Kétértelmű a felekezeti oktatás támogatása

Nemrégiben az erdélyi, partiumi, bánsági magyar iskolaigazgatókkal találkoztak az RMDSZ oktatással (is) megbízott tisztségviselői Marosvásárhelyen, ezen a héten pedig Kolozsváron két másik fontos megbeszélést tartottak a tanügyi törvénytervezet kapcsán.

Kedden a történelmi magyar egyházfőkkel, csütörtökön a magyar felsőoktatási szakemberekkel találkozott Markó Béla RMDSZ-elnök, kormányfő-helyettes, Király András tanügyi államtitkár, valamint a szövetség közművelődésért és oktatásért felelős, vagy azzal is foglalkozó, a szervezeti életben vagy a kormánystruktúrában dolgozó munkatársa. A keddi tanácskozáson az egyházak részéről többek között Papp Géza (Erdélyi Református Egyházkerület) püspök, Csűry István (Királyhágómelléki Református Egyházkerület) püspök, Bálint Benczédi Ferenc (Erdélyi Unitárius Egyház) püspök, Adorjáni Dezső (Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház) püspök, Fodor József (Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye) vikárius és Szilvágyi Zsolt (Temesvári Római Katolikus Egyházmegye) vikárius volt jelen.

A tanügyi törvénnyel kapcsolatos „kincstári” véleményeket, a kormányprogramon ezúttal végrehajtóként dolgozó RMDSZ álláspontját már ismerjük. Király András államtitkár éppen a Nyugati Jelenben fejtette ki, hogy „az utóbbi húsz év legjobb tanügyi törvénytervezete” a mostani, de arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi a véleményük a felekezeti oktatás képviselőinek róla. Szilvágyi Zsolt, a temesvári püspökség általános helynökét kértük meg, hogy fejtse ki álláspontját. „Az egyházak kérték az RMDSZ elnökétől ezt a találkozót – kezdte. – Ismerjük a törvénytervezetet, amit nagyon sokan dicsérnek is, de azt elfelejtik elmondani, hogy a felekezeti oktatás támogatásáról nem rendelkezik egyértelműen. Ezt a képzést a magánoktatás szférájába helyezi a törvénytervezet, és csak a kötelező oktatás végéig, vagyis a kilencedik osztállyal bezárólag írja elő az állami támogatást. A líceumi osztályokra nem kötelező, de tudni kell, hogy a legtöbb egyházmegyében az egyházi iskola középiskola.”

Szilvágyi Zsolt szerint a tanügyi törvény másik hiányossága a fogalomzavar, ugyanis, például a katolikus iskolákat az ortodox teológiai líceumokkal veszi egy kalap alá. „Csakhogy az ortodoxoknál ez egy papi alapképzés, míg mi világi iskolát tartunk fenn. Fiúk és lányok egyaránt járhatnak oda, és nem csak azok, akik a papi hivatást választják majd” – magyarázta a vikárius. Szó sincs arról, hogy az egyházak megszűntetnék tanítói-nevelői tevékenységüket emiatt, csak megoldást keresnek a gondokra. A tanácskozáson kérték azt is, hogy az egyházi iskoláknak legyen lehetőségük osztályokat indítani az alsóbb tagozatokon, és javaslatként hangzott el, hogy azokban az esetekben, amikor egy iskolában nincs lehetőség arra, hogy minden diák a vallásának megfelelő hittanórán vegyen részt, a saját felekezetéhez járhasson vallásórára. „Azért tartottuk szükségesnek ezt a találkozót az RMDSZ illetékeseivel, hogy a támogatásukat kérjük. Mi felajánljuk a segítségünket, amivel hasznára lehetünk népünknek és egész társadalmunknak, mert meggyőződésünk, hogy az egyház többletet ad, de ehhez támaszra van szükségünk” – mondta Szilvágyi Zsolt.

Markó Béla szerint el kell érni, hogy a felekezeti iskolák is tizenkettedik osztályig részesüljenek fejpénzben, és hogy az iskolaszékekbe (a vezetőtanácsokba) a szülők, a tanárok, az önkormányzat képviselői mellett bekerüljenek az iskolafenntartó egyházak is.

Csütörtökön a magyar felsőoktatási szakemberekkel folytattak megbeszélést az RMDSZ illetékesei. „A jelenlegi tervezetben a közoktatással és az egyetemi képzéssel kapcsolatosan is sok mindent finomítani kell még. Például a törvény biztosítja, hogy a két vagy több tannyelvű egyetemeken, külön karok és tanszékek keretében működjön az anyanyelvű oktatás, de további tisztázásra van szükség” – fejtette ki Markó Béla.