„Ki a hibás?”

A Rendőrségi hírekben gyakran olvashatunk nem ritkán tragikus kimenetelű közlekedési balesetekről. Ha lakott területen történik, az áldozat rendszerint vagy gyalogos, vagy kerékpáros. Nyílt országúton sokkal ritkábban fordul elő ilyesmi. 

A fő ok persze a figyelmetlenség, a minimális közlekedési szabályok semmibe vétele. A helyszínelő rendőröknek nincs könnyű dolguk a tulajdonképpeni vétkes megállapításakor, hisz a legtöbb baleset körülményei nagyon ritkán egyértelműek. Legtöbbször nagyon nehéz eldönteni, hogy ki is a hibás? Az autós, a gyalogos, vagy a kerékpáros?!

A Nyugati Jelenben olvasott hasonló tartalmú hírekre reagált régi kedves aradi előfizetőnk, Csomós Julianna. „Vajon sokszor ki is a hibás?” – teszi fel a kérdést. És leírja saját esetét:

„…A figyelmes és nyugodt vezetésen múlott, hogy velem is nem történt baleset. Augusztus eleji vasárnap este, fél tizenegy tájban a Nagylak és Pécska közötti, még ilyenkor is igen forgalmas országúton, lakatlan területen haladt a gépkocsink… Egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy az úttestre ugrik egy férfi és lelkesen hadonászik… Nem stoppos volt. Az út szélén feltornyozott dinnyéjét árulta. Az áru és az árus jelenlétét azonban semmiféle világító eszköz, lámpa vagy biztonsági sárga mellény nem jelezte. Nem hiszem, hogy nem tellett volna neki az eladásból egy mellényre való! Elsősorban saját életének védelmére kellett volna gondolnia, és persze a biztonságosabb közúti közlekedésre.

Vajon ha akkor baleset történik, a gépkocsi elüti, megüti az úttest szélén ugráló férfit, a sofőr lett volna a hibás?

Természetesen rendőrnek nyoma sem volt a környéken. Nem volt kinek feltenni a kérdést” – fejezi be levelét Csomós Julianna.

Amelyhez csak annyit fűznénk hozzá, hogy az ő esetük is azt példázza: a figyelmes, nyugodt vezetés, a közlekedési szabályok betartása minden körülmények között, éjjel is, nappal is az egyik legbiztosabb módja a közúti balesetek elkerülésének.