Kétszázhúsz felett, észre sem veszed, és elhagyod a Vajdaságot!

200-220 km/h-s sebességű vonattal száguldani nem rossz érzés: suhan a táj, falni lehet a kilométereket, valóban versenyképes alternatíva a közúttal szemben. Közép-Európában is egyre többször és több országban merül fel az igény, hogy olyan gyors vasúti kapcsolat jöjjön létre az uniós tagállamok nagyvárosai között, amelyek már léteznek Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban.

Mégis kevesen fogadtak volna arra, hogy az első közép-európai nagy sebességű vasútvonalat az EU-n kívül építik meg a régiónkban. A ma Szerbiához tartozó Vajdaságban adták át azt a vasútvonalat, amely az ország fővárosa Belgrád (a néhai Nándorfehérvár) és a Vajdasági Autonóm Tartomány központja, az ország második legnépesebb városa, Újvidék között jött létre. Nem utolsósorban ez a kb. két város és régió adja a szerbiai gazdaság GDP-jének közel 60%-át!

A teljes körű átépítés 2018-ban kezdődött el, és 2022. március 15-ére fejeződött be. A fejlesztés a X. számú európai közlekedési folyosót érintette. Ezt érdemes figyelembe venni, mert már az 1990-es években meghatározták a legfontosabb európai szállítási útvonalakat, amelynek része volt a Belgrád–Újvidék–Szabadka–Kiskunhalas–Budapest útirány is. Viszont sokan csak úgy ismerik ezt a beruházást, hogy a „kínai projekt”, Kína térnyerése a balkáni régióban és Közép-Európában. Eközben egy németországi cég, a DB Engineering & Consulting GmbH végezte a műszaki ellenőri tevékenységet, ami a legfontosabb és a legnagyobb felelősséggel járó szolgáltatás egy építkezés során. Ehhez tartozik még az az el nem hanyagolható tény, hogy Európa legjelentősebb zsaluzással, állványozással foglalkozó cége, a bajorországi PERI cégcsoport építhette meg a 2,9 km hosszú és helyenként a 20 métert is meghaladó magasságú Čortanovci-viaduktot, közvetlenül a Duna mellett, Újvidék és Ópazova között.

Mindez nem a véletlen műve, mivel a fejlesztés mellett természetesen a napi szállításban is érdekeltséget akarnak szerezni a németországi cégek, például a DHL. De miért ennyire fontos a világgazdaság két kiemelkedő szereplőjének a Belgrád–Budapest vasútvonal, valójában a görögországi Pireuszból az észak-macedón Szkopjén, a szerbiai Nis-en és Belgrádon át Budapestre, majd onnan tovább Győr, Bécs, Bajorország érintésével a legnagyobb belföldi kereskedelmi-logisztikai központba, Duisburgba tartó vasútvonal?

Mert ma már a legnagyobb volumenű interkontinentális kereskedelem Ázsia (Kína) és Európa (Németország) között zajlik, és ennek érdekében az Új Selyemút nevezetű projekt részeként került megépítésre a beruházás. Mivel az északi, Kazahsztánon, Oroszországon és Lengyelországon át húzódó, ma már napi 3 pár, 740 méter hosszú irányteher vonatoknak közlekedése az orosz–ukrán konfliktus miatt akadozik, valamint tudva levő, hogy a COVID-járványt a tengeri szállítás is megsínylette (emlékezzünk a konténer hiányra, de ide sorolható a Szuezi-csatornát napokig elzáró Evergiven óriáshajó problémája is), az érintett felek új, alternatív útvonalakat térképeznek fel és építenek ki.

De milyen is a gyakorlatban a vonat? A még Bácskához tartozó Újvidéken felülsz az emeletes motorvonatra, amely a jól ismert svájci Stadler gyártmánya. Látszik, hogy az emberek büszkék erre a vasútra, és maga a szerb államvasút, a Železnice Srbije (ŽS) is kitett magáért, a legjobb arcát mutatta. Az újvidéki állomás teljes körűen fel van újítva, akadálymentesített minden helyiség és a peronok megközelítése is. Váróterme inkább emlékeztet egy kellemesen berendezett télikertre, kényelmes fotelekkel, harmonikus színekkel és sok növénnyel. Külön játszószoba várja a gyermekeket, amíg a vonat elindul. Meg kell említeni azt is, hogy minden tájékoztató tábla többnyelvű, köztük minden ki van írva magyarul is (miközben ma már a város magyarsága nem éri el az 5%-ot).

A peronon csinos kalauzhölgyek segítették az utasokat, akik érkeztek is szép számmal. Délvidéki magyar családok is hétvégi programnak választották az új vonatot. Valóban más világ, nem ezt várnánk egy balkáni vasúttól. Tisztaság, pontosság, folyamatos utastájékoztatás. S nem elhanyagolható tény, hogy a 76 km-t ténylegesen 36 perc alatt tettük meg a két város között.

Mivel 2022 második félévében már javában zajlanak az Újvidék–Szabadka, valamint a Nistől délre eső területeken a munkálatok, így hihető, hogy hamarosan a Délvidék felé 200 km/s sebességgel utazhatunk (várhatóan 2025-től).

Egyrészt jövőre Újvidék is megkapta az Európa Kulturális Főváros státuszt (két másik, a magyarság számára fontos város: Temesvár és Veszprém mellett), amikor is jól jön majd, hogy a belgrádi reptérről gyorsan el lehet érni a tartományi fővárost. Másrészt ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően időben is közelebb kerülnek Budapesthez a délvidéki magyarság lakta vajdasági területek, s ennek mind gazdasági, mind társadalmi haszna lesz ránk nézve.

Miklós Gábor,

a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója