezúttal már közvetlen megnyilvánulása volt. A Sanitas tagjai elsősorban az új közalkalmazotti bérezési rendszer tervezett változásait kifogásolják. A szakszervezet szerint a tervezet egyes rendelkezései több egészségügyi alkalmazott jövedelmének csökkenéséhez vezethetnek, miközben a rendszer már jelenleg is komoly munkaerőhiánnyal és túlterheltséggel küzd.

Az egyik legvitatottabb kérdés az ügyeletek és a különböző pótlékok díjazása. Az egészségügyi dolgozók attól tartanak, hogy az új szabályozás jelentősen csökkenti a hétvégi, ünnepnapi és ügyeleti munkáért járó juttatásokat. Dan Goldiș sebész szakorvos szerint elfogadhatatlan, hogy egy 24 órás ügyeletben végzett munkát a tervezet a rendes munkaidőben végzett munkához hasonló módon kezeljen. A tiltakozók szerint egy ilyen változás tovább nehezítheti az amúgy is túlterhelt egészségügyi rendszer működését.

A probléma különösen érzékenyen érintheti a fiatalabb orvosokat, akik a szakszervezet szerint a jelenlegi rendszerben is jelentős számú ügyeletet vállalnak. Attól tartanak, hogy a pótlékok csökkentése tovább gyengíti az állami egészségügy megtartó erejét, és még többen választhatják a magánszektort vagy a külföldi munkavállalást.

A tiltakozás során ismét előtérbe került az egészségügyi személyzet hiánya is. A dolgozók szerint a bérezés kérdése nem választható el a munkaerőhiánytól: ahol nincs elegendő alkalmazott, ott a meglévő személyzetre egyre nagyobb teher hárul. A dolgozók úgy vélik, hogy a jövedelmek csökkentése ebben a helyzetben tovább súlyosbíthatja a személyzethiányt.

A radiológiai osztályon például már jelenleg is 10–12 betöltetlen álláshely van. Angela Dima, az osztály vezető asszisztense szerint a különleges munkakörülmények között dolgozók számára biztosított pótlék tervezett csökkentése tovább nehezítheti a szakképzett személyzet toborzását és megtartását. 

Az aradi Sanitas elnöke, Otinel Șandru úgy véli, hogy az egészségügyi dolgozók elégedetlensége már olyan mértékű, amely mellett nem lehet tovább halogatni a kormány és az érdekképviseletek közötti érdemi tárgyalásokat.

Ez a legújabb sztrájk nem feltétlenül a tiltakozássorozat végét jelenti. A Sanitas azt várja, hogy a kormány újraindítsa a tárgyalásokat a bérezési tervezetről, és figyelembe vegye az egészségügyi dolgozók kifogásait. Otinel Șandru szerint amennyiben nem történik előrelépés, az egészségügyi dolgozók készek lehetnek a következő szintre lépni, és július 28-tól általános sztrájkot kezdeni.

A mostani tiltakozás tehát egyszerre volt figyelmeztetés és jelzés az egészségügyi rendszer állapotáról a kormány felé. Az aradi egészségügyi dolgozók szerint a bérezés, a pótlékok és az ügyeletek díjazása csak a probléma egyik része. A másik, legalább ennyire súlyos kérdés a munkaerőhiány, amely miatt a meglévő személyzet egyre nagyobb terhelés mellett próbálja fenntartani a betegellátást.

A következő napokban eldőlhet, sikerül-e a kormánynak és a szakszervezeteknek olyan megállapodásra jutniuk, amely elkerülhetővé teszi az általános sztrájkot.