Kettős rendeltetést a Borzák-malomnak

Néhai Borzák István mintegy 10 évvel ezelőtt még személyesen mondta el, milyen sok üldöztetést kellett elszenvednie magának és családjának, amiért a két világháború között malmot épített Nagyvarjason, ahol 2 cséplőgépe, étolaj sajtolója, jelentős mennyiségű termőföldje volt, s az akkori időben ritkaság számba menő traktorral, illetve a hozzá szükséges korszerű talajművelő eszközökkel is rendelkezett. Felvilágosult emberként, már 1940-ben felismerte az öntözőberendezés szükségességét, ezért azt be is szerezte, üzemeltette. Mivel búzát őrölt, tehát fontos stratégiai személy volt, nem vitték el a háborúba, hanem a román hadsereg számára készítette a lisztet. 1948 márciusában azonban egy napon bekopogtak az ajtón a felszólítással, miszerint 3 napra elegendő élelmet, ruhaneműt elvihetnek, a többit államosítják. Egyik napról a másikra nincstelenné vált. Istvánt háromévi kényszermunkára vitték a Duna-csatornához, a feleségét pedig azzal az indokkal zavarták ki a házból, hogy felgyújthatja a malmot. Mikorra hazajöhetett, a malmot kirabolták, az olajprést, a traktort és a cséplőgépeket elkobozták azzal az indokkal, hogy nem fizette az adót utánuk.

A vő nem hagyja a malmot

Ezúttal a veje, Bálint György hívott meg a nagyvarjasi malomhoz, ami az EU-szabványoknak már nem felel meg, ezért évek óta kihasználatlanul áll. Bálint azonban nem szeretné veszni hagyni, bagóért elkótyavetyélni a szorgalmas apósa által létrehozott értékeket. Valamilyen formában szeretné tovább éltetni, tehetségének a mértékében tovább vinni. A tervei között szerepel egy, a mai kornak megfelelő, de helyi hagyományokon alapuló kisebb vállalkozásnak a létrehozása, a beindítása is, hogy haladó szellemet honosítson meg az egykor színmagyar, ma már román többségű településen, Nagyvarjason. A malom melletti betonozott részt be kívánja fedni, hogy biztonságban kiállíthassa a malom régi motorját, a gőzgéppel működött traktornak az ekéjét.

Mivel Bálint György az építkezésben dolgozik, a barátai segítségével megjavította a malom épületének a tetőszerkezetét, vadonatúj kerítést épített az utcafrontra, parkosította az udvart, ahova 38 méter mély kutat fúratott. Annak csodálatosan finom a vize, de kézi kút is működik az udvaron. Kitakarította a burjántól az udvart, oda sétányt épített. A szabad idejét szívesen tölti a nagyvarjasi malomban, amelynek a karbantartó műhelyében szerszámkiállítást is tervez, hiszen a mai, számítógépen felnőtt fiatalság nem csak a különböző szakmákat, de a szerszámokat sem ismeri. Éppen ezért azt szeretné, ha a környékbeli iskolák vezetőségével egyetértésben, a diákok osztályonként ellátogatnának a malomba, ahol a régi gépekkel és a szerszámokkal ismerkednének.

Büszkeséget kiváltó muzeális értékek

A 11 méter széles, 17 méter hosszú, háromemeletes, három vagon búza elraktározására alkalmas malomba menet, büszkén mutatta meg az 1866-ban készült mérleget, amelyen 500 kilóig lehet manapság is pontosan gabonát vagy bármit mérni, de az 1870-ben gyártott esztergapad, sőt az előbbivel nagyjából hasonló korú, kézzel hajtható fúrógép is üzemképes. Nagy lelkesedéssel beszélt a gabonafelvonó csőrendszerről, amely úgy működött, hogy a legfelső padlásra felnyomott búzát szabadeséssel lehetett irányítani a tárolókba emberi munka nélkül. Az 1994-ben újraindított malmot 10 év múlva le kellett állítani, mivel a nagybani lisztforgalmazás során egy felvásárló Resicabányára elvitt 3 vagon lisztet, amit nem fizetett ki, ezért csődbe ment a vállalkozás.

Manapság a környezetvédelmiek nem engedik működtetni a hagyományos malmokat, amelyek malomporral szennyezik a környezetet. Egy pneumatikus berendezés megvásárlása, az épület teljes korszerűsítése akkora összegeket igényel, amelyeket sem maguk, sem a Borzák-rokonság tagjai nem tudnak felvállalni, noha önerőből fürdőszobával ellátott szolgálati lakást alakított ki a malom földszintjének hátulsó részében, a karbantartó műhely mellett. A karbantartó műhelybe álmodja a már említett állandó szerszám- és gépkiállítást. A helybeli gyermekek odaédesgetését el is kezdte egy pingpongasztalnak a műhelyben történt felállításával. Oda nem csak helyből jöttek szívesen adogatni a gyermekek, de még Tornyáról is. Azokat azonban csak felügyelet mellett lehet a műhelyben hagyni, hiszen elhányhatnák a régi szerszámokat.

Kettős felhasználás reménye

Bálint György kettős szerepet szánna a malomnak: állandó régi gép- és szerszámkiállítás mellett esetleg a máléliszt gyártáshoz szükséges olcsóbb gépeknek és technológiának pályázati úton történő beszerzésével, újraindítani, hasznosítani az épületet máléliszt őrlésével. Az alapanyag, a csemegekukorica előállításához hozzájárulhatna a családnak a 16 hektárnyi szántóföldje is. A maga erőforrásai lassan kimerülnek, hiszen csak az említett felújítások mintegy 3000 euró befektetést igényeltek. A napokban született meg az első unokája, aki ráadásul fiú, ezért a szívét új remény tölti el: lesz kire hagyni a dédnagyapa malmát és az általa létrehozott javakat. E tudat nagyban fokozza a családi örökség hatékony hasznosításáért folytatott, példaértékűen kitartó fáradozását, küzdelmét.