Kié az aradi strand?

Ha a kedves olvasót megkérdeznék, hogy kié az aradi strand, vajon mit válaszolna?

Ha nem hallgatna az első sugallatra, s nem vágná rá, hogy az aradiaké, talán elgondolkozna: azoké, akik napközben a napon sütkérezni, a medencékben úszkálni, vagy a fák árnyékában hűsölni mennek oda? Netalán a fiataloké, akik esténként a strand másik felébe, a szórakozóhelyre mennek hajnalig tartó bulikra? A városi tanácsé, amely a terület birtokosa? Egy része a vendéglátósoké, akik koncesszionálták a maguk területét?

Lám, nem is olyan egyszerű a válasz, pedig nem is az összes lehetséges változatot soroltuk fel.

Ma az egyik strandi vendéglőben a Nemzeti Liberális Párt helyi szervezetének kezdeményezésére és részvételével amolyan kerekasztal-beszélgetést hívtak össze, amelyen a vendéglősök képviseletén kívül civilszervezetek megbízottjai is jelen voltak. A téma: mit lehetne, kellene tenni az aradi strand újraélesztéséért.

Lehet, hogy olvasóink egy része, aki esetleg régen járt az aradiak egykor oly népszerű, nyaranta a társasági élet középpontjának számító strandon, meglepődik a kérdésen: miért kellene azt újraéleszteni? Leállt a szíve, netalán kómában van?

Hát valami olyasmi, mondják egyesek, mindenekelőtt a vendéglősök, akik jó ideje idült vendéghiányban szenvednek. A kezdetekben, úgy tíz esztendeje, gyakori téma volt, hogy a strandon mulatozók, meg a vendéglők, bárok zenéi zavarják a környékbeli lakosságot – pedig a lakóházak nincsenek is túl közel a strandhoz –, hogy a beszeszelt fiatalok összerondítják a medencék környékét és a fűszőnyeget, amelyre másnap a napozók kifeküdnének. Mostanában, mióta a két strandrészt kerítéssel leválasztották, sűrű a csend. Annyira, hogy a kereskedők megelégelték, és dühösen kifakadtak Falcă aradi polgármester ellen, hogy az tönkretette a strandot.

Florin Galiş nemzeti liberális párti városi tanácsos bevezetőjében arról beszélt: közös álláspontot kellene kialakítani a strand újjáélesztése tekintetében („tudjuk, hogy milyen a tanács összetétele és a polgármester”), az elhangzottakból határozattervezetet állítanának össze, amelyet a városi tanács elé terjesztenének. Érdekes szónoki fogással a szerinte Arad számára kedvezőtlen régiósításból kiindulva jutott vissza a strandig, amely valamikor Aradnak mondhatni emblémája volt, de az utóbbi időben siralmas állapotba hozták.

Eddig soha nem sikerült nekünk, aradiaknak, hogy egyesült erővel kimondjuk, milyen legyen a megteendő út – most itt lenne az ideje, azaz Nagy Népi Összefogást javasolt az aradi strand érdekében.

(Amelynek medencés-napozós része, szerintünk, soha nem volt olyan szép és gondozott, mint napjainkban.)

Ezután több mint két órán át tartó vita-féle következett, amelynek során majdnem minden résztvevő a 12 közül véleményt nyilvánított, helyeselt vagy ellentmondott, sokszor elbeszélt egymás mellett. A városi tanáccsal, de főleg a polgármesterrel évek óta harcban álló Leontin Aslău üzletember, a strandi vendéglősök szóvivője és vezére elmondta: évek óta nem is hívta össze a strandi üzletembereket, mert szemmel látható, hogy megfélemlítették őket. A lezüllés a polgármesternek tulajdonítható. Súlyosan megszegték egyébként a koncessziós szabályokat, mondta, s ha előterjesztenek egy határozattervezetet, azt nagyon meg kell indokolni, mert különben eleve leseprik az asztalról. Több törvényt is felsorolt, amelyet a tanács a koncesszionálással kapcsolatban megszegett (többek között azt állítva, hogy nem gyakorolhat tulajdonjogot a félmillió eurós beruházásai fölött). Javasolta: töröljék el a beléptidíjat a kereskedelmi zónába, és garantálja, hogy tíz napon, két héten belül, azaz elképesztően rövid idő alatt ott leszünk, ahol 1998-ban. (A jelek szerint ez volt a fénykor.)

Nagy-Vizitiu Alexandru építész (Pro Urbe Szövetség) azt fejtegette: annak idején az aradi strandot nagyon jól megtervezték. 1989 után azonban a hely folyamatosan kompromittálódott, amiért nem a jelenlegi városvezetés a hibás.  A legfőbb bajnak az urbanisztikai terv hiányát említette, és Gyula példáját hozta fel, ahol a fürdőt egységes szempont alapján fejlesztették. (Ellenpéldaként a Hármasszigetet és Menyházát említette.)

Dan Artimon, a Helyi Civil Tanács képviselője szerint minden felszólalónak részben igaza van, s a strand mindazt szintetizálja, ami Aradon történik. A strandot sokféleképpen – urbanisztikai, környezeti, szórakozási, kikapcsolódási stb. szempontból meg lehet közelíteni, de szerinte egyiket sem vitték végig jóérzéssel. Meg kellene találni a középutat a helyzet rendezéséhez, de ennek mibenlétét nem fogalmazta meg. Corneliu Matica strandi vendéglős, egykori városi tanácsos, Costică Corodescu, a Nyugdíjasok Ligájának elnöke, Cristian Gartner, az EURED Szövetség elnöke és mások is hozzászóltak a témához, javasolva, többek között, a strandbeléptidíj (10 lej) felére csökkentését, a két strandrész közötti kerítés lebontását, a parkolási díj megszüntetését (ebben nem volt egyetértés). A megbeszélés végén Florin Galiş biztosította a résztvevőket: folytatni fogják, mert a téma megérdemli az érdeklődést és a törődést.

Hogy aztán lesz-e határozattervezet a kérdésben a városi tanácsban, s ha igen, milyen lesz, majd elválik.